Baryonyx
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: kora kréta | ||||||||||||||||||||||||||||||
 Baryonyx walkeri csontváza
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Baryonyx walkeri Charig & Milner, 1986 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baryonyx témájú médiaállományokat és Baryonyx témájú kategóriát. |
A Baryonyx a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok (Dinosauria) csoportjába, ezen belül a hüllőmedencéjűek (Saurischia) rendjébe, a Theropoda alrendjébe és a Spinosauridae családjába tartozó nem.
A Baryonyx (jelentése „nehéz karom”, az ógörög barisz (βαρύς) jelentése "nehéz" vagy "erős", az onyx (ὄνυξ) pedig "karom" vagy "penge")[1] egy ragadozó dinoszaurusz volt, amelyet az angliai Dorkingtól délre levő agyag rétegben és Spanyolországban fedeztek fel. Az angliai példány nagy része, egy fiatal egyedtől származik, míg a spanyolországi maradványok töredékes koponyák és megkövesedett lábnyomok. A Baryonyx 130–125 millió évvel élt ezelőtt, a kora kréta korszakban.
A Baryonyx azokhoz a ritka dinoszauruszokhoz tartozik, amelyek halevők voltak. A halevő dinoszauruszoknak a pofavége lehajlott, keskeny állkapcsukban recés fogak ültek és karjaikon kampó alakú karmok voltak, melyek segítették a halászásban.
Megjelenése
[szerkesztés]
A Baryonyx 7,5–10 méter hosszú és 2,5 méter magas lehetett.[2][3] A testtömegét 1,2–1,7 tonnára becsülik.[2][4] A legjobban megmaradt csontváz figyelmes tanulmányozása, arra utal, hogy a példány még nincs teljesen kifejlődve. Ennek következtében a Baryonyx nagyobbra is nőhetett.
A Baryonyxnak mindkét hüvelykujján volt egy-egy 25 centiméteres karom. A hosszú nyaka nem volt olyan S alakú, mint a többi Theropodának. A koponya éles szögben ült, nem 90 fokban, mint a legtöbb hasonló dinoszaurusznak. A hosszú állkapcsa krokodilszerű volt, és 96 fog ült benne; kétszer több, mint a rokonainak. Az alsó állkapocsban 64 fog helyezkedett el, míg a felső állkapocsban 32 fog ült. Lehet, hogy a pofavégen egy kis taréj helyezkedett el. A felső állkapocs egy éles szöget alkotott a pofavég közelében, ez látható a krokodiloknál is. Ez megakadályozza a halak szabadulását. Hasonló alkalmazkodás a gébicsféléknél is látható.
Életmódja
[szerkesztés]A krokodilszerű állkapcsok és a sok finoman fűrészes fogak, arra utalnak, hogy a Baryonyx halevő volt. Ezt megerősíti az angliai példányban talált, Lepidotes hal csontjai és pikkelyei is.
Feltételezik, hogy a Baryonyx a part szélén ült, pihenve az erős hátsó lábán, várva, hogy egy hal ússzon a közelébe. Ezután a nagy karmával kikapta a halat a vízből. Ilyen módszert használ a mai grizzly medve is. A hosszú, de lehajló fej, megerősíti ezt az elméletet.
Míg fel nem fedezték a közeli rokonát, a Suchomimust, a Baryonyxt tartották az egyetlen halevő dinoszaurusznak. A Baryonyx csontváz mellett, Iguanodon csontokat is találtak. Egyesek szerint a Baryonyx dögökkel egészítette ki étlapját.
Rendszerezése
[szerkesztés]Hasonlóság van a Becklespinax és a Baryonyx között, de az utóbbin nem találtak bizonyítékot, miszerint a nyaka hátsó részén lett volna tüske.
Egy másik krokodilszerű halevőt, 1998-ban írtak le, ez a Suchomimus, amely egy alcsaládban (Baryonychinae) van a Baryonyxszal. Újabban azt akarják, hogy a Suchomimus tenerensist nevezzék át Baryonyx tenerensisnek, a hátgerinc hasonlósága miatt. A Baryonychinae alcsalád a Spinosauridae családhoz tartozik, amely magába foglal más kréta kori óriásokat is, mint a Spinosaurust és az Irritatort, ezek Afrikában és Dél-Amerikában éltek. Valószínűleg a spinosaurusok Gondwanában jelentek meg és ott is fejlődtek ki különböző fajokká. Nyugat-Európába később, az Ibériai-félszigeten keresztül jutottak el.
Felfedezése
[szerkesztés]A kora kréta alatt, Európa északi részét a Wealden tó borította. A magasabb helyekről induló üledékes síkságok és delták körülvették azt a helyet, ahol manapság London fekszik, és mindegyikük a nagy tóba ömlött.
A Baryonyxt ezekben a korábbi deltákban fedezték fel. 1983 januárjában egy William Walker nevű amatőr őslénykutató, rábukkant egy hatalmas karomra, amelynek egy része kiállt az agyagból. A hely, ahol a felfedezés történt, Smokejacks Pit, amely Wallis Woodhoz tartozik; a helység Ockleyban van, amely a Surrey megyei Dorking mellett található. Miután kiásta a karmot és néhány csontot, felhívta a londoni Natural History Museumot.
A csontváz szerencsére, eléggé jó állapotban volt, kiásását Alan J. Charig és Angela C. Milner vezette, akik a Natural History Museumnak dolgoznak. Ők 1986-ban kiadták a típusfaj, Baryonyx walkeri, leírását, és Walker felfedezőjéről nevezték el. A csontváz a londoni múzeumban látható. Körülbelül 70%-át találták meg, köztük a koponyát is, ami nagy segítséget nyújtott a paleontológusoknak a faj leírásához.
Néhány évre, az angliai felfedezés után, a spanyolországi Sala de los Infantes üledékben, amely Burgos tartományban van, egy hiányos koponyát találtak. A La Rioja-i híres és gazdag megkövesedett dinoszaurusz nyomok között, Baryonyx nyomok is vannak. Másik két karmot Nigériában találtak, egyet pedig a Wight-szigeten, 1996-ban. 1997 decemberében, egy Isle of Wight-i raktár, amelyben fosszíliákat tartottak, Baryonyx karral dicsekedett. Ezeket a maradványokat állítólag évtizedekkel ezelőtt ásták ki, a sziget délnyugati részén, és azóta a Carisbrooke kastélyban ültek leíratlanul.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ An Ultimate Guide to Baryonyx: The Heavy Claw
- ↑ a b Paul, G.S., 2010, The Princeton Field Guide to Dinosaurs, Princeton University Press p. 87-88
- ↑ Charig, A.J. and Milner, A.C. (1997). "Baryonyx walkeri, a fish-eating dinosaur from the Wealden of Surrey." Bulletin of the Natural History Museum of London, 53: 11–70.
- ↑ Paul, Gregory S.. Predatory Dinosaurs of the World. New York: Simon & Schuster (1988). ISBN 0-671-61946-2
Források
[szerkesztés]- Barrett, Paul, Sanz, José Luis. Larousse de los Dinosaurios. Larousse (2000)
- Benton MJ, Spencer PS. Fossil Reptiles of Great Britain. Chapman & Hall (1995). ISBN 0-412-62040-5
További információk
[szerkesztés]- A Baryonyx page
- Mateus, O.; Araújo, R.; Natário, C.; Castanhinha, R. 2011: A new specimen of the theropod dinosaur Baryonyx from the early Cretaceous of Portugal and taxonomic validity of Suchosaurus. ISSN 1175-5326|Zootaxa, 2827: 54–68. Preview
