A magyar korona pénzjegyei

Az Osztrák–Magyar Bank bankjegyei (1919)

Az Osztrák–Magyar Bank – a Monarchia közös központi bankja – számára kizárólagos szabadalom biztosította a papírpénznyomtatást a Monarchia teljes területén. A bankjegygyártás Bécsben folyt, Magyarországot is onnan látták el. Az első világháború során a bécsi kormányzat szándékosan csökkentette Magyarország bankjegyellátását.

A háború után a Károlyi-kormány arra kérte a közös bankot, hogy juttasson nyomólemezeket és papírt a bankjegygyártás elindításához Budapestre (a pénzszállítás abban az időben kockázatos lett volna). Megkapták a háború idején gyártott 1 és 2 koronás bankók, valamint az ideiglenes (szükség-) pénzként nyomtatott 25 és 200 koronás, ún. fehér pénzek nyomólemezeit (vagyis csak az igénytelen kivitelű és a bomló Monarchia területén amúgy is korlátozottan elfogadott pénzek gyártására nyílt lehetőség, a korábbi, ún. kék pénzek nyomtatásának lehetőségét az osztrákok megtartották maguknak). E bankjegyek nyomtatását a Károlyi-kormány készítette elő, majd a Tanácsköztársaság idején is folytatódott forgalomba hozataluk. A Tanácsköztársaság bukása után e bankjegyeket Bécsben hamisítványnak minősítették. A bécsi és a budapesti kiadások a sorszám alapján különböztethetők meg. (1 korona: 7000 felett; 2 korona: 7000 felett; 25 korona: 3000 felett; 200 korona: 2000 felett.)

Kép		Névérték	Méret	Leírás		Dátumok
Előoldal	Hátoldal			Előoldal	Hátoldal	Nyomtatás	Kibocsátás	Visszavonás
		1 korona	112 × 67 mm	klasszikus építészeti motívumok	ókori katona sisakos feje	1916. december 1.	1919. április 30.	1922. március 14.
		2 korona	123 × 83 mm	női modellek	női modellek	1917. március 1.	1919. május 25.	1922. december 31.
		25 korona	135 × 80 mm	női modell	sima vagy hullámos	1918. október 27.	1919. április 25.	1920. november 11.
		200 korona	167 × 99 mm	női modell	sima vagy hullámos		1919. május 20.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Bankjegytervezetek a Magyar Nemzeti Bank részére (1919)

A zűrzavaros pénzügyi helyzet a Tanácsköztársaságot is a megoldáskeresésre sarkallta. A tervezetek és próbanyomatok arról tanúskodtak, hogy szándék volt az önálló jegybank felállítására, végül más megoldást kerestek. A lenti tervezetek soha nem kerültek forgalomba, de némelyiket felhasználták a postatakarékpénztár pénzjegyeinek tervezésénél.

Kép		Névérték	Méret	Leírás		Dátumok
Előoldal	Hátoldal			Előoldal	Hátoldal	Nyomtatás
		2 korona	130 × 88 mm	Női modell	Értékjelzés	1919. június 2.
		10 korona	150 × 80 mm	Női modell	Értékjelzés	1919. augusztus 1.
		25 korona	154 × 108 mm	Női modell	Értékjelzés	1919. május 2.
		50 korona	155 × 100 mm	Férfi modell	Értékjelzés	1919. március 15.
		100 korona	168 × 120 mm	Férfi modell	Értékjelzés	1919. augusztus 15.
		1000 korona	198 × 132 mm	Női modell	Értékjelzés	1919. március 15.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

A Magyar Postatakarékpénztár pénztárjegyei (1919)

A postatakarék-pénztári jegyek forgalomba hozatalára a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa kötelezte a Magyar Postatakarékpénztárat, amely tehát mint az ország emissziós bankja működött akkoriban. A pénzjegyek fedezetét az Osztrák–Magyar Bank letétbe helyezett bankjegyei (kék pénzek) képezték – így kerülvén el az inflációt. Sokféle pénztárjegytervezet készült, de csak öt-, tíz- és húszkoronás címletek kerültek forgalomba.

Kép		Névérték	Méret	Leírás		Dátumok
Előoldal	Hátoldal			Előoldal	Hátoldal	Nyomtatás	Kibocsátás	Visszavonás
		5 korona	132 × 80 mm	Férfi modell	A MAGYAR POSTATAKARÉKPÉNZTÁR PÉNZJEGYE	1919. május 15.	1919. május 19.	1923. január 19.
		5 korona	132 × 81 mm	Női portré	Értékjelzés	1919. augusztus 9.	Forgalomba nem került
		10 korona	140 × 88 mm	Női modell	Értékjelzés	1919. május 15.
		10 korona	140 × 88 mm	Női modell	Értékjelzés	1919. július 15.	1919. július 23.	1923. január 8.
		10 korona	140 × 88 mm	Női modell	Értékjelzés	1919. augusztus 9.	1919. szeptember 14.
		20 korona	145 × 90 mm	Női modell	Értékjelzés különböző nyelveken	1919. július 15.	1919. július 23.
		20 korona	145 × 90 mm	Női modell	Értékjelzés különböző nyelveken	1919. augusztus 9.	1919. szeptember 14.
		100 korona	168 × 120 mm	férfi modell	Értékjelzés különböző nyelveken	1919. július 15.	Forgalomba nem került
		1000 korona	200 × 134 mm	férfi modell	Értékjelzés különböző nyelveken	1919. augusztus 15.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Az Osztrák–Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei (1920)

Magyarország az utódállamok közül utolsóként kezdte meg a területén lévő Osztrák–Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzését. Bár a Károlyi-kormány ezt már 1919. március 21-én tervezte, a Tanácsköztársaság létrejötte miatt 1920. március 18-ig késett. Magyarország piros körbélyegzővel látta el a bankjegyeket a 10 koronástól a 10 000 koronásig.

Kép		Névérték	Méret	Leírás		Dátumok
Előoldal	Hátoldal			Előoldal	Hátoldal	Nyomtatás	Kibocsátás	Visszavonás
		10 korona	150 × 79 mm	Fiúgyermek	Fiúgyermek		1916. július 24.	1924. január 31.
		20 korona (2. kiadás)	150 × 89 mm	Női modell	Női modell		1918. október 28.	1924. január 31.
		25 korona	135 × 80 mm	Női modell	Sima vagy hullámos		1919. április 25.	1920. november 11.
		50 korona	162 × 100 mm	Női modell	Női modell		1916. december 18.	1924. január 31.
		100 korona	163 × 107 mm	Női modell	Női modell		1912. december 13.	1922. szeptember 30.
		200 korona	168 × 100 mm	Női modell
		1000 korona	191 × 127 mm	Női modell	Női modell		1903. január 2.	1921. augusztus 31.
		10 000 korona	191 × 127 mm	Női modell	Női modell		1918. december 19.	1921. június 5.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Államjegyek (1920–1926)

Az államjegyeket az 1921. évi XIV. törvény értelmében felállított Magyar Királyi Állami Jegyintézet hozta forgalomba. Tervezőjük Helbing Ferenc. A bankjegyeket kezdetben a zürichi Orell Füssli gyártotta (leszámítva a csekély értékű címleteket, melyek itthon készültek egyszerű nyomdatechnikával), majd az újonnan felállított Pénzjegynyomda megvásárolta a kliséket és a technikát, és innentől fogva Magyarországon készültek a bankjegyek. A növekvő címletű pénzjegyek mérete is egyre nagyobb lett, ezért újraméretezték a papírpénzeket: 1923-tól azonos megjelenéssel, de jelentősen kisebb méretben kerültek forgalomba. A pengő bevezetését megelőzően – az átszámítást megkönnyebbítendő – pengő értékre felülbélyegezve hozták forgalomba a korona papírpénzeket.

Főbb nyomdahely-megjelölési változatok:

• Kis címletű pénzek (1920-ban nyomtatott 1–20 korona értékű pénzek): nincs nyomdahely-megjelölés
• Nagyméretű pénzek (1920–1922 között nyomtatott 50–25 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH
• Kisméretű pénzek (1923-ban nyomtatott 100–1 000 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH vagy Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapest. vagy nincs nyomdahely-megjelölés (de ezeket is a Pénzjegynyomda gyártotta Budapesten)
• A kis címletű pénzek kivételével (50–1 000 000 korona): T. W. vagy W vagy T. WILLI megjelöléssel utaltak a photo guilloche technika feltalálójára.

Nyomdahely-megjelölések a korona államjegyeken
	ORELL FÜSSLI ZÜRICH nyomdahely-megjelölés egy ötvenkoronáson (1920)
	Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapest. nyomdahely-megjelölés egy százkoronáson (1923)
	T. W. megjelölés egy százkoronáson (1923)

Kép		Névérték	Méret	Leírás		Dátumok
Előoldal	Hátoldal			Előoldal	Hátoldal	Nyomtatás	Kibocsátás	Visszavonás
Kis címletű államjegyek
		1 korona	129 × 65 mm	Női modell	Magyar és idegen nyelvű értékjelzések	1920. január 1.	1921. július 11.	1927. június 30.
		2 korona	131 × 76 mm	Búzakalászt arató földműves
		10 korona	135 × 79 mm	Széchenyi-lánchíd
		20 korona	143 × 84 mm	A Mátyás-templom, a Halászbástya és Hunyadi János szobra a Budai Várból
Nagyméretű államjegyek
		50 korona	150 × 95 mm	Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja	Magyar és idegen nyelvű értékjelzések	1920. január 1.	1921. július 11.	1927. június 30.
		100 korona	155 × 100 mm	Mátyás király			1921. május 9.	1926. július 31.
		500 korona	170 × 110 mm	Árpád fejedelem
		1000 korona	193 × 125 mm	Szent István király
		5000 korona	205 × 135 mm	Hunnia
		10 000 korona	211 × 144 mm	„PATRONA HUNGARIAE”
		25 000 korona	213 × 147 mm	„PATRONA HUNGARIAE”		1922. augusztus 15.	1922. szeptember 6.
Kisméretű államjegyek
		100 korona	119 × 72 mm	Mátyás király	Magyar és idegen nyelvű értékjelzések	1923. július 1.	1924. március 18.	1927. június 30.
		500 korona	128 × 74 mm	Árpád fejedelem			1924. június 20.
		1000 korona	136 × 78 mm	Szent István király			1923. szeptember 15.
		5000 korona	139 × 83 mm	Hunnia			1924. március 18.
		10 000 korona	145 × 88 mm	„PATRONA HUNGARIAE”			1924. március 18.
		25 000 korona	145 × 98 mm	Szent László király			1924. május 19.
		50 000 korona	165 × 105 mm	Nemes Margit		1923. május 1.	1923. július 16.
		100 000 korona	165 × 105 mm	Nemes Margit			1923. július 30.
		500 000 korona	185 × 85 mm	Női modell		1923. július 1.	1924. február 23.	1928. június 30.
		1 000 000 korona	185 × 85 mm	Női modell		1923. szeptember 4.	1924. március 31.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar korona pénzjegyei témájú médiaállományokat.

• papirpenz.hu – magyar pénzjegyek katalógusa képekkel
• bankjegy.szabadsagharcos.org – magyar pénzjegyek katalógusa képekkel
• (angolul) aes.iupui.edu/rwise pénzjegykatalógus képekkel, köztük a magyar pénzjegyek
• www.numismatics.hu – numizmatikai honlap
• www.eremgyujtok.hu – a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének honlapja

Irodalom

• Adamovszky István. A koronarendszer 1892-1925. Budapest: adamo (2006). ISBN 963-060-464-7 
• Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A korona-fillér pénzrendszer – Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925. Budapest: Magyar Éremgyűjtők Egyesülete (2006). ISBN 963-229-523-4 
• Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza. Magyar papírpénzek 1848-1992. Danubius Kódex Kiadói Kft (1992). ISBN 963-7434-11-9