A magyar pengő pénzjegyei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar pengő pénzjegyei az 1926–1946 közötti magyar pénznem, a pengő készpénzének részét alkotta. A legtöbb pénzjegy bankjegy, melyeket (olykor csak névleg) a Magyar Nemzeti Bank bocsátott ki. Később, a világháború előrehaladtával más papírpénzek, illetve pénzként használt értékpapírok is megjelentek, például hadipénzek, kötvények, pénztárjegyek.

Kezdetben a papírpénzeket külföldön tervezték és egyszerű technikával nyomtatták, mivel itthon hiányzott a megfelelő felszerelés és szakember. Később már fejlett technikával állították elő a bankjegyeket. A világháború után elszabadult az infláció, így a nagy mennyiségű bankjegyet ismét egyszerű technikával állították elő. Végül már sorozatszámot sem nyomtattak a pénzekre, s a pénzjegynyomdán kívül néhány más fővárosi nyomdát is be kellett vonni a bankjegynyomtatásba.

Bankjegyek[szerkesztés]

Első sorozat (1926)[szerkesztés]

Az első pengőbankjegyeket 1926-ban nyomtatták 5, 10, 20, 50 és 100 pengő névértékekkel, az ötpengős kivételével vízjeles papírra. Valamennyi bankjegyet Helbing Ferenc tervezte. A bankjegyek ofszet-eljárással készültek, amit könnyű volt hamisítani, ezért korán megjelentek a hamisítványok. A helyzet annyira súlyos volt, hogy szükségessé vált új bankjegyek tervezése és gyártása, így az első pengőbankjegyek csak rövid ideig voltak forgalomban. Mivel ezeknek a bankjegyeknek bevonáskor is nagy volt az értéke, manapság ritkán bukkannak fel, így a legritkább magyar bankjegyek közé tartoznak. E bankjegyek nyomólemezeit a későbbi inflációs bankjegysor tervezésénél is felhasználták.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
5 pengő 150 × 75 mm Friedrich Amerling: gróf Széchenyi István Lánchíd 1926. március 1. 1926. december 27. 1929. június 30.
10 pengő 157 × 78 mm Deák Ferenc Országház 1930. június 30.
20 pengő 166 × 84 mm Kossuth Lajos Mészöly Géza: Balatoni táj 1931. május 31.
50 pengő 175 × 90 mm Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc Lotz Károly: Ménes a zivatarban 1935. március 31.
100 pengő 182 × 96 mm Giovanni Antonio Boltraffio: Hunyadi Mátyás Budai vár 1933. április 30.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Második sorozat (1927–1932)[szerkesztés]

Az 1927 decemberében kibocsátott ezerpengőst Egri Zoltán tervezte. Ez a bankjegy – akárcsak a sorozat többi tagja – már metszetmélynyomtatásos technológiával készült, amely megfelelő védelmet jelentett a hamisítással szemben. A pengőbankjegyek között egyedülállóként árnyalatos vízjellel ellátott papírra nyomtatták a bankjegyet, mely a valaha volt legnagyobb vásárlóértékű magyar bankjegy (ha az osztrák–magyar 1000 forintost és 1000 koronást nem számítjuk). A sorozat további címleteit Jaschik Álmos tervezte, nagyrészt átvette a lecserélt címletek témáit. Az ötpengős csupán két évig volt forgalomban, ezután ezüstérme formájában adták ki ezt a címletet, a tízpengőst pedig még a háború előtt új bankjegyre cserélték, emiatt ez a két címlet ritkának tekinthető.


Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
5 pengő 150 × 75 mm Friedrich Amerling: gróf Széchenyi István portréja Lánchíd 1928. augusztus 1. 1928. december 20. 1930. december 31.
10 pengő 159 × 80 mm Deák Ferenc Országház 1929. február 1. 1929. december 11. 1939. november 30.
20 pengő 165 × 85 mm Kossuth Lajos A Magyar Nemzeti Bank épülete 1930. január 2. 1930. november 20. 1943. október 31.
50 pengő 168 × 86 mm Petőfi Sándor Visky János: Terelés a Hortobágyon 1932. október 1. 1934. szeptember 10. 1946. május 6.
100 pengő 176 × 91 mm Andrea Mantegna: Hunyadi Mátyás portréja A Budai vár látképe 1930. július 1. 1932. október 25.
1000 pengő 192 × 112 mm Hungária-fej az aradi Szabadság-szoborról Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése 1927. július 1. 1927. december 27. 1945. június 14.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Kis címletű sorozat (1938)[szerkesztés]

1938-ban Franke Rupert egy bankjegysorozatot tervezett, amely 50 fillér, 1, 2 és 5 pengő címletekből állt. A kis címletű bankjegyekkel a Nemzeti Bank célja az volt, hogy gyorsan el tudja látni aprópénzzel a Bécsi döntések értelmében visszacsatolt területeket. Azért kívánták ezt bankjegyekkel megoldani, mert érmékből már a visszacsatolások előtt is hiány volt az országban. A tervezetből csak az 1 és 5 pengős pénzek kerültek valóban kibocsátásra, de a többiről is készültek próbanyomatok. Mivel az egypengősökből a sorozatszám szerint legyártott összes mennyiség sem volt elegendő, egy második kiadás is készült, melyeken a sorozatszámot csillaggal jelölték meg. Valamennyi próbanyomat és forgalmi nyomat ofszeteljárással készült. Az egypengőst alumíniumérmével, az ötpengőst új bankjeggyel cserélték le. Mivel ezek a bankjegyek csak rövid ideig voltak forgalomban, gyűjtő ritkaságnak számítanak.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
50 fillér 81 × 48 mm Női modell Magyar és idegen nyelvű értékjelzések 1938. január 15. Forgalomba nem került
1 pengő 99 × 56 mm 1941. január 20. 1942. március 10.
1 pengő
(2. kiadás)
2 pengő 110 × 61 mm Forgalomba nem került
5 pengő 120 × 65 mm Tóth Rózsi hivatásos modell 1938. november 5. 1939. július 31.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Háború előtti sorozat (1936-1941)[szerkesztés]

1939-től új bankjegysor kibocsátását kezdte meg a Nemzeti Bank. A bankjegyek tervezője Horváth Endre volt, aki népművészeti motívumokat épített be a bankjegytervekbe és előszeretettel kért fel palócföldi modelleket. A forgalomba hozott 2, 5, 10 és 20 pengős bankjegyek mellett a százpengős próbanyomata is elkészült (ezt később kissé módosítva a Szálasi-kormány adta ki).


Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
2 pengő 114 × 58 mm Rudas Valéria bényi palóclány Fábián Lajosné kislányával Fábián Marikával Hollókőről 1940. július 15. 1941. január 20. 1942. március 10.
5 pengő 121 × 59 mm Bugárdi Ferencné született Csonka Julianna bényi palócasszony Bezerédi Gyula: Tinódi Lantos Sebestyén szobra 1939. október 25. 1940. március 18. 1942. augusztus 5.
1945. április 28. 1946. május 6.
10 pengő 158 × 71 mm Madonna a gyermek Jézussal, Bőle Mária pesthidegkúti lakos Strobl Alajos: Szent István lovasszobra 1936. december 22. 1939. május 15.
20 pengő 164 × 75 mm Női modell Palóc menyecske édesapjával 1941. január 15. 1942. november 16.
100 pengő ? Női modell Címer, allegorikus alakok ? Forgalomba nem került
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Veszprémi sorozat (1943)[szerkesztés]

A bankjegysorozatot Veszprémben adta ki az evakuált Szálasi-kormány, és Magyarország nyilasok uralta részén volt forgalomban 1944-ben.

Először az 1930-as 100 pengős és az 1936-os 10 pengős bankjegyeket nyomtatták ki újra 1944 végén. Ezeket a bankjegyeket csillaggal jelölték meg a szériaszámban (az 1938-as 1 pengős bankjegy, amely szintén tartalmaz csillagot a szériaszámban, nem veszprémi kiadás), és sokkal kevésbé elterjedtek, mint a csillag nélküliek. Néhány 100 pengős bankjegyet 1000 pengős ragasztós bélyeggel bélyegeztek felül. Ezeket később az 1943-as 1000 pengős bankjegyekkel cserélték ki.

Később 1944-ben tervbe vettek egy új, 10, 100 és 1000 pengőből álló sorozat kibocsátását, amelyek mindegyikét Horváth Endre tervezte. Idő hiányában csak az 1000 pengős bankjegyet hozták hivatalosan forgalomba, a 100 pengőst kinyomtatták, de csak az Ausztriában tartózkodó evakuált csapatok használták, a 10 pengős bankjegynek viszont csak próbanyomatai léteznek. A 100 és 1000 pengős bankjegyeket korábbi bankjegyek elemeit felhasználva tervezték.

A Szálasi-kormány idején néhány bankjegyet (az 1936-os 10 pengős, az 1941-es 20 pengős, az 1932-es 50 pengős, az 1930-as 100 pengős és az 1943-as 1000 pengős) zöld nyilaskeresztes bélyeggel felülbélyegezték. Bár a legtöbb felülbélyegzett bankjegy hamisnak minősül (azaz később bélyegezték felül annak érdekében, hogy ezeket az elterjedt bankjegyeket drágább "ritkaságokká" változtassák): a bélyegzős tinta igen frissnek hat ezeken a bankjegyeken, és nem világos, hogy az ilyen felülbélyegzésnek mi volt a célja.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
10 pengő ? mm Női modell Sipeki Bözsi sarlóval és búzával, őrhalmi palóc viseletetben 1943. február 24. soha nem került forgalomba -
100 pengő 156 × 100 mm Tóth Rózsi hivatásos női modell Magyarország címere és meztelen férfiak soha nem került forgalomba -
1000 pengő 183 × 100 mm Hungária-fej az aradi Szabadság-szoborról Buda látképe a Szent Gellért szoborral 1944. november 4. 1945. június 14.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Háború utáni inflációs sorozat (1945-1946)[szerkesztés]

A háború után az új demokratikus kormány súlyos pénzhiányban szenvedett, ezért a nemzeti banktól gyors és olcsó bankjegynyomtatást rendelt. Rövid volt az idő ahhoz, hogy új bankjegyeket tervezzenek, ezért az 1926-ban kinyomtatott bankjegyek nyomólemezeit használták fel újra (hasonlítsuk össze az 50, 100, 1 000 000 és 100 000 000 bankjegyeket az 1926-os 50, 100, 20 és 10 pengős bankjegyekkel), más bankjegyek portréi szintúgy (pl. hasonlítsuk össze az 500 pengős bankjegyet az 500 000 magyar koronás bankjeggyel, valamint a 100 000 pengős bankjegyet az 1940-es 2 pengőssel). Az 1000 pengős bankjegytől kezdődően a címletek mindegyik tíz egész hatványa volt. Az ellenőrizetlen bankjegykibocsátás súlyosbította az inflációt.

1945 decemberében a kormány sikertelenül próbálta megfékezni az inflációt egy egyszeri tőkeadó segítségével. Ez azt jelentette, hogy az 1000, 10 000 és 100 000 pengős bankjegyeket felül kellett bélyegeztetni egy olyan bélyeggel, amelyet a bankjegy névértékének háromszorosáért lehetett megvásárolni. Ezt követően a bélyeg nélküli bankjegyek nominálisan az ugyanolyan címletű bélyeges bankjegyeknek 1/4-ét érték. Később a 100 000 pengős bankjegyet ismét kiadták más színnel. Ez a bankjegy és az ennél nagyobb címletek már nem estek a tőkeadó alá.

Habár tervbe volt véve a tízmilliárd (1010) pengős kibocsátása (az 1946-os 10 forintos bankjegyhez hasonló külalakkal), az egymilliárdnál nagyobb címleteket átnevezték milpengővé (amely az egymillió pengő rövidítése), így a feltüntetett érték az eredeti milliomod része lett. Az egymilliárd pengős címletű bankjegyet követő címlet a 10 000 milpengős lett, amely egyenlő volt tízezerszer egymillió (azaz tízmilliárd) pengővel, és a külalakja a 10 000 pengős bankjegyhez hasonlított. A célja ennek az volt, hogy megkönnyítsék a mindennapos pénzkezelést és számlázást, és hogy a korábbi bankjegyek külalakjait újra felhasználják.

Az egymilliárd milpengős bankjegyet követően új rövidítést kellett kitalálni, mivel további magasabb címletekre volt szükség. Ez a b.-pengő lett (amely a billió pengő rövidítése; billió = milliószor millió). A külalakot is újra felhasználták a szín megváltoztatásával és a "B" betű hozzáadásával. A legnagyobb kinyomtatott címlet az egy milliárd b.-pengős volt (azaz 1021 pengő), de ezt sohasem hozták forgalomba.

A hiperinflációs pengő bankjegyek elnevezési sémája és külalak váltakozása ciklikusságot mutat. A ciklus 6 számjegyű volt, ami azt jelenti, hogy a denomináció előtti bankjegyeknek ugyanolyan nominális számértékkel ugyanolyan külalakjuk volt, mint a denominációt követő bankjegyeké (például a 10 000 pengő, a 10 000 milpengő és 10 000, b.-pengő).

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
50 pengő 175 × 90 mm Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Lotz Károly: Ménes a zivatarban 1945. április 5. 1945. június 5. 1946. május 6.
100 pengő 183 × 97 mm Giovanni Antonio Boltraffio: Hunyadi Mátyás portréja A Budai vár látképe 1945. május 9.
500 pengő 177 × 86 mm Női modell Magyar és idegen nyelvű értékjelzések 1945. május 15. 1945. június 1.
1000 pengő 185 × 90 mm Női modell Magyar és idegen nyelvű értékjelzések 1945. július 15. 1945. július 16. 1945. december 31.
1000 pengő
(vörös bélyeggel)
1945. december 19. 1946. május 6.
10 000 pengő 171 × 82 mm Női modell Magyar és idegen nyelvű értékjelzések 1945, július 15. 1945. október 17. 1945. december 31.
10 000 pengő
(barna bélyeggel)
1945. december 19. 1946. július 5.
100 000 pengő 179 × 81 mm Rudas Valéria bényi palóclány Címer, magyar és idegen nyelvű értékjelzések 1945. október 23. 1945. december 12. 1945. december 31.
100 000 pengő
(zöld bélyeggel)
1945. december 19. 1946. július 5.
100 000 pengő
(2. kiadás)
1945. december 27. 1946. január 31.
1 000 000 pengő 167 × 84 mm Kossuth Lajos Mészöly Géza: Balatoni táj 1945. november 16. 1946. február 28. 1946. június 24.
10 000 000 pengő
(107 pengő)
184 × 84 mm Kossuth Lajos Galamb olajággal 1946. április 2.
100 000 000 pengő
(108 pengő)
159 × 79 mm Női modell Országház 1946. március 18. 1946. április 30. 1946. július 10.
1 000 000 000 pengő
(109 pengő)
174 × 84 mm Lendvay Lúcia székesfehérvári lakos Értékjelzés 1946. május 13.
10 000 milpengő
(1010 pengő)
171 × 82 mm Női modell Értékjelzés 1946. április 29. 1946. május 27. 1946. július 31.
100 000 milpengő
(1011 pengő)
179 × 81 mm Rudas Valéria bényi palóclány Címer, értékjelzés 1946. június 3.
1 000 000 milpengő
(1012 pengő)
167 × 84 mm Kossuth Lajos Mészöly Géza: Balatoni táj 1946. május 24. 1946. június 12.
10 000 000 milpengő
(1013 pengő)
184 × 84 mm Kossuth Lajos Galamb olajággal 1946. június 18.
100 000 000 milpengő
(1014 pengő)
159 × 79 mm Női modell Országház 1946. június 3. 1946. június 24.
1 000 000 000 milpengő
(1015 pengő)
174 × 84 mm Lendvay Lúcia székesfehérvári lakos Értékjelzés 1946. június 27.
10 000 b.‑pengő
(1016 pengő)
171 × 82 mm Női modell Értékjelzés 1946. június 3. 1946. július 1. 1946. július 31.
100 000 b.‑pengő
(1017 pengő)
179 × 81 mm Rudas Valéria bényi palóclány Címer, értékjelzés 1946. július 2.
1 000 000 b.‑pengő
(1018 pengő)
167 × 84 mm Kossuth Lajos Mészöly Géza: Balatoni táj 1946. július 4.
10 000 000 b.‑pengő
(1019 pengő)
184 × 84 mm Kossuth Lajos Galamb olajággal 1946. július 8.
100 000 000 b.‑pengő
(1020 pengő)
159 × 79 mm Női modell Országház 1946. július 11.
1 000 000 000 b.‑pengő
(1021 pengő)
174 × 84 mm Lendvay Lúcia székesfehérvári lakos Értékjelzés Forgalomba nem került
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

A Vöröshadsereg Parancsnokságának kiadásai (1944)[szerkesztés]

1944-ben, Magyarország szovjet megszállásakor a Vörös Hadsereg fedezet nélküli papírpénzt adott ki az ellenőrzése alatt álló területeken. Ezek a bankjegyek gyenge minőségűek voltak, és súlyosbították a pengő inflációját.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
1 pengő 135×70 mm Értékjelzés 1944 1946. február 28. 1946. június 1.
2 pengő 138 × 69 mm
5 pengő 135 × 67 mm
10 pengő 161 × 81 mm
20 pengő 165 × 84 mm
50 pengő 179 × 90 mm
100 pengő 184 × 97 mm
1000 pengő 194 × 104 mm
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Jegyzetek[szerkesztés]