Batla
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Plegadis falcinellus Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batla témájú médiaállományokat és Batla témájú kategóriát. |
_with_Glossy_Ibis_(Plegadis_falcinellus)_at_Bharatpur_I_IMG_5647.jpg)
A batla (Plegadis falcinellus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó faj.
A Plegadis madárnem típusfaja.
Elterjedése[szerkesztés]
Mindegyik földrészen előfordul. Az összes íbiszfaj közül a batla a legelterjedtebb, Észak-Amerikába való betelepedése feltehetőleg nem olyan régen történt.
Legnagyobb európai kolóniája a Volga torkolatában található, egy másik 4.000 párral a Duna deltájában, egy kisebb a Pó síkságon. Vándormadár, áprilistól szeptemberig tartózkodik költőterületein és a Földközi-tenger medencéjében, de főleg a trópusi Afrikában telel. A Volga torkolatában költő madarak Indiában telelnek.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 55-65 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-95 centiméter, testtömege 530-770 gramm, a hím egy kicsit nagyobb és testesebb, mint a tojó. Nyaka, melle, hasa, combjai és szárnyainak felső részei gesztenyebarnák, feje teteje vörösen fénylő sötétbarna. Háta, evezőtollai viola- vagy zöldesfényű feketésbarna. Szeme barna, a csupasz szemgyűrű zöldesszürke, csőre piszkos sötétzöld, hosszú, erős és enyhén ívelt, lába zöldesszürke.
Életmódja[szerkesztés]
Nyáron, rovarlárvákat, férgeket és kifejlődött rovarokat eszik, télen kagylókat, férgeket, apró halakat, kisebb kétéltűeket és más víziállatokat zsákmányol. Vonuló madár, csapatban repül, alakzata „v” betűt formáz.
Szaporodása[szerkesztés]
Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. Vegyes erdei gémtelepek, mocsarak, tavak nagy nádasaiban fészkel, melyet növényi anyagokból készít. Négy-öt hosszúkás alakú kékeszöld tojásán 21 napig kotlik. Mindkét szülő kotlik, de éjjel mindig csak a tojó. A fiatal madarak 5-6 hét múlva repülnek ki.
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon fészkel, április elején érkezik és augusztus, szeptember hónapokban távozik.
Képek[szerkesztés]
Museum specimen - Bitola, Macédoine
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok (magyar nyelven). © KVVM. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. szeptember 22.)
- Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000”
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
