Ősi

Ősi
Ősi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Várpalotai
Jogállás	község
Polgármester	Kotzó László (független)
Irányítószám	8161
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1965 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	55,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 31″, k. h. 18° 11′ 18″47.141969444444, 18.188438888889
Ősi Pozíció Veszprém vármegye térképén
Ősi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ősi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ősi község Veszprém megyében, a Várpalotai járásban.

Fekvése

A falu északról Várpalotával, keletről Nádasdladánnyal, délnyugatról Berhidával határos. Határainak északi harmadát a hajdani Sárrét tőzeges része alkotja, dél felé enyhén dombos, foltokban szőlő, szántóföld és ligetes erdő borítja.

A falu északi részén a Séd patak, délen pedig a Buhin-patak folyik át. A település déli részének nagy részét a Buhin-völgy teszi ki, mely enyhén dombos, illetve erdővel borított, helyenként mocsaras terület.

Legfontosabb útja a kelet-nyugati irányban húzódó 7202-es út, amely a központtól keletre, Székesfehérvár felé eső szakaszon a Ladányi út, onnan tovább a Berhida felé eső szakaszon a Rózsa út nevet viseli. Ebbe az útba torkollik bele, majdnem pontosan a 18. kilométerénél, 7,750 kilométer megtétele után a 72 106-os út, amely Várpalotáról indul dél felé és a falu tulajdonképpeni főutcájaként ér véget. Ez utóbbi útnak nagyjából 3,5 kilométernyi szakasza húzódik Ősi határában, a folytatása észak felé, egészen a 8-as főút Várpalotát elkerülő szakaszának keresztezéséig pétfürdői területen halad.

Története

A falu területén már germán törzsek nyomaira is rábukkantak, tehát valószínűleg akkorra tehető a falu keletkezése. A Séd folyó mentén keletkezett és idővel húzódott délkeletebbre. A római korban villagazdaság létesült és egy jelentős katonai útvonal ment át a falun. Ez az út a háborúk miatt mára teljesen eltűnt.

Első írásos bizonyítékaink a falu létezéséről 1009-ből származnak, mikor István király a falut a veszprémi püspökségnek adta. Ebből az időből tudjuk az első nevét a falunak: Villa Euse, mely nevet a püspökségi iratok szerint 1082-ben kapta. 1430-ban átnevezik a falut Eusy névre. Ekkoriban is a megye jobban lakott településeihez tartozott. Kis részben volt birtokosa a veszprémi káptalan is. A feljegyzések szerint a község 1488-ban 50 forintot adózott, 54 jobbágycsalád és 14 prediális nemes lakta. Ezt követően rövid időn belül négyszer is átnevezik a falut: 1564-ben Hessy, 1572-ben Essy, 1576-ban Ossy, 1581-ben pedig az Essehy neveket kapta. Ekkoriban harc bontakozott ki a falu református és katolikus vallású lakói között, mert a település egyetlen templomában nem engedték meg a református istentiszteleteket. A 18. század közepén megépítették a református templomot, így a vitáknak vége szakadt és ekkor kapta a falu a végleges Ősi nevet is. A településre idővel egy grófnő költőzött, de politikai okok miatt megfosztották vagyonától és rangjától, ezért csak rövid ideig élt a településen.

A falu legközelebbi jelentősebb fordulópontját a második világháború hozta, mikor a terepviszonyok miatt jelentős katonai célponttá vált. A település ekkoriban naponta többször is gazdát váltott a két fél között és jelentősen megrongálódott. Az 1950-es években a falu újjáépült, és az emberek visszatelepedtek. Az 1960-as években épültek a falu új útjai, iskolái és óvodája. Az 1990-es években jelentős fejlesztések történtek a falu életében: az iskolát kibővítették és odaköltöztették az óvodát, valamint szennyvízcsatorna is épült a faluban.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994:
• 1994–1998: Jánosi József (független)
• 1998–2002:
• 2002–2006:
• 2006–2010:
• 2010–2014: Kotzó László (független)
• 2014–2019: Kotzó László Lajos (független)
• 2019-től: Kotzó László (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	2065	2043	1992	1979	1932	1965
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,5%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% románnak mondta magát (24,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,5%, református 7,4%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 13,8% (33,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Középkori építésű, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt katolikus templom. Az Angyali üdvözletet ábrázoló főoltárkép Rudolf Steiner alkotása. A második világháború fegyveres harcai számos sebet ejtettek a templom falain, tetőzete szinte megsemmisült, de a település ezeréves jubileumának évében (2009) sikerült felújítani. A háborúban a főoltárkép is megsérült, öt lövést kapott, 2010-ben elkészült a restaurálása. 2012-re a templom főhomlokzatát is felújították, illetve a keleti oldal felújítására összegyűlt a megfelelő összeg.
• Kisebb szőlészetek
• Halastó, mely körül a falu kisebb eseményei zajlanak, például a képzőművészeti táborok, falunapok.
• 18. századi református templom

Híres szülöttek

• Fekete László, a Magyarország legerősebb embere cím tulajdonosa
• Kubik Anna színésznő
• Kajári Gyula Munkácsy-díjas grafikus
• Kévés György Ybl díjas építész
• Erdélyi Zoltán Ybl díjas építész

Képgaléria

• 
  A 72 108-as út Ősi központjában
• 
  A 72 108-as út Ősi buszmegállójánál
• 
  A 7202-es út Ősinél kelet felé
• 
  Ősi nyugati bejárata a 7202-es úton
• 
  A 7202-es út Ősi előtt nyugat felől

Külső hivatkozások

• Áder János Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Kotzó Lászlót, Ősi polgármesterét. veol.hu, 2018. (Hozzáférés: 2018. március 25.)