Balti antant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A balti antant (Baltic Entente) egy kölcsönös védelmi paktum volt, amelyet a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) kötött 1934. szeptember 12-én. A tárgyalások a három ország közti védelmi unió felállításáért folytak, ám törekvéseik végül kudarcba fulladtak – a három ország együttes ereje és semlegességi nyilatkozataik kevésnek bizonyultak Németország és a Szovjetunió hadseregei ellen. A Molotov–Ribbentrop-paktumban felvázolt tervezet Kelet-Európa felosztására a balti országokat a Szovjetuniónak ítélte, s a bekebelezés 1940-ben ténylegesen meg is történt. A Németország és Szovjetunió közötti háború kitörését követően német fennhatóság alá került a három ország (194144) egészen addig, amíg a szovjetek vissza nem verték őket. 1991-ig a balti országok a Szovjetunió részét képezték, azonban az antant megerősítette kulturális és gazdasági egységüket, amely mind a mai napig fennáll.

Források[szerkesztés]