Benzokain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benzokain
IUPAC-név
etil-4-aminobenzoát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 94-09-7
PubChem 2337
DrugBank APRD00539
ATC kód C05AD03, D04AB04, N01BA05, R02AD01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H11NO2
Moláris tömeg 165,189 g/mol
Terápiás előírások
Jogi státusz (HU)
Terhességi kategória C (USA)
Alkalmazás helyi

A benzokain (INN: benzocaine) egy helyi érzéstelenítő gyógyszer, melyet lokális fájdalomcsillapítónak is használnak.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Benzocainum néven hivatalos.

Története[szerkesztés]

A benzokaint elsőként a németországi Eberbach város Ritsert vegyészeti cégében állították elő 1902-ben.

Hatás[szerkesztés]

A fájdalomérzetet a szabad idegvégződések stimulálása okozza. Ilyenkor nátrium áramlik az idegsejtben mely elektromos potenciált vált ki. Amikor ez a potenciál elég nagy lesz, a neuron a jelet a központi idegrendszer fájdalomérzékelő központja felé továbbítja, ahol az tudatosul.

A para-aminobenzoesav (PABA) észterei (így a benzokain is) gátolják a nátrium beáramlását az idegsejtbe.

Mellékhatások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]