1961-es budapesti légi katasztrófa
| 1961-es budapesti légi katasztrófa | |
 | |
| A repülőgép 1960-ban Ferihegyen | |
| Adatok | |
| Dátum | 1961. augusztus 6. |
| Ország | Magyarország |
| Helyszín | Budapest, XIV. kerület, Lumumba utca 224. |
| Ok | Szabálytalan repülés |
| Indulási állomás | Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér |
| Célállomás | Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér |
| Halottak | 30 (köztük 3-an a földön) |
| Túlélők | 0 |
| Repülőgép | |
| Repülőgép | DC–3 C-47A-90DL (TS-62) |
| Üzemeltető | Malév |
| Utasok | 23 |
| Személyzet | 4 |
| Térkép | |
 1961-es budapesti légi katasztrófa
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 19″, k. h. 19° 05′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 19″, k. h. 19° 05′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű, Douglas DC–3, C-47 típusú Malév repülőgép Budapesten, Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a Lumumba (ma Róna) utca 224-es számú lakóházára zuhant. A balesetben a négyfőnyi személyzet, a 23 utas (közöttük 6 gyermek), és a földön tartózkodó három gyermek, tehát összesen 30 ember lelte halálát.[1]
A repülőgép[szerkesztés]
A DC–3 C–47 Skytrain típusú gépet 1943-ban, Kaliforniában, a Long Beach repülőgépgyárban építették. 1944-től a United States Air Force szolgálatában repült 316026-os (43-16026) jelzéssel. Gyártási száma: 20492.[2]
Magyarországra egy kisebb konfliktus következtében került. 1951. november 19-én a repülőnek négy amerikai katonával a fedélzetén a németországi Erdingből Belgrádba kellett volna repülnie. Az akkor még ellenségesnek számító Magyarországot megpróbálták elkerülni. Aznap erős délnyugati szél fújt, ami a magyar határ felé terelte a gépet, a pilóták pedig már későn vették észre, hogy a jugoszláv főváros helyett a Mecsekhez érkeztek ahol a légierő megpróbálta kilőni, sikertelenül. A gép ezután visszafordult Jugoszlávia felé, de ott (mint amerikai határsértő repülőre) azonnal tüzet nyitottak rá. Innen Romániába menekült, de ott is ágyúkkal várták, ezért visszatért a magyar területre. Ekkor már a Szovjetunió is tudomást szerzett az ügyről, ezért két szovjet MiG-15-ös vadászrepülőgép leszállásra kényszerítette a katonai gépet Pápán. (A hivatalos indoklásban az itt állomásozó szovjetek segítségét a „rossz látási viszonyok” miatt kérték a magyarok.) A repülőt azonnal kikiáltották kémgépnek, még a korabeli humoros magazin, a Ludas Matyi is kifigurázta az esetet. A gépen utazó négy katonát elítélték, megbírságolták és kiutasították Magyarországról, a repülőgépet viszont elkobozták.[3] 1952-től 1956-ig a magyar légierő használta (026-os oldalszámmal), de a megfelelő dokumentáció és az alkatrészhiány miatt kilógott a sorból, a Malévnál szolgáló Liszunov Li-2-esek sorába viszont beleillett, hiszen ezeket a szovjetek a DC–3 licence alapján gyártották.[4]
1956 elején a Malév átvette és utasszállítóvá alakította. Az eredeti Pratt & Whitney R-1830-92 motorok helyett szovjet AS-62IR motorokkal üzemeltette tovább. A gép típusa így TS-62-re változik. Új, polgári lajstromjele a HA-TSA, a repülőgép új típusára utal. 1956. szeptember 6-án állt forgalomba, először mint 18 személyes repülőgép, majd 1959-től már 21 személyesként működött tovább. 1960-ban pedig szárnycserét hajtottak végre rajta.[2]
Korábban a repülőgép szenvedett már egy kisebb balesetet: 1960. december 16-án Szegedről Budapestre indult négy fő utassal. A szegedi start közben, a nekifutás során, az elemelkedés pillanatában kidurrant a baloldali futómű, de Németh János kapitány ezt csak a felszállás után észlelte. Végig kiengedve maradt kerekekkel repültek. A ferihegyi kényszerleszállásnál megbillent, és az orrán állt meg a repülőgép.[5]
A zuglói baleset[szerkesztés]
A Malév szolgáltatásai közül akkoriban igen népszerűnek számított a főváros feletti sétarepülés. 1961. augusztus 6-án, vasárnap a repülőgép Hoffmann Róbert (29 éves) kapitány irányítása alatt sétarepüléseket végzett Budapest felett. A balesettel végződő út már az ötödik repülés volt aznap. 15 óra 44 perckor hagyta el Ferihegyet, majd Zugló fölé repült. Az út 12 percig tartott volna. A repülő (vélhetően az utasok szórakoztatására) hullámvonalas repülést végzett, majd megközelítőleg 450 méteres magasságon egy bal fordulót kezdett, annak befejezése után, az utólagos számítások szerint 400 méteren, a szárnyakkal bal-jobb irányú billegetést, eközben emelkedést és süllyedést végzett. A sokáig húzva tartott magassági kormány miatt a gép orra megemelkedett, jobbra kiperdült, majd erős sebességvesztéssel a hátára fordult, és dugóhúzóba kerülve a Lumumba utca 224. számú házára zuhant.
A repülő szerencsére nem gyulladt ki, és nem is robbant fel, így az épület nem omlott össze és a benne lakók is túlélték. De a becsapódáskor a gép teste kettétört, az első része a tetőn maradt, a farokrész pedig lezuhant, halálra zúzva három fiatalt (20, 17 és 13 évesek), akik éppen a ház udvarán a kerékpárjaikat szerelték. A gép négyfőnyi személyzete, a 17 felnőtt és hat gyermek utas (a legfiatalabb mindössze ötéves volt) életét veszítette. Mint kiderült, a „légi bemutató” ellenére egyik utasnak sem volt bekapcsolva a biztonsági öve.[6] A ház romjai közül egy súlyosan sérült nőt és enyhébb sérülésekkel egy három hónapos csecsemőt kellett kimenteni. A roncs épületen maradt részét csak másnap tudták lehúzni, ekkor fértek hozzá a pilótafülkéhez, ahol – mint kiderült a vizsgálatból – hat holttest volt (két női utas szabálytalanul tartózkodott ott, a hajózószerelő viszont nem tartózkodott a helyén)[4]
A katasztrófáról a fősodratú média nemigen számolt be, az MSZMP központi napilapja, a Népszabadság 1961. augusztus 8-i számában a 11. oldalon rövid, 12 soros hírben tudósított a balesetről, akkor még csak 20 halálos áldozattal.[7] A vizsgálatok később megállapították, hogy a gép műszakilag rendben volt, nagy valószínűséggel a személyzet a repülés szabályait megszegve, az utasokat beengedte a pilótafülkébe, és mintegy őket szórakoztatva végeztek hullámrepülést, szűk fordulókat kis magasságon. Bár a gép terhelése 145 kilogrammal a maximálisan megengedett alatt volt a 21 férőhelyre szabálytalanul 23 utas jutott, miközben összesen 10 jegyet értékesítettek a járatra. A zuglói baleset után hosszú időre betiltották a sétarepüléseket Budapest felett.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ IHO – Repülés – Egy „elátkozott” repülőgép tragédiája. iho.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ a b HA-TSA – Li-2.hu. www.li-2.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Az eltitkolt Malév katasztrófa. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ a b Az elfogott amerikai kémgép, amely magyar sétarepülőként zuhant le, és okozta harminc ember halálát Zuglóban. Telex.hu, 2021. augusztus 6.
- ↑ Li-2.hu. li-2.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Megrázta az országot a rettenetes zuglói légi katasztrófa. Origo.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ „Lezuhant a MALÉV sétarepülőgépe”, Népszabadság, 1961. augusztus 8., 11. oldal
További információk[szerkesztés]
- Soha nem látott képek a budapesti légi katasztrófáról – gondola.hu Archiválva 2022. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2022. november 7.)