Azeri Légió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Azeri Légió
(Aserbaidschanische Legion, Azərbaycan legionu)
Az Azeri Légió katonáinak egyenruhajelvénye
Az Azeri Légió katonáinak egyenruhajelvénye
Dátum1942. augusztus 2. – 1945. május 8.
Ország Harmadik Birodalom
TípusÖnkéntes haderő
MéretHadosztály
DiszlokációLegionowo, Harkov, Észak-Kaukázus
Parancsnokok
Híres parancsnokokAndreas Meyer-Mader SS-Obersturmbannführer,
Abdurrahman Fatalibeyli
Kultúra és történelem
Háborús részvételMásodik világháború

Az Azeri Légió vagy Azerbajdzsáni Légió (németül: Aserbaidschanische Legion, azeriül: Azərbaycan legionu) egy közel 40 vagy pedig 70 ezer főt számláló, a Wehrmacht kötelékében, a keleti fronton, a Szovjetunió ellen harcoló kollaboráns katonai erő, melyet zömmel azeri nemzetiségűek alkottak. Neve eredetileg Mohamedán Kaukázusi Légió (németül: Kaukasische-Mohammedanische Legion) volt, s miután az azeriek kerültek az egységen belül túlsúlyba, lett Azeri Légió a hivatalos megnevezése.[1]

A légiót elsősorban hadifoglyokból szervezték (a Vörös Hadseregbe kb. 700 ezer azeri nemzetiségűt soroztak be) és a 162. turkesztáni gyalogsági hadosztály alá volt beosztva.[2]

A légió súlyos háborús bűncselekményeket is elkövetett: 1944-ben az azeri önkéntesek művelték Lengyelországban a 40-50 ezer civil halálával járó wolai és varsói mészárlásokat.[3][4]

Eredete[szerkesztés]

Hitler maga a szovjet állampolgárokat megvetette és a Barbarossa hadművelet kezdetekor is azt az utasítást adta, hogy kegyetlenül bánjanak el a helyi lakossággal, mert a terror eszközével is minél hamarabb térdre kényszeríteni a Szovjetuniót. Mivel már az első hónapokban több százezer szovjet katonát ejtettek fogságba a németek, ezért gyakorta a legyilkolásukkal próbálták úgymond csökkenteni a számukat.[5]

A másik oldalon viszont legalább ily módon szenvedett a szovjet nép Sztálin rémuralmától. Mintegy másfélmillióra teszik többen azok számát, akik inkább átálltak a németek oldalára a háború alatt.[6]

Annak ellenére, hogy Hitler kategorikusan elutasította az átállt szovjetek katonai szolgálatba helyezését a Wehrmachtnál, a főparancsnokság akarata ellenére a keleti front parancsnokai elfogadták ezen személyek szolgálatát.[7]

A Hitlert támogató Muhammad Amin Al-Husszeini jeruzsálemi főmufti különösen szorgalmazta, hogy a Szovjetunióban élő muszlim vallású embereket meg kell nyerni a Harmadik Birodalom ügyének.[8] Egy 1941 decemberi titkos beadvány el is rendelte az ún. Turkesztáni Légió felállítását, amelyben a szovjetektől átállt türkmén, üzbég, kazah, kirgiz, karakalpak és tádzsik önkéntesek szolgálnak.[9] Ezzel együtt egy másik hasonló egység, a Kaukázusi Mohamedán Légió felállításáról is döntöttek, amely azeri, dagesztáni, csecsen, ingus és lezg önkéntesekből tevődött össze.[10]

A németek elképzelése az volt, hogy a muszlimok fokozott megnyerésével Törökországot is bevonnák a második világháborúba a tengelyhatalmak oldalán, s így sikerülne rátenni a kezüket a létfontosságú kaukázusi és közel-keleti olajmezőkre. Ezen egységek szervezésében az osztrák Andreas Meyer-Mader őrnagy is aktívan kivette a részét, aki ismerte a közép-ázsiai térséget, megjárta Kínát és szolgált Csang Kaj-sek alatt.[11]

A kezdetek[szerkesztés]

Az első egység a 450. gyalogsági zászlóalj volt, amit a lengyelországi Legionowóban állítottak fel, s főleg a Harkiv és Sztálingrád közötti vasúti és kommunikációs vonalak védelmére rendelték. Az egység fegyelme viszont rövidesen meglazult, ezért Meyer-Madert eltávolították a parancsnoki tisztségből.

1943 novemberében Meyer-Mader közvetlenül Himmlerhez fordult egy türk SS egység felállítása ügyében, amit az SS vezér elfogadott és Meyer-Madert Obersturmbannführeri rangra emelte. December 14-én Berlinbe érkezett al-Husszeini jeruzsálemi főmufti is, aki maga is áldását adta a tervre és felajánlotta, hogy szellemi vezetője lesz a muszlim önkénteseknek.[12]

1943 novembere és 1944 januárja között Meyer-Mader rendszeresen találkozott a Wehrmachtban szolgáló szovjet állampolgár muszlimokkal és január 14-én megszületett a megállapodás az SS-egység felállításáról. Körülbelül 9 zászlóalj létrehozását határozták el, többek között azeri és volgai tatár nemzetiségűekből. 1943-ban viszont számos muszlim önkéntes meggondolta magát, dezertált a németektől és az ukrán valamint lengyel ellenállási mozgalmakhoz csatlakozva ismét a Wehrmacht ellen harcoltak.

A lengyelországi tömeggyilkosságok[szerkesztés]

Az Azeri Légió 111. ezrede, az SS Oskar Dirlewanger irányítása alatt álló rohamcsoportjának részeként[13] 1944 késő nyarán részt vettek lengyel nemzetiségűek tömeges lemészárlásában Wola és Varsó mellett.[14] Többek között mozgásképtelen beteg embereket és kórházi dolgozókat öltek meg rendkívüli kegyetlenséggel, borzalmas eszközöket használva, a holttesteket pedig elégették.[15][16]

A végső szakasz[szerkesztés]

A németek 1943-as kaukázusi hadjárata során mozgolódni kezdtek a különböző helyi nemzeti bizottságok, amelyek a németek bevonulására vártak. A németek létrehoztak egy Sonderstab Kaukasus csoportot, amelynek a kollaborációt kellett volna elősegíteni az Észak-Kaukázus területén, hogy náci bábállamok jöhessenek létre, s támogatni a szovjet hatalom elleni lázadást, illetve egyéb propagandát terjeszteni. Itt is igyekeztek foglyul ejtett kaukázusiak közül toborozni leendő vezetőket és tisztviselőket.[17] A szervezők között volt Abdurrahman Fatalibeyli, aki már 1942 óta segítette a németeket az azeri kollaboráns katonai egységek felállításában.[18]

A háború további szakaszában az Azeri Légió SS egységei a varsói felkelésnél, a lengyel ellenállók ellen küzdöttek, s ahol szintén aktív résztvevői voltak lengyelek elleni mészárlásoknak.[19]

Miután Meyer-Mader Minszk közelében elesett, az azeri egységek fegyelme bomlásnak indult, ezért átszervezésekkel kellett rendet teremteni az egységek soraiban. Ennek megfelelően a légióban szolgáló azeri és más nemzetiségű katonákat más SS egységek alá rendelték.

Számos turkesztáni, azeri vagy tatár egységet 1944 októberében Szlovákiába csoportosították, s további átszervezésekbe fogtak, így 1945 januárjára három új hadseregcsoport jött létre az azeri és más muszlim katonákból, amelyek turkesztáni, krími és uráli neveket kapták. Az azerieket végül el kellett a szlovákiai táborokból helyezni, miután az a pletyka terjedt el, hogy a kollaboráns Orosz Felszabadítási Hadsereg alá helyeznék őket, ami rendkívüli elégedetlenséget szült soraikban.

Az azeri egységek előbb Sziléziába, majd az olaszországi Paluzzába kerültek. Végül megadták magukat a brit csapatoknak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Ailsby, Christopher (2004): Hitler's renegades. Foreign nationals in the service of the Third Reich. Staplehurst: Spellmount. ISBN 1-86227-247-6. 123. o.
  2. ↑ The life for a crew in a Tiger (Axis History)
  3. ↑ Williamson, David G. (2012): The Polish Underground, 1939–1947. Barnsley, South Yorkshire: Pen and Sword Books. ISBN 978-1-84884-281-6. 168. o.
  4. ↑ Kay, Alex J. (2021): Empire of Destruction. A History of Nazi Mass Killing. New Haven, Connecticut: Yale University Press. ISBN 978-0-300-23405-3. 285. o.
  5. ↑ NAZI PERSECUTION OF SOVIET PRISONERS OF WAR (Holocaust Encyclopedia)
  6. ↑ Audrey L. Alstadt (2013): The Azerbaijani Turks: Power and Identity under Russian Rule. ISBN 9780817991838. 187. o.
  7. ↑ Edele, Mark (2017): Stalin's Defectors. How Red Army Soldiers Became Hitler's Collaborators, 1941-1945. Oxford University Press. ISBN 978-0198798156. 126. o.
  8. ↑ Michael A. Sells (2015): The Case of Hajj Muhammad Amin al-Husayni
  9. ↑ Kazakhs Were Involved in European WWII Resistance Movements, New Project Reveals (The Astana Times)
  10. ↑ 8 Muslim SS units in the Balkans and the Soviet Union (Oxford Academic)
  11. ↑ Waffen-SS Im Einsatz: Hitler’s Soviet Muslim Legions (Global Politics)
  12. ↑ HAJJ AMIN AL-HUSAYNI: THE MUFTI OF JERUSALEM (Holocaust Encyclopedia)
  13. ↑ Lukas, Richard C. (2012): The Forgotten Holocaust. The Poles under German Occupation, 1939-1944. Hippocrene Books. ISBN 978-0-7818-1302-0. 197. o.
  14. ↑ The Wola Massacre, survivors' testimonies (Institue of National Remembrance)
  15. ↑ Richie, Alexandra (2013): Warsaw 1944. Hitler, Himmler, and the Warsaw Uprising. Macmillan. ISBN 978-0-374-28655-2. 292–293. o.
  16. ↑ Windrow, Martin & Francis K. Mason (2000): The World's Greatest Military Leaders. Gramercy. ISBN 0517161613. 117. o.
  17. ↑ Digitalisierte Einzelstücke und Bestände
  18. ↑ Azerbaijani Legion of Nazi Germany: Operations in Europe (Public Radio of Armenia)
  19. ↑ War crime SS Azerbaijan in Poland in 1944 (Art-A-Tsolum)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Azeri_Légió&oldid=26939671”