Ugrás a tartalomhoz

Ómen (film, 1976)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ómen
(The Omen)
1976-os amerikai–brit film

RendezőRichard Donner
ProducerHarvey Bernhard
Mace Neufeld
Charles Orme
Műfaj
ForgatókönyvíróDavid Seltzer
FőszerepbenGregory Peck
Lee Remick
Harvey Stephens
ZeneJerry Goldsmith
OperatőrGilbert Taylor
VágóStuart Baird
DíszlettervezőCarmen Dillon
Gyártás
Gyártó20th Century Fox
Ország USA
 Egyesült Királyság
Nyelvangol
olasz
latin
Forgatási helyszín
Játékidő111 perc
Költségvetés2 800 000 dollár (becsült)[1]
Forgalmazás
ForgalmazóUSA 20th Century Fox
BemutatóEgyesült Királyság 1976. június 6.
USA 1976. június 25.
magyar 1989. április 13.
KorhatárUSA R
BevételUSA 60 922 980 dollár[2]
Kronológia
ElőzőAz első ómen
KövetkezőÓmen 2. – Damien (1978)
Kapcsolódó műsorDamien: A sátán kegyeltje (2016)
További információk
SablonWikidataSegítség

Az Ómen (eredeti cím: The Omen) 1976-ban bemutatott brit–amerikai horrorfilm Richard Donner rendezésében, Gregory Peck, Lee Remick és Harvey Stephens főszereplésével. A forgatókönyvet David Seltzer írta, Oscar-díjas zenéjét Jerry Goldsmith szerezte. Az Ómen egyike volt az év legsikeresebb filmjeinek. Több folytatása is készült, melyek azonban már nem tudták felülmúlni Donner alkotását.

Cselekmény

[szerkesztés]

Szereposztás

[szerkesztés]
Szerep Színész[3] Magyar hangja
(1. szinkron)[4]
Robert Thorn nagykövet Gregory Peck Fülöp Zsigmond
Katherine Thorn, a felesége Lee Remick Kovács Nóra
Damien Thorn, a fiuk Harvey Stephens Molnár Levente
Keith Jennings fotós David Warner Csuja Imre
Mrs. Baylock Billie Whitelaw Andresz Kati
Brennan atya Patrick Troughton Kristóf Tibor
Spiletto atya Martin Benson Izsóf Vilmos
Carl Bugenhagen Leo McKern Kránitz Lajos
Mrs. Horton Sheila Raynor Czigány Judit
Szerzetes Robert Rietty ?
Pap Tommy Duggan ?
Pszichiáter John Stride ?
Becker doktor Anthony Nicholls ?
Riporter Roy Boyd ?
Apáca Freda Dowie ?

Háttér

[szerkesztés]

Több színész neve is szóba jött Robert Thorne szerepére: Charlton Heston, Roy Scheider és Dick Van Dyke. William Holden neve is felmerült, ő végül a film folytatásában kapott lehetőséget. Peck csak azután kapta meg a szerepet, hogy Heston a A Midway-i csata (1976) című filmet választotta.[5]

Damien szerepére az ötéves Harvey Stephenst választották. Stephens azzal győzte meg Donnert, hogy a meghallgatáson megkarmolta és megrúgta. A kisfiú eredetileg szőke volt, de a félelmetesebb hatás kedvéért haját feketére festették.[5]

A forgatás 1975. októberétől 1976 elejéig tartott, a felvételek főleg angliai helyszíneken készültek, de forgattak Rómában, Jeruzsálemben valamint Chicagóban is.[1][6]

Az eredeti elképzelések szerint Damien is meghalt volna. A temetői jelenetből két változat készült, az egyikben a film végén három koporsó látható (két felnőtt és egy gyermekméretű), azonban Alan Ladd producer javaslatára ezt a verziót elvetették.[7] Az utolsó jelenetben a rendező azt szerette volna, ha Stephens mosolyog. Arra számítva, hogy a fiú pont a fordítottját fogja csinálni mint amit kér, így szólt hozzá: „Ne mosolyogj, különben nem leszek a barátod.” Stephens csak azért is mosolygott.[5]

Fogadtatás

[szerkesztés]

A film bemutatójára 1976. június 6-án került sor Londonban. A dátum – az évtized 6. éve 6. hónapja 6. napja – a 666-os számra utal, mely a Biblia szerint a Fenevad száma, aki az Antikrisztust hatalomra segíti. Az Egyesült Államokban június 25-én kezdték vetíteni 515 moziban. Az Ómen már a nyitóhétvégén 4 273 886 dollár bevételt ért el.[2]

Az Ómen az 1976-os év egyik legsikeresebb filmje volt. Nemcsak a közönség, hanem a kritikusok többsége is jó véleménnyel volt Donner alkotásáról.[8][9][10] A Variety kritikája a színészek erőteljes játékát és Donner feszes rendezését emeli ki.[11] A The New York Times cikkírója nem volt elragadtatva a filmtől: „A legjobb dolog amit, az »Ómen«ről el lehet mondani, hogy nagyon kevesen hagyták el a mozit. Akik pedig maradtak, azok bolondnak érezték magukat.”[12]

Harry Medved, Randy Dreyfuss és Michael Medved 1978-ban megjelent könyvükben beválasztották az Óment azon 50 hangosfilm közé, melyek minden idők legrosszabb filmjei voltak.[13]

Az Amerikai Filmintézet (AFI) Donner alkotását 2001-ben beválasztotta a 100 legizgalmasabb film közé.[14]

A film zenéjét Jerry Goldsmith komponálta. Donner és Harvey Bernhard producer felkereste ifj. Alan Laddet, hogy adjon több pénzt, hogy megszerezhessék a produkcióhoz Goldsmith-t, mert úgy vélték, hogy az ő zenéje volna a legmegfelelőbb a filmhez. Goldsmith a legjobb filmzenének járó Oscar-díjat vehette át szerzeményéért, az Ave Satani című dalt pedig a legjobb betétdal kategóriában jelölték a díjra. Donner később úgy nyilatkozott, hogy Goldsmith zenéje nélkül az Ómen nem lett volna ilyen sikeres.[5]

  1. Ave Satani – 2:32
  2. New Ambassador – 2:33
  3. Killer’s Storm – 2:51
  4. Sad Message – 1:42
  5. Demise of Mrs. Baylock – 2:52
  6. Don’t Let Him – 2:48
  7. Piper Dreams – 2:39
  8. Fall – 3:42
  9. Safari Park – 2:04
  10. Dog’s Attack – 5:50
  11. Homecoming – 2:43
  12. Altar – 2:00

Ómen-filmek

[szerkesztés]

A film sikerén felbuzdulva több folytatás is készült. Az elsőt, Don Taylor rendezésében Ómen 2. – Damien címmel 1978-ban mutatták be William Holden és Lee Grant, valamint a tizenötéves Jonathan Scott-Taylor főszereplésével. A harmadik részben – Ómen 3. – A végső leszámolás (1981) – a már felnőtt Damien szerepét Sam Neill alakította. Mindkét folytatás sikeres volt, de az első rész sikerét nem tudták felülmúlni. 1991-ben Ómen 4. – Feltámadás címmel egy TV-film is készült, mely az eredeti történet egyik változata: egy kislány személyében jelenik meg az Antikrisztus. Az Ómen remake-jét, 30 évvel később azonos címmel John Moore készítette el, melynek bemutatójára 2006. június 6-án került sor, a bemutató időpontja (hasonlóan az eredeti film bemutatójának napjához) szintén a 666-os számot szimbolizálta.

Díjak, jelölések

[szerkesztés]
  • Oscar-díj (1977)
    • díj: Jerry Goldsmith (legjobb filmzene)
    • jelölés: Jerry Goldsmith az Ave Satani című dalért (legjobb betétdal)
  • BAFTA-díj (1977)
  • Golden Globe-díj (1977)
    • jelölés: Harvey Stephens (legjobb első szerep)
  • Academy of Science Fiction, Fantasy & Horror Films (1977)
    • jelölés: legjobb horrorfilm
  • British Society of Cinematographers (1976)
    • díj: Gilbert Taylor (legjobb operatőr)
  • Edgar Allan Po-díj (1977)
    • jelölés: legjobb film
  • Evening Standard British Film Awards (1978)
    • díj: Billie Whitelaw (legjobb női főszereplő)
  • Grammy-díj (1977)
    • jelölés: Jerry Goldsmith (legjobb filmzene)
  • Writers Guild of America (1977)
    • jelölés: David Seltzer (legjobb eredeti forgatókönyv – filmdráma)

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b Box office/business (angol nyelven). The Omen. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
  2. a b The Omen. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  3. Szereposztás az IMDb.com szerint
  4. Ómen (The Omen, 1976) 1. szinkron (2014 után). Mafilm Audio Kft., Intercom Rt., RTL Klub az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  5. a b c d Trivia (angol nyelven). The Omen. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
  6. Filming locations (angol nyelven). The Omen. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
  7. versions Alternate versions (angol nyelven). The Omen. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. június 26.)[halott link]
  8. The Greatest Films of 1976. Filmsite.org. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
  9. The Best Movies of 1976 by Rank. Films101.com. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
  10. Most Popular Feature Films Released in 1976. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
  11. (1975. december 31.) „The Omen” (angol nyelven). [[Variety (magazin)|]]. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 11.)  
  12. Richard Eder (1976. június 26.). „The Omen (1976) – The Screen: 'Omen' Is Nobody's Baby” (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2012. június 11.) „The best thing that can be said about "The Omen" is that very few viewers will want to walk out. They will stay, but they will feel foolish.” 
  13. Medved, Harry. The Fifty Worst Films of All Time (And How They Got That Way) (angol nyelven). Warner Books (1978). ISBN 0-445-04139-0 
  14. AFI's 100 Years... 100 Thrills. Amerikai Filmintézet. (Hozzáférés: 2010. május 21.)

További információk

[szerkesztés]