A magyar korona pénzjegyei
|
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. A szócikkre feltett sablon 2013 áprilisából származik. |
Az Osztrák–Magyar Bank bankjegyei (1919)
[szerkesztés]Az Osztrák–Magyar Bank – a Monarchia közös központi bankja – számára kizárólagos szabadalom biztosította a papírpénznyomtatást a Monarchia teljes területén. A bankjegygyártás Bécsben folyt, Magyarországot is onnan látták el. Az első világháború során a bécsi kormányzat szándékosan csökkentette Magyarország bankjegyellátását.
A háború után a Károlyi-kormány arra kérte a közös bankot, hogy juttasson nyomólemezeket és papírt a bankjegygyártás elindításához Budapestre (a pénzszállítás abban az időben kockázatos lett volna). Megkapták a háború idején gyártott 1 és 2 koronás bankók, valamint az ideiglenes (szükség-) pénzként nyomtatott 25 és 200 koronás, ún. fehér pénzek nyomólemezeit (vagyis csak az igénytelen kivitelű és a bomló Monarchia területén amúgy is korlátozottan elfogadott pénzek gyártására nyílt lehetőség, a korábbi, ún. kék pénzek nyomtatásának lehetőségét az osztrákok megtartották maguknak). E bankjegyek nyomtatását a Károlyi-kormány készítette elő, majd a Tanácsköztársaság idején is folytatódott forgalomba hozataluk. A Tanácsköztársaság bukása után e bankjegyeket Bécsben hamisítványnak minősítették. A bécsi és a budapesti kiadások a sorszám alapján különböztethetők meg. (1 korona: 7000 felett; 2 korona: 7000 felett; 25 korona: 3000 felett; 200 korona: 2000 felett.)
Bankjegytervezetek a Magyar Nemzeti Bank részére (1919)
[szerkesztés]A zűrzavaros pénzügyi helyzet a Tanácsköztársaságot is a megoldáskeresésre sarkallta. A tervezetek és próbanyomatok arról tanúskodtak, hogy szándék volt az önálló jegybank felállítására, végül más megoldást kerestek. A lenti tervezetek soha nem kerültek forgalomba, de némelyiket felhasználták a postatakarékpénztár pénzjegyeinek tervezésénél.
Kép | Névérték | Méret | Leírás | Dátumok | ||
---|---|---|---|---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | Előoldal | Hátoldal | Nyomtatás | ||
2 korona | 130 × 88 mm | Női modell | Értékjelzés | 1919. június 2. | ||
10 korona | 150 × 80 mm | Női modell | Értékjelzés | 1919. augusztus 1. | ||
25 korona | 154 × 108 mm | Női modell | Értékjelzés | 1919. május 2. | ||
50 korona | 155 × 100 mm | Férfi modell | Értékjelzés | 1919. március 15. | ||
100 korona | 168 × 120 mm | Férfi modell | Értékjelzés | 1919. augusztus 15. | ||
1000 korona | 198 × 132 mm | Női modell | Értékjelzés | 1919. március 15. | ||
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek. |
A Magyar Postatakarékpénztár pénztárjegyei (1919)
[szerkesztés]A postatakarék-pénztári jegyek forgalomba hozatalára a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa kötelezte a Magyar Postatakarékpénztárat, amely tehát mint az ország emissziós bankja működött akkoriban. A pénzjegyek fedezetét az Osztrák–Magyar Bank letétbe helyezett bankjegyei (kék pénzek) képezték – így kerülvén el az inflációt. Sokféle pénztárjegytervezet készült, de csak öt-, tíz- és húszkoronás címletek kerültek forgalomba.
Az Osztrák–Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei (1920)
[szerkesztés]Magyarország az utódállamok közül utolsóként kezdte meg a területén lévő Osztrák–Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzését. Bár a Károlyi-kormány ezt már 1919. március 21-én tervezte, a Tanácsköztársaság létrejötte miatt 1920. március 18-ig késett. Magyarország piros körbélyegzővel látta el a bankjegyeket a 10 koronástól a 10 000 koronásig.
Kép | Névérték | Méret | Leírás | Dátumok | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | Előoldal | Hátoldal | Nyomtatás | Kibocsátás | Visszavonás | ||
10 korona | 150 × 79 mm | Fiúgyermek | Fiúgyermek | 1916. július 24. | 1924. január 31. | |||
20 korona (2. kiadás) |
150 × 89 mm | Női modell | Női modell | 1918. október 28. | 1924. január 31. | |||
25 korona | 135 × 80 mm | Női modell | Sima vagy hullámos | 1919. április 25. | 1920. november 11. | |||
50 korona | 162 × 100 mm | Női modell | Női modell | 1916. december 18. | 1924. január 31. | |||
100 korona | 163 × 107 mm | Női modell | Női modell | 1912. december 13. | 1922. szeptember 30. | |||
200 korona | 168 × 100 mm | Női modell | ||||||
1000 korona | 191 × 127 mm | Női modell | Női modell | 1903. január 2. | 1921. augusztus 31. | |||
10 000 korona | 191 × 127 mm | Női modell | Női modell | 1918. december 19. | 1921. június 5. | |||
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek. |
Államjegyek (1920–1926)
[szerkesztés]Az államjegyeket az 1921. évi XIV. törvény[1] értelmében felállított Magyar Királyi Állami Jegyintézet hozta forgalomba. Tervezőjük Helbing Ferenc. A bankjegyeket kezdetben a zürichi Orell Füssli gyártotta (leszámítva a csekély értékű címleteket, melyek itthon készültek egyszerű nyomdatechnikával), majd az újonnan felállított Pénzjegynyomda megvásárolta a kliséket és a technikát, és innentől fogva Magyarországon készültek a bankjegyek. A növekvő címletű pénzjegyek mérete is egyre nagyobb lett, ezért újraméretezték a papírpénzeket: 1923-tól azonos megjelenéssel, de jelentősen kisebb méretben kerültek forgalomba. A pengő bevezetését megelőzően – az átszámítást megkönnyebbítendő – pengő értékre felülbélyegezve hozták forgalomba a korona papírpénzeket.
Főbb nyomdahely-megjelölési változatok:
- Kis címletű pénzek (1920-ban nyomtatott 1–20 korona értékű pénzek): nincs nyomdahely-megjelölés
- Nagyméretű pénzek (1920–1922 között nyomtatott 50–25 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH
- Kisméretű pénzek (1923-ban nyomtatott 100–1 000 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH vagy Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapest. vagy nincs nyomdahely-megjelölés (de ezeket is a Pénzjegynyomda gyártotta Budapesten)
- A kis címletű pénzek kivételével (50–1 000 000 korona): T. W. vagy W vagy T. WILLI megjelöléssel utaltak a photo guilloche technika feltalálójára.
Kép | Névérték | Méret | Leírás | Dátumok | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | Előoldal | Hátoldal | Nyomtatás | Kibocsátás | Visszavonás | ||
Kis címletű államjegyek | ||||||||
1 korona | 129 × 65 mm | Női modell | Magyar és idegen nyelvű értékjelzések | 1920. január 1. | 1921. július 11. | 1927. június 30. | ||
2 korona | 131 × 76 mm | Búzakalászt arató földműves | ||||||
10 korona | 135 × 79 mm | Széchenyi-lánchíd | ||||||
20 korona | 143 × 84 mm | A Mátyás-templom, a Halászbástya és Hunyadi János szobra a Budai Várból | ||||||
Nagyméretű államjegyek | ||||||||
50 korona | 150 × 95 mm | Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja | Magyar és idegen nyelvű értékjelzések | 1920. január 1. | 1921. július 11. | 1927. június 30. | ||
100 korona | 155 × 100 mm | Mátyás király | 1921. május 9. | 1926. július 31. | ||||
500 korona | 170 × 110 mm | Árpád fejedelem | ||||||
1000 korona | 193 × 125 mm | Szent István király | ||||||
5000 korona | 205 × 135 mm | Hunnia | ||||||
10 000 korona | 211 × 144 mm | „PATRONA HUNGARIAE” | ||||||
25 000 korona | 213 × 147 mm | „PATRONA HUNGARIAE” | 1922. augusztus 15. | 1922. szeptember 6. | ||||
Kisméretű államjegyek | ||||||||
100 korona | 119 × 72 mm | Mátyás király | Magyar és idegen nyelvű értékjelzések | 1923. július 1. | 1924. március 18. | 1927. június 30. | ||
500 korona | 128 × 74 mm | Árpád fejedelem | 1924. június 20. | |||||
1000 korona | 136 × 78 mm | Szent István király | 1923. szeptember 15. | |||||
5000 korona | 139 × 83 mm | Hunnia | 1924. március 18. | |||||
10 000 korona | 145 × 88 mm | „PATRONA HUNGARIAE” | 1924. március 18. | |||||
25 000 korona | 145 × 98 mm | Szent László király | 1924. május 19. | |||||
50 000 korona | 165 × 105 mm | Nemes Margit[2] | 1923. május 1. | 1923. július 16. | ||||
100 000 korona | 165 × 105 mm | Nemes Margit[2] | 1923. július 30. | |||||
500 000 korona | 185 × 85 mm | Női modell | 1923. július 1. | 1924. február 23. | 1928. június 30. | |||
1 000 000 korona | 185 × 85 mm | Női modell | 1923. szeptember 4. | 1924. március 31. | ||||
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1000ev.hu Archiválva 2007. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1921. évi XIV. törvénycikk a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról
- ↑ a b SZON A magyar miniszterelnök menye az ötvenezer-koronás bankjegyen. Karlovszky Bertalan - Héderváry grófnő portréja
További információk
[szerkesztés]- papirpenz.hu – magyar pénzjegyek katalógusa képekkel
- bankjegy.szabadsagharcos.org – magyar pénzjegyek katalógusa képekkel
- (angolul) aes.iupui.edu/rwise pénzjegykatalógus képekkel, köztük a magyar pénzjegyek
- www.numismatics.hu – numizmatikai honlap
- www.eremgyujtok.hu – a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének honlapja
Irodalom
[szerkesztés]- Adamovszky István. A koronarendszer 1892-1925. Budapest: adamo (2006). ISBN 963-060-464-7
- Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A korona-fillér pénzrendszer – Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925. Budapest: Magyar Éremgyűjtők Egyesülete (2006). ISBN 963-229-523-4
- Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza. Magyar papírpénzek 1848-1992. Danubius Kódex Kiadói Kft (1992). ISBN 963-7434-11-9