Acélmárna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Acélmárna
Régi rajz a halról
Régi rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Ostariophysi
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Barbinae
Nem: Luciobarbus
Heckel, 1843
Faj: L, capito
Tudományos név
Luciobarbus capito
(Güldenstädt, 1773)
Szinonimák
  • Barbus bilkewitschi Bulgakov, 1923
  • Barbus capito (Güldenstädt, 1773)
  • Barbus capito capito (Güldenstädt, 1773)
  • Barbus capito conocephalus Kessler, 1872
  • Barbus conocephalus Kessler, 1872
  • Barbus lacertoides Kessler, 1872
  • Cyprinus bulatmai Hablizl, 1783
  • Cyprinus capito Güldenstädt, 1773
  • Cyprinus chalybatus Pallas, 1814
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Acélmárna témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Acélmárna témájú kategóriát.

Az acélmárna (Luciobarbus capito) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

Az acélmárna a Kaszpi-tengerbe ömlő folyók lakója. A Kura, Araksz, Lenkoranka, Szamur, Terek, Szunza, Rubas-chai és Kayakent folyók alsó és középső szakaszán található meg. Az Aral-tóban és még Spanyolországban is megtalálhatóak a fajhoz sorolt alfajok.[2]

Alfajai[szerkesztés]

A legújabb genetikai és morfológiai vizsgálatok a különböző területen élő márnákat filogenetikailag közelebb hozzák egymáshoz, ezért előfordul, hogy tudományos leírásuk alfajként de önálló fajként is megtalálható a különböző szakirodalmakban.[3]

  • Luciobarbus capito capito,[4] - Törökország, Araksz folyó
  • Luciobarbus capito conocephalus / turkesztáni acélmárna – Aral-tó; rendszertani hovátartozása még vitatott
  • Luciobarbus capito graellsiiEbro vízgyűjtő területének folyói. Manapság önálló fajként ismerik el Luciobarbus graellsii néven.[5]
  • Luciobarbus capito haasi / pirosfarkú acélmárna – Ripoll folyó Spanyolországban.[3]
  • Luciobarbus capito bocageiAlbufera-tó, Spanyolország. Manapság önálló fajként ismerik el Luciobarbus bocagei néven.[6]

Megjelenése[szerkesztés]

A hal testhossza 60-90 centiméter, maximum 105 centiméter. 58-65 közepesen nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. A felső ajak peremén 4 bajuszszál van.[2]

Életmódja[szerkesztés]

Fenékhal, amely gerinctelen állatokkal, apró halakkal és növényekkel táplálkozik. Anadrom vándorformái és állandó édesvízi állományai ismertek.[2]

Szaporodása[szerkesztés]

Május–júniusban ívik.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.)
  2. ^ a b c d Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
  3. ^ a b Barbo colirrojo - Barbus haasi Mertens, 1925 (spanyol nyelven). Enciclopedia virtual de los vertebrados españoles. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.)
  4. Journal of Animal and Veterinary Advances (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.)
  5. Barbus graellsii (Steindachner, 1866 ) (spanyol nyelven). Ministerio De Medio Ambiente. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.)
  6. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.)

További információk[szerkesztés]

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Berg, L.S., 1964. Freshwater fishes of the U.S.S.R. and adjacent countries. volume 2, 4. kiadás. Israel Program for Scientific Translations Ltd, Jeruzsálem, Izrael (angol nyelvű).
  • Helfman, G., B. Collette i D. Facey: The diversity of fishes. Blackwell Science, Malden, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok, 1997 (angol nyelvű).
  • Moyle, P. i J. Cech.: Fishes: An Introduction to Ichthyology, 4. kiadás, Upper Saddle River, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok: Prentice-Hall. Any 2000 (angol nyelvű).
  • Nelson, J.: Fishes of the World, 3. kiadás. New York, Amerikai Egyesült Államok: John Wiley and Sons. Any 1994.
  • Wheeler, A.: The World Encyclopedia of Fishes, 2. kiadás, London: Macdonald. Any 1985 (angol nyelvű).
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.