A holló 2. – Az angyalok városa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A holló 2. - Az angyalok városa
(The Crow: City of Angels)
1996-os amerikai film
Rendező Tim Pope
Producer Jeff Most
Edward R. Pressman
Műfaj
Forgatókönyvíró David S. Goyer
Főszerepben Vincent Pérez
Mia Kirshner
Richard Brooks
Iggy Pop
Zene Graeme Revell
Operatőr Jean-Yves Escoffier
Vágó Michael N. Knue
Anthony Redman
Gyártás
Gyártó Dimension Films
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol + magyar (szinkron)
Játékidő 84 perc
Képarány 1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó USA Miramax
Magyarország Mirax (VHS/DVD)
Bemutató 1996. augusztus 30.
Korhatár 16 IV. kategória (NFT/23463/2016)
Bevétel USA 17,9 millió amerikai dollár[1]
Kronológia
Előző A holló
Következő A holló 3. – A megváltás
További információk

A holló 2. – Az angyalok városa (The Crow: City of Angels) 1996-os amerikai akció-horror, melyet Tim Pope rendezett, a forgatókönyvet James O'Barr ötletei alapján David S. Goyer írta. A fontosabb szerepekben Vincent Pérez, Mia Kirshner, Richard Brooks és Iggy Pop látható.

A film az 1994-es A holló folytatása, elődjéhez hasonlóan ismét egy misztikus bosszútörténetet mesél el: a főszereplő Ashe a meggyilkolása után feltámad és természetfeletti képességekkel felruházva gyilkosai nyomába ered. A készítők szándéka az volt, hogy az 1994-es film emlékét tiszteletben tartva és megőrizve egy vele egyenrangú folytatást készítsenek, melyben nem ugyanazt a történetet mesélik el újból, mint az első filmben. Az elkészült filmet azonban a forgalmazó Miramax nagymértékben megvágta és eltérő befejezést adott hozzá, a rendező és a forgatókönyvíró tiltakozása ellenére.

Mindezek után az eredeti filmhez képest a második rész jegyeladási szempontból és kritikailag is alulmaradt. Kritikusai a szereplőket (köztük a film főszerepéhez szerintük nem passzoló Pérez alakítását), a forgatókönyvet és a vizuális effekteket is bírálták. Ennek ellenére 2000-ben – más szereplőkkel – újabb Holló-film született, A holló 3. – A megváltás címmel, 2005-ben pedig ezt követte A holló 4. – Gonosz ima, szintén teljesen új szereplőgárdával.

Cselekmény[szerkesztés]

A disztópikus Los Angelesben a várost irányító drogbáró, Judah Earl (Richard Brooks) megöleti és egy kikötő vízébe dobatja az autószerelő Ashe Corvent (Vincent Pérez) és annak kisfiát, Dannyt, amikor a család véletlenül egy bandák közti leszámolás szemtanújává válik. Az első filmben szereplő Sarah (Mia Kirshner), immár felnőttként egy tetoválószalonban dolgozik és éjszakánként rémálmai vannak Ashe haláláról, hamarosan pedig egy holló is megjelenik a lakásán.

Mindenszentek éjszakáján követi a madarat a kikötőbe és tanúja lesz Ashe feltámadásának. A zavart férfit a lakására viszi és elmondja neki, hogy már halott, csupán azért térhetett vissza, hogy a holló által a sebezhetetlenség képességével felvértezve lehetőséget kapjon a bosszúra. Miután az első filmhez hasonlóan kifesti a férfi arcát, Ashe a holló segítségével elkezdi egyesével levadászni gyilkosait. Első áldozata Spider Monkey (Vincent Castellanos), akit egy droglaborban kivallat társai kilétéről, majd az épülettel együtt felrobbantja. A következő célpont Nemo (Thomas Jane), őt egy peep showban gyilkolja meg. Az eseményekről értesülve Judah egy látnokkal, a vak Sybillel (Tracey Ellis) kiderítteti, hogy Ashe-nek köze van Sarah-hoz és a holló a férfi minden erejének forrása. Judah elraboltatja a lányt, hogy megszerezze magának a holló által adott hatalmat. Kali (Thuy Trang), Ashe és Danny egyik gyilkosa Sarah lakásán tartózkodik, de ő sem ellenfél Ashe számára. Judah jobbkeze, Curve (Iggy Pop) egy motoros hajsza során próbál elmenekülni végezete elől, de Ashe felrobbantja a járművet, a haldokló Curve-t pedig a közeli folyóba vonszolja és hagyja meghalni.

A Halottak napján megtartott fesztivál közben Judah fogságba ejti és megöli a hollót, majd megissza a vérét, ezzel megszerezve a hatalmát. A halandóvá váló Ashe Sarah megmentésére igyekszik, de verekedésbe keveredik Judah-val, aki felülkerekedik rajta, brutálisan összeveri és a férfi nyilvános kivégzésére készül. Sarah a segítségére siet és leszúrja az immár sebezhetetlen Judah-t, de az ezt követő dulakodásban halálos szúrás éri. Ashe erőre kap és felnyársalja Judah-t, a helyszín felett gyülekező hollók pedig elragadják magukkal Judah-t a túlvilágra.

Sarah Ashe karjaiban hal meg. Ashe ezután ismét visszatér a halálba, tudva azt, hogy végre békében megnyugodhat fiával és Sarah-val együtt a túlvilágon.

Szereplők[szerkesztés]

Színész Szerep Magyar hang[2]
Vincent Pérez Ashe Corven/A Holló Csankó Zoltán
Mia Kirshner Sarah Kökényessy Ági
Richard Brooks Judah Earl Gesztesi Károly
Thuy Trang Kali Biró Anikó
Iggy Pop Curve Dózsa Zoltán
Thomas Jane Nemo Stohl András
Vincent Castellanos Spider Monkey Háda János
Eric Acosta Danny Szalay Csongor
Ian Dury Noah Hankó Attila
Tracey Ellis Sybil Csere Ágnes
Alan Gelfant Bassett Csík Csaba Krisztián

A Deftones együttes tagjai szintén feltűnnek a film egyik jelenetében, önmagukat alakítva.[3]

Produkció[szerkesztés]

Az 1994-es A holló sikere után a Miramax filmstúdió megbízást adott egy folytatás elkészítéséhez. Tim Pope rendező (aki korábban főként videoklipeket rendezett, például a The Cure-nak) és David S. Goyer forgatókönyvíró célja az volt, hogy tiszteletben tartsák az eredeti film mitológiáját, ugyanakkor egy teljesen önálló és önmagában is különleges folytatást készítsenek.[4] Ehhez nem akarták az előző film cselekményét lemásolni, hanem ezúttal egy gyermekét elveszítő apát helyeztek a film középpontjába, illetve egy szerelmi szálat is bevontak a halott Ashe és az élő Sarah között. A hasonlóságok elkerülése érdekében a helyszínt is megváltoztatták Detroitról Los Angelesre, az első film eső áztatta helyszíneit ezúttal egy szmog és üvegszilánkok által borított, neonfényekkel megvilágított futurisztikus metropolisszal helyettesítették.[5] A holló-képregények szerzője, James O'Barr ismét ötleteket adott a forgatókönyv megírásához.[6] Ashe szerepével kapcsolatban Bon Jovi neve is szóba került, de végül Vincent Pérez kapta meg a szerepet.[7][8] Pérez azt várta a filmtől, hogy korábbi – főként könnyed romantikus – filmjei után az ezúttal sötétebb és misztikusabb akciószerep fordulópontot jelenthet karrierjében.[9]

A történettel kapcsolatban eleinte több, nagyon eltérő ötlet felmerült: Sarah visszatérése, mint női Holló; az első film negatív főszereplőjének, Top Dollarnak a feltámasztása; a 19. századi Anglia, mint helyszín; két meggyilkolt testvér története.[10][11]

Az eredetileg leforgatott változat szerint a film végén Ashe-nek választania kell Sarah megmentése és a halott fiával történő, túlvilági újratalálkozás között; mivel ő a lány megmentését választja, többé nem térhet vissza a túlvilágra és örökké a Földön kell bolyongania. A Miramax ragaszkodott ahhoz, hogy a folytatás minél jobban hasonlítson az első filmre és nagymértékben megvágták a végleges változatot (emiatt később Pope és Goyer is megtagadta a filmet).[4][12]

A film zenéje[szerkesztés]

Filmzenei album[szerkesztés]

The Crow: City of Angels
filmzene
Megjelent 1996. július 29.
Stílus alternatív rock, pop
Nyelv angol
Hossz kb. 73 perc[13]
Kiadó Hollywood Records
Producer
  • Jeff Most
  • Edward R. Pressman
Kritikák
Allmusic 2of5.svg[13]

A film zenéjét tartalmazó album 1996. július 29-én jelent meg, a Hollywood Records kiadásában.[13] Olyan együttesek dalait tartalmazza, mint a White Zombie, a Korn, a Deftones és Iggy Pop – utóbbi két előadó a filmben is szerepel.

# Cím Szerző(k) Előadó Hossz
1. Gold Dust Woman (Fleetwood Mac-feldolgozás) Stevie Nicks Hole 5:09
2. I'm Your Boogie Man (KC and the Sunshine Band-feldolgozás) Harry Wayne Casey, Richard Finch White Zombie 4:29
3. Jurassitol   Richard Patrick, Brian Liesegang, Matt Walker, Geno Lenardo, Frank Cavanagh Filter 5:12
4. Naked Cousin   PJ Harvey PJ Harvey 3:56
5. In a Lonely Place (Joy Division-feldolgozás) Ian Curtis, Peter Hook, Stephen Morriss, Bernard Sumner Bush 6:01
6. Tonite Is a Special Nite (Kaos Mass Confusion Mix) Tricky, A. Campbell, Robert Diggs Tricky vs. Gravediggaz 4:45
7. Shelf Life   Jason Ross, Jason Pollock Seven Mary Three 4:49
8. Knock Me Out   Linda Perry, Marty Willson-Piper, Grace Slick Linda Perry feat. Grace Slick 6:51
9. Paper Dress   Vaden Todd Lewis, Darrel Herbert Toadies 4:44
10. Spit   Brijitte West NY Loose 5:54
11. Sean Olson   Brian Welch, Jonathan Davis, David Silveria, James Shaffer, Reginald Arvizu Korn 4:48
12. Teething   Stephen Carpenter, Chi Cheng, Abe Cunningham, Chino Moreno Deftones 3:34
13. I Wanna Be Your Dog (1995-ös élő felvétel; The Stooges-feldolgozás) Dave Alexander, Ron Asheton, Scott Asheton, Iggy Pop Iggy Pop 4:45
14. Lil' Boots   Lisa Papineau, Tyler Bates Pet 4:10
15. City of Angels   Frost, Gilbert RueDaFlores, Julio Gonzalez, Tony Gonzalez, Kevin Gully, Cold 187um Above the Law feat. Frost 4:53

Score album[szerkesztés]

A filmben elhangzó, nagyrészt instrumentális és nagyzenekarra írt zenéket tartalmazó album 1996. augusztus 30-án (CD-n szeptember 24-én) jelent meg, szintén a Hollywood Records kiadásában. A dalokat Graeme Revell zeneszerző komponálta.[14]

  1. City Of Angels
  2. Camera Obscura
  3. The Crow Rises
  4. Santa Muerte
  5. '...A Dream On The Way To Death'
  6. Temple Of Pain
  7. A Murder Of Crows
  8. Mirangula: Sign Of The Crow
  9. Lament For A Lost Son
  10. 'Hush Little Baby...'
  11. Dias De Las Muertes
  12. The Campanile
  13. La Masquera
  14. 'I'll Wait For You'
  15. Believe In Angels (feat. Heather Nova)

Fogadtatás[szerkesztés]

Vincent Pérez Cannes 2010.jpg
IggyChesterRocks.jpg
Vincent Pérez (balra) alakítja a film főszereplőjét. Több filmkritikus, és maga A holló-képregények megalkotója, James O'Barr is úgy vélte, hogy a színész alkalmatlan volt erre a szerepre. A rockzenész Iggy Pop (jobbra) alakítását ugyanakkor dicsérték a kritikusok.

A bemutató héten a film jegyeladási szempontból első helyen végzett az amerikai jegypénztáraknál (kb. 9,8 millió amerikai dolláros bevétellel), majdnem elérve az előző film heti bevételét. A későbbiekben azonban csökkent a mozilátogatók száma és végül Az angyalok városa összesen 17,9 millió amerikai dolláros bevételt termelt, kevesebb mint felét annak, amennyit 1994-es elődje.[11][1]

A filmet a kritikusok kedvezőtlenül fogadták, bírálva az öncélú erőszakot, a forgatókönyvet és a kétdimenziós karaktereket.[15][16] Az Entertainment Weekly kritikusa szerint az első filmben szereplő Brandon Lee-vel ellentétben Vincent Pérez nem rendelkezik karizmával a filmvásznon, a filmet pedig „okkultista szeméttelepnek” nevezi, amelyhez képest „még egy tipikus horror-trash videoklipben is több összefüggést találni”.[17] Michael Rose (Mysterious Universe) szerint a film túl sok mindent „hasznosít újra” elődjéből. Emellett bírálta a rosszul megírt párbeszédeket (melyek miatt az egyébként tehetséges színész, Pérez sem tud mit kezdeni a szereppel), a vizuális effekteket és a film végén látható végső összecsapást is. „Az Angyalok városa vérszegény utánzat – felejthető és rút mű, amely tiszteletlen O'Barr, illetve Lee felé”, fogalmazta meg, ugyanakkor Iggy Pop alakítását méltatta.[10] Pérezzel kapcsolatban hasonló véleményen volt egy másik kritikus is, aki szerint a színész Lee gyenge utánzataként tűnik fel a filmvásznon – Pop alakítását azonban ő is dicsérte.[11]

Maga James O'Barr is bírálta a filmet, véleménye szerint a forgatókönyv rossz volt és az általa egyébként tehetségesnek tartott színész, Pérez sem volt alkalmas választás kifejezetten erre a szerepre.[18]

Kapcsolódó művek[szerkesztés]

A filmet további folytatások követték: 1998-ban jelent meg egy kanadai televíziós sorozat Holló – Út a mennyországba címmel, mely Mark Dacascos főszereplésével egy évadot ért meg. 2000-ben mutatták be A holló 3. – A megváltás című filmet, ebben a címszereplőt Eric Mabius formálja meg. 2005-ben ezt követte A holló 4. – Gonosz ima, ezúttal Edward Furlong főszereplésével.

Az Angyalok városa eredeti forgatókönyvéből Chat Williams írt önálló regényt, melyben felhasználta a forgatókönyvben szereplő, de a végleges változatból kivágott jeleneteket is.[19]

1997-ben egy 3-D verekedős videojátékot is kiadtak, The Crow: City of Angels címmel, mely a film történetét követi. A filmhez hasonlóan a játék is lesújtó kritikákat kapott.[20][21] 2015-ben felkerült a GamesRadar „minden idők 100 legrosszabb videojátéka”-listájára.[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b The Crow: City of Angels (1996) - Box Office Mojo (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  2. A holló 2.: Az angyalok városa (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  3. Spacek, Nick: Why are you even here?: Six bands' random appearances in film (angol nyelven). The Pitch, 2011. május 11. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  4. ^ a b 10 "Awful" Comic Book Movies Worth A Second Chance (angol nyelven). What Culture, 2014. március 29. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  5. Pope, Tim: Making Of The Crow 2 (angol nyelven). timpope.tv. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
  6. Kennedy, Dana: Vincent Perez stars in the upcoming The Crow: City of Angels' (angol nyelven). Entertainment Weekly, 1996. szeptember 6. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  7. No Plans For Bon Jovi To Carry On 'The Crow' (angol nyelven). Sun Sentinel, 1995. április 19. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  8. 'Crow' Sequel Won't Be Like The Original (angol nyelven). Sun Sentinel, 1995. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  9. Gray, Marianne: Dark Angel (angol nyelven). Film Review Magazine. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  10. ^ a b Rose, Michael: 'The Crow' Retrospective – ‘City Of Angels’ (1996) (angol nyelven). Mysterious Universe, 2014. március 13. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  11. ^ a b c Mulvihill, Sean: Revisiting the Reviled – ‘The Crow: City of Angels’ is an Unnecessary Resurrection (angol nyelven). Fan Boy Nation, 2014. december 8. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  12. Pope, Tim: 'Crow 2' Redux (2011) (angol nyelven). Timpope.tv. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  13. ^ a b c The Crow: City of Angels (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  14. The Crow: City Of Angels - Original Score Album (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  15. Kenneth Muir, John. The Encyclopedia of Superheroes on Film and Television, 2th (angol nyelven), McFarland, 228. o (2004). ISBN 978-0-7864-3755-9 
  16. Stein, Atara. The Byronic Hero in Film, Fiction, and Television (angol nyelven). Southern Illinois University Press, 58–59. o (2009). ISBN 0809329387 
  17. Gleiberman, Owen: The Crow: City of Angels (angol nyelven). Entertainment Weekly, 1996. szeptember 13. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  18. Anderson, Philip: James O'Barr - author of The Crow (angol nyelven). kaos2000.net, 2000. július 20. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
  19. Williamson, Chet: The Crow: City of Angels (angol nyelven). Chetwilliamson.com, 2010. április 5. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  20. The Crow: City of Angels Review (angol nyelven). Game Revolution. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  21. Crow: City of Angels (angol nyelven). IGN, 1997. március 11. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  22. The 100 worst games of all time (angol nyelven). GamesRadar, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)

További információk[szerkesztés]