Arabmézgafa
Ellenőrzött
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz a növény különböző részeiről | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Senegalia senegal (L.) Britton | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Arabmézgafa témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arabmézgafa témájú médiaállományokat és Arabmézgafa témájú kategóriát.
|
Az arabmézgafa (Senegalia senegal, korábban Acacia senegal) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.[1]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az arabmézgafa előfordulási területe a Szubszaharai Afrika félsivatagos részei, valamint Ázsiában Omán, Pakisztán és India nyugati partvidékei.[2][3]
Szudánban[4] és Indiában nagy számban termesztik, főleg a gumiarábikum kinyeréséhez; egy-egy fa 200-300 grammot is adhat. Ezt az anyagot sok mindenre lehet használni. Az eredeti élőhelyén, az emberek táplálékként is használják, úgy maguk részére, mint a háziállataikéra is.[5][6] Gyógyszerként[5] MEDRS[7] és nitrogénmegkötőként is hasznosított.[3][6][8]
Változata, alfaja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Senegalia senegal var. samoryana (A. Chev.) Roberty - szin: Acacia senegal var. samoryana (A. Chev.) Roberty, Acacia samoryana A. Chev.
- Senegalia senegal subsp. trispinosa (Stokes) Roberty - szin: Acacia senegal subsp. trispinosa (Stokes) Roberty Acacia trispinosa Stokes
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a fa 5-12 méter magasra nő meg. A törzsének átmérője 30 centiméter.[9]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Termése és levelei
Szárított levelek
Archív kép a növényről
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑
- ↑ Pervez, Amjad; Ahmad, Syed Muzaffar; Lathiya, Shaher Bano; Khadijah, Erum (2009). "Food Habits of the Indian Crested Porcupine, Hystrix indica in Sindh, Pakistan". Pakistan Journal of Zoology. 41 (4): 321. ISSN 0030-9923. Hozzáférés: 2016. május 29..
- 1 2 Suliman, Mohamed Osman (2011). The Darfur Conflict : Geography or Institutions. New York: Routledge. ISBN 978-0-415-88598-0.
- ↑ ""Gum arabic in Sudan: production and socio-economic aspects, United Nations Food & Agricultural Organisation"". 2017. augusztus 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 1..
{{cite web}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) - 1 2 Purdue University
- 1 2 Heuzé V., Thiollet H., Tran G., Hassoun P., Bastianelli D., Lebas F., 2016. Gum arabic tree (Acacia senegal). Feedipedia, a programme by INRA, CIRAD, AFZ and FAO. http://www.feedipedia.org/node/342
- ↑ Wren, R.C. (April 2012). Potter's Cylopedia of Botanical Drugs and Preparations. London: Potter & Clark. 2. o.
{{cite book}}: Check date values in:|year=/|date=mismatch (súgó) - ↑ Khalil, S.K.W. & Elkheir, Y.M. 1975. “Dimethyltryptamine from the leafs of certain Acacia species of Northern Sudan.” Lloydia 38(3):176-177.
- ↑ "World Agroforestry Centre". 2007. május 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. május 15..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Senegalia senegal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Senegalia senegal (L.) Britton Plants of the World Online
- Van Wyk, Ben-Erik (2005). Food Plants of the World. Portland, Oregon: Timber Press, Inc. ISBN 0-88192-743-0
- Acacia senegal Photos (Google Images)
- Acacia senegal in West African plants – A Photo Guide.
- PROTA on Pl@ntUse Archiválva 2021. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Britton, N.L. 1930. Scientific Survey of Porto Rico and the Virgin Islands 6: 538. 1930
- International Plant Names Index. 2016. Senegalia senegal. Published on the Internet. Accessed Feb. 7 2016.
- Kyalangalilwa, B., Boatwright, J.S., Daru, B.H., Maurin, O. & Bank, M. 2013. Phylogenetic position and revised classification of Acacia s.l. (Fabaceae: Mimosoideae) in Africa, including new combinations in Vachellia and Senegalia. Botanical Journal of the Linnean Society 172(4): .500-523. doi: 10.1016/j.ympev.2010.03.018 Full text PDF from ResearchGate reference page
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Senegalia senegal in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.
- Acacia senegal (L.) Willd. The Plant List
