Berényi Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berényi Zsigmond
Pécs püspöke
Berényi Zsigmond.jpg

Születési név Berényi Zsigmond
Született 1694. szeptember 27.
Bokod
Elhunyt 1748. szeptember 25. (53 évesen)
Pécs
Nemzetiség magyar
Iskolái
Munkássága
Felekezet római katolikus egyház
Pappá szentelés 1718
Róma
Püspökké szentelés 1741. Február 25.
Pozsony

Hivatal Pécsi püspök
Hivatali idő 1739. augusztus 19. - 1748. szeptember 25.
Elődje Alvarez Cienfuegos
Utódja Klimó IX. György
Berényi Zsigmond a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Berényi Zsigmond témájú médiaállományokat.

Gróf Berényi Zsigmond (Bokod, 1694. szeptember 27.Pécs, 1748. szeptember 25.) A Pécsi Egyházmegye 65. püspöke, Baranya-megyei főispán.

Életrajza[szerkesztés]

1711-től az Esztergomi Egyházmegye növendékeként a bécsi Pázmáneumban tanult. 1714-től poroszlói apát. A Nagyszombati egyetemen abszolválta a teológiai és filozófia vizsgáit 1714 végére. 1715-től a Collegium Germanicum-Hungaricum növendéke Rómában, ahol teológiai doktorátust is szerez. 1718-ban korengedménnyel felszentelt papként hazatér Magyarországra.1719-ben Keresztély Ágost hercegprímás esztergomi kanonokká nevezte ki (Erdődy Gábor Antal egri püspök ajánlására), majd 1720-tól újvári érseki főesperes lett. Még ebben az évben honti főesperes. '728-ban megkapta az akkori pápától, XIII. Benedektől a mallei püspöki címet, és Esterházy Imre hercegprímás mellett segédpüspök lett. Eszterházy Imre ajánlására a Rómában élő pécsi püspök, Alvarez Cienfuegos (1735-1739) 1736. április 7-i levelében Berényi Zsigmondra bízta a pécsi egyházmegye kormányzását (segédpüspök lett), és egyúttal Baranya és Tolna vármegye főispánságát, mely tisztségre 1736. szeptember 7-én nevezték ki, és szeptember 17-én iktatták be. Miután Cienfuegos 1739. augusztus 19-én Rómában meghalt, Berényit december 4-én kinevezték pécsi püspöknek. A hercegérsek szentelte fel Pozsonyban 1741. február 25-én. Április 9-én történt Pécsen a beiktatása. Működése alatt felerősödtek a viták a város és a püspökség között a város jogainak elismeréséért. Pécs városa ezért az uralkodóhoz, Mária Teréziához fordult.

Nevéhez fűződik a Pécsi Papi Szeminárium alapkövének letétele (1742. június 4.), majd annak felszentelése Szent Pál tiszteletére 1746. szeptember 4-én. Könyvtárról is gondoskodott - külön a hallgatóknak és a tanároknak. Az első magyarországi nyilvános könyvtár alapját, melyet Klimó György alapított, Berényi Zsigmond mintegy háromezer kötetes gyűjteménye képezte.

A Nesselrode Ferenc Vilmos püspök által alapított kórházat 1742-ben kibővítette.

Nagy gondot fordított a templomok felszentelésére (pl. Báta), egyházi szertartásokra, valamint a Székesegyház felújítására. Tíz új plébániát létesített az egyházmegyében.

1748. szeptember 25-én súlyos betegségben elhunyt. A pécsi dóm Corpus Christi kápolnájában helyezték örök nyugalomra.

Források[szerkesztés]


Elődje:
gr. Cienfuegos Alvarez
Baranya vármegye főispánja
1739. december 4.1748. szeptember 25.
Baranya vármegye címere
Utódja:
Klimó György
Elődje:
gr. Cienfuegos Alvarez
Tolna vármegye főispánja
1739. december 4.1748. szeptember 25.
Tolna vármegye címere
Utódja:
Klimó György