Éber László

Éber László
Született	Ellenberger Vilmos 1871. június 11. Pest,
Elhunyt	1935. március 29. (63 évesen) Budakeszi,
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	művészettörténész
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1894)
Sírhelye	Farkasréti temető
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Éber László témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Éber László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Éber László (1886-ig Ellenberger László) (Pest, 1871. június 11. – Budakeszi, 1935. március 29.) művészettörténész, műfordító, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Éber Antal (1872–1950) közgazdász, politikus és Éber Ernő (1874–1968) agrárpolitikus, gazdaságtörténész bátyja.

Életútja

Ellenberger Károly kereskedő és Sonnenberg Ilona fia. 1894-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen, 1895–1896-ban Lipcsében, 1896–1897-ben Franciaországban és Olaszországban képezte tovább magát 1897-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárába került segédőri beosztásban. 1904-től a Műemlékek Országos Bizottságánál dolgozott előbb mint megbízott, 1906-tól pedig mint kinevezett előadó. Ezzel páruzamosan 1900-tól a budapesti iparművészeti iskolában oktatott művészettörténetet, 1905-től 1912-ig pedig a Budapesti Tudományegyetemen volt az ókeresztény és középkori művészettörténet magántanára.

A tanácsköztársaság alatt, 1919 áprilisa és júliusa között a Királyi József Műegyetem nyilvános rendes tanári címmel elvállalta a művészettörténeti tanszék vezetését. A tanácsköztársaság bukása után, 1919 őszén minden hivatalától és tisztétől megfosztották, de 1920-tól a budapesti Stadler Vaskereskedés Rt. igazgatójaként tevékenykedett. 1921-ben kényszernyugdíjazták.

Munkássága

Főleg a középkori európai és magyarországi művészeti emlékekkel foglalkozott. Jelentősek a középkori falfestményekről, valamint az Árpád-kori művészetről írt tanulmányai.

Társasági tagságai és elismerései

1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de 1919-es szerepvállalása miatt 1920-ban kizárták a testületből, és levelező tagságát csak posztumusz, 1989-ben állították vissza.

Főbb művei

• A festői ábrázolás az olasz és németalföldi festészetben. Budapest. 1894.
• Az iparművészet könyve I–III. Budapest. 1902–1912. (Társszerzőként)
• Donatello (1903)
• Giergl Kálmán gyűjteménye. (in: Magyar Iparművészet. Bp, 1907. 57-95. old.)
• Művészettörténeti olvasmányok. Budapest. 1909.
• Újonnan fölfedezett falfestmények Almakeréken. Akadémiai Értesítő 1914.
• A művészetek története. Budapest. 1926. (Barát Bélával és Felvinczi Takács Zoltánnal)
• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Budapest. 1926.
• Klasszikus képtár. Budapest. 1928. (Társszerzőként)

Műfordításai

• Romain Rolland: Michelangelo
• Vincent van Gogh levelei
• Művészettörténeti olvasmányok

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 406. o.  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 288–289. o. ISBN 963-547-414-8  
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6

További információk

• Elek Artúr. „Éber László”. Nyugat (1935/5).  

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Éber László témában.