Ugrás a tartalomhoz

Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 02:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

Alapítva1823
NévadóVárosligeti fasor (utca)
HelyMagyarország, Budapest
Típusközépiskola
IgazgatóHajdó Ákos
OM-azonosító035261
Elérhetőség
Cím1071 Budapest, Városligeti fasor 17–21
Elhelyezkedése
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium (Budapest)
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 04′ 26″47.508653°N 19.073984°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 04′ 26″47.508653°N 19.073984°E
Térkép
A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium témájú médiaállományokat.
A Fasori evangélikus templom.

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, vagy közismertebb nevén Fasori Gimnázium a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik gimnáziuma. Egy épülettömböt alkot a fasori evangélikus templommal.

Az iskola 1823-ban kezdte meg működését a Deák téren, 1864-ben a Sütő utcába költözött, végül 1904-ben költözött végleges helyére, a Városligeti fasorba, ahonnan mai nevét is nyerte. A XX. század első felében Fiúiskola működött itt (a leányiskola a mai Deák Téri Evangélikus Gimnázium épületében volt). 1952-től beszüntették működését, majd a rendszerváltás után, 1989-ben Gyapay Gábor történész szervezte újjá az intézményt. A huszadik század elején a világ egyik legjobb iskolájának számított, hála fantasztikus pedagógusainak, és tanítványainak, akik megalapozták a hírnevét.

Az iskola története

Schedius Lajos akadémikus oktatási elvei alapján 1823-ban indult el gimnázium, kezdetben a mai Deák téren, majd 1864-től a Sütő utcában folyt. Később ez a hely is szűknek bizonyult. Glosius Dániel és felesége, Artner Sarolta alapítványa, valamint a magyar állam támogatása tette lehetővé, hogy a gimnázium 1904-től új, tágasabb épületben működhessen a Városligeti fasorban.

Az 1945 után hatalomra kerülő kommunista diktatúra ellehetetlenítette az egyházi iskolák életét, így 1952-től a fasori gimnáziumban megszűnt a tanítás.

1989-ben az evangélikus egyház oktatási célra visszakapta az épületet. Ebben nagy szerepük volt az öregdiákoknak, köztük a Nobel-díjas Wigner Jenőnek. 37 év után nagy lendülettel indult meg az iskola felszerelése és az oktatás dr. Gyapay Gábor volt fasori tanár igazgatásával, valamint számos egykori fasori és Deák téri tanárral.[1]

Neves diákjai és tanárai

A gimnázium növendéke volt Neumann János matematikus, Harsányi János a közgazdasági Nobel-emlékdíj (1994) díjazottja, és a Nobel-díjas (1963) Wigner Jenő fizikus.

Az iskola hallgatója volt báró Podmaniczky Frigyes, magyar politikus, író, országgyűlési képviselő.

A Fasoriban folytatta középfokú tanulmányait Faludy György, Kossuth-díjas magyar költő, műfordítóíró.

A gimnázium a diákjai között tarthatja számon a Magyar Tudományos Akadémia több mint harminc tagját és más tudósokat, továbbá kiváló orvosokat, a művészetek különböző ágainak jeles képviselőit és más kiemelkedő személyiségeket.

Az iskola épülete

A fasori épületegyüttes Pecz Samu tervei alapján készült.

A kapcsolódó díszes, neogótikus stílusú, kéthajós evangélikus templom nevezetessége a Benczúr Gyula által festett oltárkép, amely a napkeleti bölcsek hódolását ábrázolja a gyermek Jézus előtt. Az impozáns színes ablaküvegek – melyek eredetileg Róth Miksa alkotásai voltak – a második világháború alatt megrongálódtak, de a 2002-ben végzett felújítást követően ismét eredeti formájukban ékesítik templomot.[2]

További információk

Jegyzetek

  1. János, Csordás: A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium honlapja. www.fasori.hu. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
  2. http://www.lutheran.hu/templomok/bp_fasoh.htm

Galéria