Batla
| Batla | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Plegadis falcinellus Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

A batla (Plegadis falcinellus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó faj.
Elterjedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mindegyik földrészen előfordul. Az összes íbiszfaj közül a batla a legelterjedtebb, Észak-Amerikába való betelepedése feltehetőleg nem olyan régen történt.
Legnagyobb európai kolóniája a Volga torkolatában található, egy másik 4.000 párral a Duna deltájában, egy kisebb a Pó síkságon. Vándormadár, áprilistól szeptemberig tartózkodik költőterületein és a Földközi-tenger medencéjében, de főleg a trópusi Afrikában telel.
A Volga torkolatában költő madarak Indiában telelnek.
Hazánkban ritkán fészkel. Az 1920-as években a Kis-Balaton környékén több száz pár költött, majd évtizedekre eltűnt. Az 1970-es évek végén jelent meg újra, főleg a Nagyalföldön (Horváth). Áprilisban érkezik vissza telelőhelyeiről és augusztus–szeptemberben távozik.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 55–65 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–95 centiméter, testtömege 530–770 gramm, a hím egy kicsit nagyobb és testesebb, mint a tojó. Nyaka, melle, hasa, combjai és szárnyainak felső részei gesztenyebarnák, feje teteje vörösen fénylő sötétbarna. Háta, evezőtollai viola- vagy zöldesfényű feketésbarna. Szeme barna, a csupasz szemgyűrű zöldesszürke, csőre piszkos sötétzöld, hosszú, erős és enyhén ívelt, lába zöldesszürke.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nyáron rovarlárvákat, férgeket és kifejlett rovarokat eszik, télen kagylókat, férgeket, apró halakat, kisebb kétéltűeket és más víziállatokat. Vonuló madár, csapatban repül, alakzata „v” betűt formáz.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ivarérettséget 3 éves korában éri el.
Általában nádasok gémtelepeiben költ kócsagok, kárókatonák társaságában. Zsombékosokban vadászik, főként olyan helyen, ahol a növényzet takarást biztosít számára (Horváth). Fészkét növényi anyagokból építi. Négy-öt hosszúkás, kékeszöld tojásán 21 napig kotlik.
Mindkét szülő kotlik, de éjjel csak a tojó. A fiatal madarak 5–6 hét múlva repülnek ki.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Museum specimen - Bitola, Macédoine
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok" (magyar nyelven). © KVVM. 2013. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 20.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2014. szeptember 22.
- Alfred Edmund Brehm (2000). Az állatok világa (A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás ed.). Budapest: Arcanum. ISBN 963 86118 2 0.
Brehm2000
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|chapterurl=(súgó) - Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|extra=ignored (súgó) - Horváth: Horváth Zoltán: Meglepetésvendég bukkant fel a Dráva mentén