BudaWest Airport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
BudaWest Airport City (Veszprém - Szentkirályszabadja repülőtér)
IATA:   ICAO: LHSA
Adatok
Elhelyezkedés Veszprém, Szentkirályszabadja
 Magyarország
Megnyitás 1944
Üzemeltető BudaWest Airport Holding Zrt.
Tszf. magasság 280 m/918 ft
Utasforgalom Jelenleg nincs
Teherforgalom Jelenleg nincs
Futópályák
IrányHosszúságBurkolat
16R/34L2000 mbeton
Elhelyezkedése
BudaWest Airport City (Magyarország)
BudaWest Airport City
BudaWest Airport City
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 07″, k. h. 17° 58′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 07″, k. h. 17° 58′ 10″

A BudaWest Airport, a volt Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér, egy jelenleg átépítés alatt álló volt katonai repülőtér. Tervek készültek arra, hogy átépítése után polgári repülőtérként fog üzemelni. A repülőtér egy betonozott kifutópályával rendelkezik. Szentkirályszabadja és Veszprém között található.

Története[szerkesztés]

1938-ban kezdődtek meg az építési munkálatok, majd 1944-re készült el a füves leszállópálya, 6 betonhéjszerkezetű hangár, a parancsnoki-, laktanya- és kiszolgáló épületek, de harcoló alakulat ide nem települt. A felsőbb katonai vezetés itt tervezte létrehozni a Horthy István Repülő Akadémiát. Az első és utolsó évfolyamot 1944. november 19-én avatták fel.

A második világháborúban nem volt jelentős szerepe, az egy tanfolyamon kívül amit itt végeztek semmi más nem történt a háború ideje alatt. 1948-1952. között folytatódtak a félbemaradt építkezések. 1968-ban megkezdődtek a 86. önálló helikopterezred Szentkirályszabadjára történő áttelepítését előkészítő munkálatok. 1980-ra részben kialakult a laktanya mai képe.[1]

A 90-es évek második felére, a Magyar Honvédség társadalmi, gazdasági megítélése és helyzete meglehetősen bizonytalanná vált. A felerősödött regionális és helyi önkormányzati nyomásra, a katonai vezetés már nem tudta figyelmen kívül hagyni, a polgári hasznosítás joggal felmerült igényeit, ezért 2004. december 15-én bezárták a repteret. Személyi állományának, technikai eszközeinek részei Szolnokra, a 86. Szolnok Helikopter Ezred bázisára, kisebb létszámmal Pápa Bázis repülőtérre kerültek áthelyezésre. A kiképzett helikoptervezető-, műszaki -, és kiszolgáló állomány nagy része szolgálati-, illetve korkedvezményes nyugállományba vonult. A katonáknak és polgári dolgozóknak egy kisebbik része, akik a feltételekkel nem rendelkeztek, rövid időn belül munkanélküliként, a Magyar Honvédségen kívül kerültek.[2]

Polgári repülőtérré alakítása[szerkesztés]

A korábban katonai kézben lévő légikikötőt térítésmentesen adta át az állam a veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzat tulajdonába. A két település eladásra hirdette meg a 440 hektáros területet és a rajta lévő ingatlanokat.

A pályázat nyertese az angol, amerikai és magyar szakmai-pénzügyi befektetők tulajdonában lévő BudaWest Airport Holding Zrt. lett, amely a vételár kifizetése után 2006. novemberében birtokba vette a repteret.[3] A cég vállalta, hogy a rendezési terv elfogadását követő két éven belül megkezdi egy nyilvános, kereskedelmi repülőtér működtetését. Ezzel párhuzamosan ipari, logisztikai, tudományos park is szerepel a tervekben, a Pólus Program keretein belül. 2007 áprilisától hivatalosan is megindult a veszprémi repülőtéren a kisgépes, azaz az üzleti, sport- és hobbicélú forgalom.

A szerződés szerint legkésőbb 2010. szeptember 16-ig kellett volna létrehozni egy működő nemzetközi repülőteret, ám a beruházó ennek a közelébe se jutott. Veszprém és Szentkirályszabadja ezért 2011 elején beadta a bíróságon a keresetet a szerződés nem teljesítése esetén esedékes kötbérigényre, illetve erre hivatkozva elállt a szerződéstől.[4] A bíróság 2011 áprilisában az önkormányzatok javára döntött,[5] az átadás-átvételt ugyanakkor elszámolási viták nehezítik.[6]

Környezetvédelmi problémák[szerkesztés]

A jelenleg üzemen kívüli repülőtér Natura 2000 területet érint, illetve a tervezett le- és felszálló pályairányok alacsonyan (180-500m) húzódnak Balatonalmádi felett. Ennélfogva a környező lakosság körében erős ellenállás bontakozott ki a repülőtér átépítése, tervezett működése ellen. Ennek egyik fontos mozzanata a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület megalakulása és működése.

Források[szerkesztés]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Forrás: Brandt Gyula őrnagy: A 87. Bakony Harcihelikopter Ezred és jogelődjeinek története 1958-2004
  2. Forrás: Simon Jójárt Sándor ezredes Repülőterem…
  3. A Budawest Airport veheti meg a veszprémi repülőteret Archiválva 2008. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Menedzsment Fórum
  4. Bíróságon a reptér ügye, veszprem.hu, 2011. március 18.
  5. Nem várt siker: visszaperelték a repülőteret, 2011. április 7.
  6. Továbbra sincs végleges döntés a szentkirályszabadjai repülőtér ügyében, veol.hu, 2013. január 4.

További információk[szerkesztés]