Wendeni csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Wendeni csata
Konfliktus Lengyel–svéd háború, 1600–11
Időpont 1601. január 7.
Helyszín Cēsis, Lettország
Eredmény Lengyel győzelem
Szemben álló felek
Lengyelország–LitvániaSvéd Királyság
Parancsnokok
Georg Farensbach
Maciej Dębiński
?
Szemben álló erők
700 lovas3 000 fő
Veszteségek
10 halott, 60 sebesült1900 halott, 11 fogoly, 100 sebesült


A wendeni csata az 1600–11-es lengyel–svéd háború első ütközete volt a lengyel–litván és a svéd sereg között 1601. január 7-én Wenden mellett, Livóniában, a mai Lettország területén. Lengyelesen a csata neve Kieśi csata, lett formában Cēsisi csata.

Előzmények[szerkesztés]

III. Zsigmond lengyel király kudarcba fulladt svédországi expedíciója után – amelynek következménye az lett, hogy elveszítette a svéd trónt, – alig egy évvel új háború robbant ki a két ország között. A svédeknek a terve az volt, hogy ezáltal a teljes Livóniát az uralmuk alá hajthatják.

A háború első nagy összecsapásának keretében egy 3000 fős svéd expedíciós sereg indult Livónia lengyel részébe.

A csata[szerkesztés]

A svéd expedíció Dorpatból indult Riga felé. A lengyel szolgálatban álló német Georg Farensbach és Maciej Dębiński mindössze 700 lengyel–litván lovassal vonult ellenük. A lengyelek a spanyol ún. caracol spirál alakzatot leíró lovassági támadásokkal (az ellenség megtévesztésére szolgál) sújtották a svédeket, akiket végül alaposan megtépázva vertek vissza. A lengyelek tíz halottjával és 60 sebesültjével szemben a svédek 1900 embert hagytak holtan a csatatéren 11-en fogságba kerültek, 100 megsebesültek.

A csata után[szerkesztés]

A csatát követően a svédek egyre nagyobb erővel támadták a livóniai lengyel erőket. Öt hónappal később nyílt csatában a Svédországot irányító Södermanland hercegének fia, Károly súlyos vereséget szenvedett Kokkenhausennél, Riga közelében.