Batthyány Lajos (kormányzó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Batthyány Lajos (politikus) szócikkből átirányítva)
Batthyány Lajos
Született1860. július 27.[1]
Egyed
Elhunyt1951. december 27. (91 évesen)[1]
Polgárdi
Állampolgárságamagyar
HázastársaAndrássy Ilona (1882. június 23. – )[2][3]
Gyermekei
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • főispán (1883–1892, Győr vármegye, Győr)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1910. november 21.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Németújvári gróf Batthyány Lajos István László Antal Géza (Egyed, Győr vármegye, 1860. július 27.Polgárdi, 1951. december 27.) Győr megye és város főispánja, fiumei kormányzó, Győr országgyűlési képviselője.

Élete[szerkesztés]

Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja gróf németújvári Batthyány Géza (18381900), Győr vármegye másodalispánja, anyja gróf Batthyány Emanuella (18371922) volt. Az apai nagyszülei gróf Batthyány László (18151881), földbirtokos,[4] és gróf tolnai Festetics Cölestina (18141896), csillagkeresztes és palotahölgy voltak. Az anyai nagyszülei gróf németújvári Batthyány Lajos (18071849) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, földbirtokos és gróf zicsi és vázsonykői Zichy Antónia (18161888) voltak.

Jogi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párizsban végezte. Eleinte diplomáciai pályára készült, ezzel a tervével azonban később felhagyott. 1882-ben feleségül vette gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Ilonát, id. Andrássy Gyula gróf egyetlen lányát.

Az ikervári uradalmat mintagazdasággá fejlesztette. Az uralkodó őt nevezte ki főispánnak, 1883. december 1-jén, miután gr. Khuen-Héderváry Károly, Győr vármegye és város főispánja Horvátország bánja lett. Batthyány eréllyel, ugyanakkor megfelelő tapintattal számolta fel a nagy városházi anomáliákat, Zechmeister Károly nagyra törő városfejlesztési terveit teljes mértékben támogatta. Fontos szerepe volt Győr ipari nagyvárossá válásában is, pártolta a győri vízvezeték építését, s számos urbanizációs kezdeményezés indítványozója volt a Győri Szépítő Egylet elnökeként. Mint lokálpatrióta, megszerette a várost, így polgárság körében is kivívta tiszteletét és népszerűségét. Abban, hogy 1892-ben Fiume kormányzójává nevezték ki, eredményes győri munkálkodása is nagyban közrejátszott. Tisztségéről 1896 őszén lemondott, ugyanezen évben Győr a város országgyűlési képviselőjévé választották. 1894 februárjában a város díszpolgárává avatták. Munkásságának elismeréseként császári és királyi kamarás valamint belső titkos tanácsos lett. 1901-ben Fiume országgyűlési képviselője lett. 1892. március 7 és 1896. október 2 között Fiume magyar kormányzója. 1904-ben ifj. Andrássy Gyulát követve kilépett a Szabadelvű Pártból és az 1905-ös választásokon az Andrássy-féle disszidensek programjával nyert parlamenti mandátumot. A csoport a választások után politikai párttá szerveződött Országos Alkotmánypárt néven. Mikor pártja egyesült a Nemzeti Munkapárttal, ő nem lépett át, hanem pártonkívüliként politizált tovább.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság idején életre kelt, a magyar ipar hathatósabb védelme és előmozdítása céljából az ipari és kereskedelmi szektort egyesítő (1909-től az Országos Iparegyesület osztályaként működő) Országos Iparpártoló Szövetség elnöke és az elsőben a társadalmat képviselő tulipán-mozgalom egyik meghatározó személyisége és az ebből alakult Országos Tulipánkert Szövetség elnöke volt.[5]

Az első világháború végét követően visszavonult az aktív politizálástól, de a főrendiháznak tagja maradt.

1921 tavaszán a földreform végrehajtása során 2100 magyar holdat osztott ki Polgárdi, Jenő és Szárhegy lakói között. A zömében házhelyek juttatására kijelölt területeken új belterületi részek jöttek létre, amelyeket az érintett községek a Batthyány család tagjairól neveztek el. A Polgárdiban létrejött telepet Batthyányi Lajos unokájáról, Bálinttelepnek nevezték el. A Jenő községben kialakult belterület névadója a gróf felesége, Andrássy Ilona lett (Ilonatelep). Szárhegy határában létrejött településrész az ifjú gróf nevét vette fel (Gyulatelep).[6]

1945 után 1951-ben bekövetkezett haláláig Polgárdiban, teljesen elvonultan élt.[6]

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Budán, 1882. június 23-án,[7] feleségül vette a főnemesi gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy családból való gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Ilona (Petronell, 1858. május 21.Polgárdi, 1952. április 2.) kisasszonyt, akinek a szülei id. Andrássy Gyula gróf és gróf malomvízi Kendeffy Katalin (18301896) voltak. Az apai nagyszülei gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Károly (17921845), országgyűlési követ, nagybirtokos, és gróf szapári, muraszombati és szécsiszigeti Szapáry Etelka (17981876) csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye voltak. Az anyai nagyszülei gróf malomvízi Kendeffy Ádám (17951834), szabadelvű politikus, földbirtokos és gróf betleni Bethlen Borbála (18001880) voltak. Batthyány Lajos gróf és Andrássy Ilona grófnő frigyéből született:

Emlékezete[szerkesztés]

2013-ban újratemették. Földi maradványait a polgárdi temetőkápolnában helyezték el.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b The Peerage (angol nyelven)
  2. p20867.htm#i208661, 2020. augusztus 7.
  3. inferred from timeline of events
  4. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány László
  5. Tulipán és iparpártolás. Iparpártolási egyesületek válsága. Honi Ipar 10. évfolyam 3. és 6. szám, 1909. február 1. (adt.arcanum.com) és március 15. (adt.arcanum.com)
  6. a b Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
  7. A Hon, 1882. június (20. évfolyam, 149-178. szám) 4. 1882-06-19 / 167. szám
  8. Újratemették a Batthyány-család több tagját Polgárdiban. ma.hu, 2013. augusztus 24. (Hozzáférés: 2013. augusztus 25.)

Források[szerkesztés]

  • Életrajza az Országgyűlési Almanach 1927-1932-ben
  • Életrajza az Országgyűlési Almanach 1935-1940-ben