2014-es közgyűlési választás Békés megyében

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(2014-es közgyűlési választások Békés megyében szócikkből átirányítva)
Közgyűlési választások
Békés
megyében
2010 2014. október 12. 2019
Részvétel: 46% 115 ezer szavazó a 250 ezerből

Közgyűlés létszáma: 18 fő
Többség: 10 fő
Jelöltek száma: 104 fő
5 listán
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
FideszKDNP 60 354 55% 11
Jobbik 23 058 21% 4
MSZP 15 794 14% 2
DK 6 360 6% 1
{{{lista5}}} {{{százalék5}}} {{{képviselő5}}}
{{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}}
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 1 lista (4 461 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 5 085


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Farkas Zoltán
Fidesz-KDNP
Zalai Mihály
Fidesz-KDNP

A 2014-es megyei közgyűlési választásokat október 12-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Békés megyében a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, 115 ezer polgár ment el szavazni. A szavazók öt lista jelöltjei közül választhattak.

A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – tizenegy képviselőjük a többséget jelentette a tizennyolc fős közgyűlésben. Második lett a Jobbik, harmadik az MSZP. Bejutott még a közgyűlésbe a DK, kimaradt viszont az Együtt.

A közgyűlés új elnöke Zalai Mihály, a Fidesz-KDNP listavezetője lett.

A választás rendszere[szerkesztés]

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

A választás rendszerének alapját a 2010-ben elfogadott módosítások jelentették.[1]

A közgyűlési választásokon csak a községek, nagyközségek és városok polgárai vehettek részt. Mivel a megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A választók egy választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A szavazatokat arányosan osztották el az érvényes szavazatok 5%-át – közös lista esetén 10/15%-át – elérő szervezetek között.

A 2010-es választásokhoz képest két lényeges változás lépett érvénybe: egyrészt a képviselőket öt évre választották (a korábbi négy helyett), másrészt az ajánlások számát 0,5%-ra mérsékelték (a korábbi 1%-ról).

Választókerület[szerkesztés]

Lakók és megyei képviselők száma[2]
Település Lakó
(2014.jan.1.)
Megyei
képviselő
Közgyűlési választókerület 74 303 753 18
Megyei jogú város 1 61 363 -
Összesen 75 365 116 18

Békés megyében a közgyűlés létszáma 18 fő volt. A szabályok szerint a megyei közgyűlés létszáma a megye egészének lakosságszámához igazodott – függetlenül attól, hogy Békéscsaba polgárai nem szavazhattak a Békés megyei önkormányzat összetételéről. Ebben az évben a megyének 365 ezer lakója volt.[2]

A közgyűlést a megye 45 községének, 8 nagyközségének és 21 városának polgárai választhatták meg.

A választásra jogosult polgárok száma 250 ezer volt. A polgárok szűk harmada ötezer fősnél kisebb településeken lakott, egyötödük pedig huszonötezer fősnél nagyobb városokban élt.

A legkevesebb polgár a román államhatár mellett található Újszalonta községben élt (102 polgár), míg a legtöbb Gyula városában lakott (26 196 polgár).

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3]
Település­méret
(lakók száma)
Település Választó­jogosult Megjegyzés
1 – 1 000 18 8 827 3,54% legkisebb község: Újszalonta
1 001 – 5 000 37 68 751 27,55%
5 001 – 10 000 12 62 130 24,90% legifjabb város: Kondoros (2013)
10 001 – 25 000 5 58 978 23,63% Sarkad, Mezőberény, Gyomaendrőd,
Szarvas, Békés
25 000 fölött 2 50 880 20,39% Orosháza, Gyula
Összesen 74 249 566

Jelöltállítás[szerkesztés]

Listák[szerkesztés]

A közgyűlési választásokon öt párt állított listát: a Fidesz és a KDNP közös listát indítottak, míg önálló listát állított az MSZP, a Jobbik, az Együtt és a DK. A Munkáspárt is próbálkozott a listaállítással, de elegendő ajánlás híján a választási szervek elutasították a nyilvántartásba vételt.[4]

Önálló lista állításához 1253, közös lista állításához 2506 választópolgár ajánlásának összegyűjtésére volt szükség.[5]

Listák és szervezetek[6]
#.[7] Lista Szervezet Jelöl­tek
száma
neve típusa neve hatókör
1. Együtt önálló Együtt – a Korszakváltók Pártja országos 6
2. Fidesz-KDNP közös Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos 51
Kereszténydemokrata Néppárt országos
4. MSZP önálló Magyar Szocialista Párt országos 16
5. DK önálló Demokratikus Koalíció országos 17
6. Jobbik önálló Jobbik Magyarországért Mozgalom országos 14
5 lista 6 szervezet 104

Részvétel[szerkesztés]

Hat szavazóra hét távolmaradó jutott

A 250 ezer szavazásra jogosult polgárból 115 ezer vett részt a választásokon (46%), közülük ötezren szavaztak érvénytelenül (4,4%).

A részvétel összesített adatai[8][9]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 249 566
Szavazó 115 112 46,12%
   érvényes szavazólap 110 027 44,09% 95,59%
   érvénytelen / hiányzó szavazólap 5 085 2,04% 4,42%
Távolmaradó 134 454 53,88%

Választási küszöb[szerkesztés]

A közgyűlésbe jutáshoz szükséges szavazatszám az önálló listáknál 5502, a közös listák esetében pedig 11 003 volt[10]

Eredmény[szerkesztés]

A Fidesz-KDNP nagy fölénnyel nyerte meg a választásokat (55%). A második helyen a Jobbik végzett (21%), az MSZP harmadik lett (14%). Bejutott még a közgyűlésbe a DK (5,8%).

Az Együtt (4,1%) nem érte el a közgyűlésbe kerüléshez szükséges 5%-os határt.

Szavazatok és képviselői helyek
Szervezet Sor­rend Érvényes szavazatok Küszöb Képviselők
Fidesz-KDNP 1. 60 354 54,85% 11 61,11%
Jobbik 2. 23 058 20,96% 4 22,22%
MSZP 3. 15 794 14,35% 2 11,11%
DK 4. 6 360 5,78% 1 5,55%
Együtt 5. 4 461 4,05% 0
Összesen 110 027 18

Az új közgyűlés[szerkesztés]

A Békés Megyei Közgyűlésben a FIDESZ-KDNP 11, a Jobbik 4, az MSZP 2, a DK pedig 1 tagú frakciót alakíthatott az összesen 18 tagú közgyűlésben. A közgyűlés elnöke Zalai Mihály (FideszKDNP), alelnöke Tolnai Péter (FIDESZ-KDNP), valamint társadalmi megbízatású alelnök lett Várfi András.[11]

A közgyűlés összetétele a 2010. évi önkormányzati választások alapján:

Megyei lista neve Megszerzett mandátumok száma
FIDESZ-KDNP 11
JOBBIK 4
MSZP 2
DK 1

A közgyűlésben 4 képviselőcsoport jött létre: FIDESZ-KDNP, Jobbik, MSZP, DK. Az alakuló ülésen a közgyűlésbe be sem jutott Farkas Zoltán helyére Zalai Mihályt választották meg elnökké, ezúttal nem 4, hanem már 5 évre.

Képviselők:

Források[szerkesztés]

[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, lásd: Jogszabályok. Törvények. Nemzeti Választási Iroda, 2014 (Hozzáférés: 2017. január 21.)
  2. a b A lakosságszám 2014. január 1-jén 365 116 volt. A törvényben leírt képlet szerint 400 ezer lakóig minden 20 ezer lakó után egy járt képviselői hely. 1/2014 (II.10.) TVI határozat. Békés Megyei Területi Választási Iroda Vezetője, 2014. február 10. (Hozzáférés: 2017. január 9.) A lakók számára nézve lásd: Települések – Békés megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. január 9.) (a lakók száma az egyes települések alatt érhetők el)
  3. Békés megye települései. Választókerületek. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
  4. A választási bizottság csak 1223 ajánlást fogadott el érvényesnek, a szükséges 1253 helyett. Lásd: 47/2014. (IX.09.) TVB határozat. Békés Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. szeptember 9. (Hozzáférés: 2017. január 21.)
  5. A választásra jogosultak 0,5, ill. 1%-a (utóbbi esetben legalább 2000 fő). Közlemény. Békés Megyei Területi Választási Iroda vezetője, 2014. augusztus 18. (Hozzáférés: 2017. január 21.)
  6. A választások hivatalos jelöltjei: Békés megye közgyűlési listái. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 21.)
  7. A listák sorszámát a Békés Megyei Területi Választási Bizottság sorsolta ki. A sorsoláskor még folyamatban volt több lista elfogadása is, ezek közül a Munkáspártét később elutasították, ezért hiányzik az ő '3.' számuk a listából. Lásd: 38/2014(IX.09.) TVB határozat. Békés Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. szeptember 9. (Hozzáférés: 2017. január 21.)
  8. A választások hivatalos végeredménye: [1] (elérés: 2015. szept. 6.)
  9. A jegyzőkönyvi adatok (A) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (B) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma a (G) mezőben szerepel. Az alábbi táblázat "érvénytelen" rovata a jegyzőkönyv (G) és (B) mezője különbségének felel meg.
  10. az érvényes szavazatok 5, ill. 10%-a.
  11. Archivált másolat. [2015. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]