Kis sándorpapagáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Örvös sándorpapagáj szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kis sándorpapagáj
Indiai példányok
Indiai példányok
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittacidae)
Alcsalád: Szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae)
Nem: Alexandrinus
Faj: A. krameri
Tudományos név
Alexandrinus krameri
(Scopoli, 1769)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis sándorpapagáj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis sándorpapagáj témájú médiaállományokat és Kis sándorpapagáj témájú kategóriát.

A kis sándorpapagáj, vagy örvös sándorpapagáj (Alexandrinus krameri) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Tudományos nevét Wilhelm Heinrich Kramer osztrák természettudósról kapta.

Magyar nevében a „sándor” Nagy Sándor makedón királyra utal, mivel ő volt az első, aki ilyen madarat hozott Európába.

Előfordulása[szerkesztés]

Közép-Afrikában a kontinenst kelet-nyugati irányban átszelő sávban honos, valamint az indiai szubkontinens legnagyobb részén, keleten Mianmarig. Németországba a Rajna-vidékére, Hollandiába, valamint Angliába is betelepítették, itt manapság kisebb populációi élnek a szabad természetben. A Handbook of alien species in Europea (DAISIE, 2009) szerint a száz legveszélyesebb európai invazív faj közé tartozik.

Alfajai[szerkesztés]

Korábban e faj alfajának vélték a ma már önálló fajként kezelt mauritiusi sándorpapagájt (Psittacula echo) is. A DNS elemző genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy ez a örvös sándorpapagájtól oly elszigetelten élő faj valóban önálló faj, de nagyon közel áll az örvös sándorpapagájhoz.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 38–42 centiméter (25 centiméteres farkával együtt), szárnyfesztávolsága 42–48 centiméter és testtömege 120–150 gramm. A hímet a fekete torka különbözteti meg a tojótól. Harmadik életévében keskeny rózsaszínű gyűrű képződik a nyaka körül. A tollazata világító zöld; a hosszú, hegyes farok felső része kékeszöld. A lábujjak erősek és hajlottak, hogy a madár meg tudjon kapaszkodni az ágakon. A táplálékot is képes ügyesen megfogni és a csőréhez vinni. A csőr fénylő piros, nagyon erős és görbe.

Hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Az örvös sándorpapagáj társas lény. Tápláléka gyümölcsökből, bogyókból és dióból áll.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget kétéves korban éri el. A költési időszak Afrikában augusztustól novemberig, Indiában decembertől júniusig tart. A fészekalj 3-4 fehér tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 22-24 napig kotlik. A fiatal papagájok 40-50 nap múlva repülnek ki. Nem mindegyik fióka marad meg.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]