Pecz Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Petz Samu szócikkből átirányítva)
Pecz Samu
Pecz Samu
Pecz Samu

Született 1854. március 1.
Pest
Elhunyt 1922. szeptember 1. (68 évesen)
Budapest
Iskolái Academy of Fine Arts Vienna
Munkái
Jelentős épületei Szilágyi Dezső téri református templom, Központi Vásárcsarnok, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, Magyar Nemzeti Levéltár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecz Samu témájú médiaállományokat.
Pecz Samu szobra Budán, a Szilágyi Dezső téren[1]
Pecz Samu sírja Budapesten. Kerepesi temető: B. 567

Pecz Samu (Pest, 1854. március 1.Budapest, 1922. szeptember 1.) építész, műegyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

A terézvárosi evangélikus elemi után az 1864. szeptember 15-én megnyílt Sütő utcai új evangélikus gimnáziumban (a mai Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban) folytatta tanulmányait.

A középiskola elvégzése után beiratkozott a József Nádor Műegyetemre, amit 1873-tól két évig a stuttgarti műegyetem hallgatójaként látogatott. Ezt követően két évig a bécsi Képzőművészeti Akadémián Theophil Hansen[2] tanítványa volt. Hazatérése után másfél évig dolgozott Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításán, majd ez után szerezte meg oklevelét a műegyetemen. Az 1880-as évek elején Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. Nevéhez köthető a nádasdladányi neogótikus plébániatemplom tervezése (1884–1885).

A magyar Hansen-tanítványokkal ellentétben épületein nem a neoreneszánsz formákhoz, hanem a középkori stílusokhoz kötődött, ami valószínűleg stuttgarti tanulmányaival és Schulek hatásával függött össze. 1882-től a Műegyetem középítéstani és középkori tanszékein tanársegédi feladatokat látott el. 1886-ban két tanulmányt publikált: „A görög kőszerkezetek ismertetése, különös tekintettel a görög dór szentély szerkezetére”, ill. „Az ókeresztény templom-építészet fejlődése” címmel. 1884-ben a dévaványai református templomra kiírt pályázaton első díjat nyert, de végül a templomot Ybl Miklós tervei szerint építették meg.

A budapesti unitárius egyház templomát 1885-ben kezdte tervezni, majd egy módosítás után (1888) 1890-ben fejezte be. 1888-ban készült el a debreceni Kossuth utcai református templom, amelynek kapcsán a protestáns templomépítésről vallott nézeteit foglalta össze és jelentette meg „A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével” címmel.

1887-től rendkívüli, majd 1888-tól rendes tanárként középítéstant tanított a Műegyetemen. 1890-ben a budapesti Erzsébetvárosi plébániatemplom pályázatán Aigner Sándorral[3] és Steindl Imrével együtt megosztott első díjat kapott, de a fővárosi közgyűlés döntése alapján Steindl Imre terve szerint építették fel a templomot.

A budai Szilágyi Dezső téri református templomot Pecz 1892-ben készített díjnyertes pályatervei alapján – kisebb módosításokkal – 1896-ra építették meg. Ekkor készült el a Vámház körúti Központi Vásárcsarnok, majd 1898-ban az ideiglenes előadónak szánt, de a mai napig álló Gólyavár a Műegyetem (ma az ELTE Múzeum körúti épülete) kertjében.

Az 1890-es években néhány bérházat tervezett, a Szépművészeti Múzeumra kiírt pályázaton pedig első díjat kapott. 1900-ban Beregszászban gimnáziumot, 1902-ben Ungváron reáliskolát építettek tervei szerint. A Magyar Mérnök- és Építész-egyletnek, majd 1901-től a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete Építészeti Szakbizottságának egyaránt tagja volt. A fiumei Tengerészeti Akadémiára egy 1901-ben megnyert pályázat után kapott megbízást. 1903–1905 között készült el tervei szerint a Városligeti fasorban az evangélikus gimnázium és hozzá tartozó templom.

Czigler Győző 1905-ben bekövetkezett halála után az új műegyetemi épületek építésének feladatát vette át. Az ő nevéhez fűződik a könyvtár, a műszaki mechanika, mechanika technológia, a géplaboratórium és gépház tervezése. Ezekért a munkákért udvari tanácsosi címmel jutalmazták.

1905-ben a debreceni főgimnázium tervezésére, 1911-ben egy tisztviselőház építésére kapott megbízást a Budapest IX., Üllői út 121. alatt. 1898-ban készítette el a Magyar Nemzeti Levéltár első vázlatterveit, s az 1913-ban elkezdett kivitelezés 1922-ben bekövetkezett halála után is, egészen 1926-ig folyt.

Noha a középkori stílusok formavilága jellemző munkáira, a téglából épített hagyományos gótikus szerkezetek mellett modern anyagokat is használt. Megjelennek nála különböző vasszerkezetek, és az épületek alapozásában a beton is. Templomainál és középületeinél egyaránt a rendeltetésből indult ki, így tervezett a levéltárnak és a műegyetemi könyvtárnak továbbépíthető raktárhelyiséget, és így szerkesztette meg a Szilágyi Dezső téri református templom alaprajzát oly módon, hogy az épület centrumában levő ötszög középpontjában az Úr asztalát helyezte el.

Főbb művei[szerkesztés]

A Kossuth utcai református templom, Debrecen
  • 1886-1888. debreceni Kossuth utcai református templom
  • 1889 körül. Debrecen, Nap utca 6., lakóház
  • 1890. Budapest V., Nagy Ignác utcai Unitárius templom és bérház
  • 1893. Kolozsvári Széki-palota
  • 1894-1896. Budapest, Szilágyi Dezső téri református templom
  • 1897. Budapest IX., Fővám tér 1-3. Központi Vásárcsarnok
  • 1897. Budapest V., Múzeum krt. A műegyetem nagy előadóterme (Gólyavár)
  • 1898. Szépművészeti Múzeum tervpályázat: I. díj (a megvalósult épület Schickedanz Albert alkotása)
  • 1900-1901. Beregszászi Állami Főgimnázium
  • 1902-1903. Fiume, Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia
  • 1902-1903. Nagyváradi ág. ev. egyházközség templom (Nagyvárad (Oradea, Románia) Tudor Vladimirescu u. 26.)
  • 1903. A pozsonyi m. kir. posta és távirda Igazgatóság épületének tervpályázata. II. díj
  • 1903. A budapesti ág. ev. egyházközség templom és iskolaépületének pályázata. Nem nyert.
  • 1903-1904. Fasori evangélikus templom és Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, Városligeti fasor (17-21. sz., Bajza utca sarok)
  • 1905. A budapesti Sárosfürdő pályaterve. Díjazott terv.
  • 1905. Kultuszminisztériumi palota pályaterve, III. díj
  • 1909. Budapest XI., Bertalan Lajos utca 7-9., Műegyetemi műhely épületek
  • 1909. Budapest XI., Budafoki út, BME. Központi könyvtár épülete
  • 1909-1910. Gellért szálló tervpályázat. Nem nyert.
  • 1911-1912. Budapest IX., Üllői út 121. (Haller utca 88.) IX. Gróf Haller utcai tisztviselőház.
  • 1912-1923. Budapest I., Bécsikapu tér, Magyar Nemzeti Levéltár (halála után fejezték be)

Főbb írásai[szerkesztés]

  • A görög kőszerkezetek ismertetése (Bp., 1886)
  • Az ókeresztény templom-építészet fejlődése (Bp., 1886)
  • A protestáns templomok építéséről (Bp., 1888)

Képgaléria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "Pecz Samu kút" a Szilágyi Dezső téri református templom mellett (Berán Lajos alkotása)
  2. Theophilus Edvard Hansen (1813–1891) dán származású építész. Hosszabb ideig Athénben élt és stílusára erősen hatott a görög művészet.
  3. Aigner Sándor (1854–1912)

Források[szerkesztés]