Batla

Batla
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Gödényalakúak (Pelecaniformes);
Család:	Íbiszfélék (Threskiornithidae);
Alcsalád:	Íbiszformák (Threskiornithinae);
Nem:	Plegadis; Kaup, 1829
Faj:	P. falcinellus;
Tudományos név
	Plegadis falcinellus; Linnaeus, 1766
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Batla témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Batla témájú médiaállományokat és Batla témájú kategóriát.

A batla (Plegadis falcinellus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó faj.

A Plegadis madárnem típusfaja.

Elterjedése

Mindegyik földrészen előfordul. Az összes íbiszfaj közül a batla a legelterjedtebb, Észak-Amerikába való betelepedése feltehetőleg nem olyan régen történt.

Legnagyobb európai kolóniája a Volga torkolatában található, egy másik 4.000 párral a Duna deltájában, egy kisebb a Pó síkságon. Vándormadár, áprilistól szeptemberig tartózkodik költőterületein és a Földközi-tenger medencéjében, de főleg a trópusi Afrikában telel.

A Volga torkolatában költő madarak Indiában telelnek.

Hazánkban ritkán fészkel. Az 1920-as években a Kis-Balaton környékén több száz pár költött, majd évtizedekre eltűnt. Az 1970-es évek végén jelent meg újra, főleg a Nagyalföldön (Horváth). Áprilisban érkezik vissza telelőhelyeiről és augusztus–szeptemberben távozik.

Megjelenése

Testhossza 55–65 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–95 centiméter, testtömege 530–770 gramm, a hím egy kicsit nagyobb és testesebb, mint a tojó. Nyaka, melle, hasa, combjai és szárnyainak felső részei gesztenyebarnák, feje teteje vörösen fénylő sötétbarna. Háta, evezőtollai viola- vagy zöldesfényű feketésbarna. Szeme barna, a csupasz szemgyűrű zöldesszürke, csőre piszkos sötétzöld, hosszú, erős és enyhén ívelt, lába zöldesszürke.

Életmódja

Nyáron rovarlárvákat, férgeket és kifejlett rovarokat eszik, télen kagylókat, férgeket, apró halakat, kisebb kétéltűeket és más víziállatokat. Vonuló madár, csapatban repül, alakzata „v” betűt formáz.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3 éves korában éri el.

Általában nádasok gémtelepeiben költ kócsagok, kárókatonák társaságában. Zsombékosokban vadászik, főként olyan helyen, ahol a növényzet takarást biztosít számára (Horváth). Fészkét növényi anyagokból építi. Négy-öt hosszúkás, kékeszöld tojásán 21 napig kotlik.

Mindkét szülő kotlik, de éjjel csak a tojó. A fiatal madarak 5–6 hét múlva repülnek ki.

Képek

Museum specimen - Bitola, Macédoine

Jegyzetek

↑ "A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok" (magyar nyelven). © KVVM. 2013. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 20.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2014. szeptember 22.
Alfred Edmund Brehm (2000). Az állatok világa (A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás ed.). Budapest: Arcanum. ISBN 963 86118 2 0. Brehm2000 {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |chapterurl= (súgó)
Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó)
Horváth: Horváth Zoltán: Meglepetésvendég bukkant fel a Dráva mentén

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Védett_és_fokozottan_védett_állatok-1] "A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok" (magyar nyelven). © KVVM. 2013. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 20.

[1]