Będzin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Będzin
Będzin címere
Będzin címere
Będzin zászlaja
Będzin zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Sziléziai
Járás Będzini
Rang város
Alapítás éve 9. század
Irányítószám 42-500
Körzethívószám (+48)32
Rendszám SBE
Népesség
Teljes népesség 58 643 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260-382 m
Terület 37,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Będzin  (Lengyelország)
Będzin
Będzin
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 19′ 26″, k. h. 19° 07′ 45″Koordináták: é. sz. 50° 19′ 26″, k. h. 19° 07′ 45″

Będzin járási jogú város Lengyelország északi részén a Dąbrówi medencében a Czarna Przemsza folyó mentén a Sziléziai fennsíkon a felső-sziléziai ipari körzetben a katowicei aglomerációban.

Będzin 60 ezer lakosú város, a Dąbrówi medence történelmi fővárosa. A legrégibb kis-lengyelországi városok közé tartozik (650 éve kapott magdeburgi városi jogokat). A będzini járás fővárosa. Kereskedelmi, pénzügyi-gazdasági (energetika, ipar) valamint adminisztratív és kulturális központja a régiónak.

Kerületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Będzinie régi piactere.
Będzin városrészei a térképen
  • Belváros - öreg város
  • Małobądz
  • Syberka
  • Nowy Będzin
  • Gzichów
  • Warpie
  • Ksawera
  • Łagisza
  • Grodziec
  • Wojkowice

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár és a zsinagóga látképe a 20. század elején
14. századi városfalak részlete

A "Będzin" név valószínűleg a Będa vagy Będzan személynévből ered. Története folyamán nevezték még a következőképpen is: Banden, Bandin, Bandzien, Bondin, Bandzen, Bandzin, Bądzin, Bendzin, valamint (1939-1945) alatt a német megszállók Bendsburgnak is.

Az első település a vár területén a 9. századtól mutathatók ki, ahol megerősített földvár épült a Kijevből Krakkón keresztül Szilézia és Nürnberg felé vezető kereskedelmi út védelmére. Będzin falu legkorábbiemlítése 1301-ből ismert. Az 1340-es években lengyel városjogokkal város alakult belőle (biztosan létezett már 1349-ben) Nagy Kázmér a földvár helyén kőből épült várat emeltetett, a vásárokat tartó településnek 1358. augusztus 5-én magdeburgi városjogokat adományozott és kőfallal vette körül.

A város legvirágzóbb korszaka a Jagelló-dinasztia (16. század) uralkodása alatt volt a számos privilégiumnak köszönhetően, melyet a királyoktól kapott. 1565-ben Zsigmond Ágost évenként öt vásárt engedélyezett Będzinnek, amely tradíció mai napig fennáll. 1589-ben a będzini várban tartották az osztrák-lengyel tárgyalásokat III. Miksa osztrák főherceg trónkövetelésével kapcsolatban, melyek végül a Czeladźban aláírt będzini egyezséggel végződtek. A 16. században már rendezett zsidó közösség volt a városban zsinagógával, fürdővel és zsidó temetővel a városfalakon kívül. 1655-ben a várost és a várat a svédek lerombolják, Będzin komoly gazdasági visszaesést szenved.

1795-ben Lengyelország harmadik felosztásakor Będzin rövid időre Poroszországhoz került, de 1807-től a Varsói hercegséghez majd a Lengyel királysághoz tartozott.

A 18.század végén Dąbrowa környékén gazdag széntelepeket találtak és megkezdték kitermelését. A bányák és ólom-kohók megnyitása az egész Dąbrowai medence hirtelen gazdasági fejlődését indította el. 1858-ban megnyitották a Varsó-Bécs vasút Ząbkowicétől Sosnowiecig és Sziléziáig vezető szárnyvonalát, mely a várost is bekapcsolta a vasúti közlekedésbe. A zsidó lakosság szerepe fokozatosan növekszik a városban, többséget (80%) alkotnak.

Az első világháborúalatt a város és ipara komoly károkat szenvedett. A várost a közeli falvak és munkás lakótelepek hozzácsatolásával bővítették, ezek: Małobądz, Gzichów, Brzozowica, Ksawera és Koszelew. Az 1920-as és 1930-as évek alatt jelentős fejlődést élt meg a város, iskolák, vízvezeték, új vasútállomás, számos középület épül.

1939. szeptember 4-én kezdődik anémet megszállás. 8-áról 9-ére virradó éjszaka anémetek felgyújtják a zsinagógát a benne imádkozó zsidókkal együtt. 1942. végén Warpie területén a németek felállítják a gettót a mintegy 30 ezer zsidó számára és hozzá csatolják a szomszédos Środulát Sosnowiecben. 1943. augusztusában a gettót likvidálták, az embereket megsemmisítő táborokba szállították.

1945. január 27-én foglalta el a Vörös Hadsereg Będzint. Újjáépült a várat, melyben a városi múzeum kapott helyet, nagy lakótelepek épültek az utóbbi években: Ksawera, Syberka, vári lakótelep Gzichówban Warpie-kelet, Górki Małobądzkie és Podskarpie.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Będzin című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Będzin témájú médiaállományokat.