Éber László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Éber László
Éber László.JPEG
Születéskori neve Ellenberger László
Született 1871. május 28.
Pest, magyar
Elhunyt 1935. március 29. (63 évesen)
Budakeszi, magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása művészettörténész

Éber László (1886-ig Ellenberger László; Pest, 1871. május 28.Budakeszi, 1935. március 29.) művészettörténész, műfordító, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Éber Antal (1872–1950) közgazdász, politikus és Éber Ernő (1874–1968) agrárpolitikus, gazdaságtörténész bátyja.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1894-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen, 1895–1896-ban Lipcsében, 1896–1897-ben Franciaországban és Olaszországban képezte tovább magát 1897-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárába került segédőri beosztásban. 1904-től a Műemlékek Országos Bizottságánál dolgozott előbb mint megbízott, 1906-től pedig mint kinevezett előadó. Ezzel páruzamosan 1900-tól a budapesti iparművészeti iskolában oktatott művészettörténetet, 1905-től 1912-ig pedig a Budapesti Tudományegyetemen volt az ókeresztény és középkori művészettörténet magántanára.

A tanácsköztársaság alatt, 1919 áprilisa és júliusa között a Királyi József Műegyetem nyilvános rendes tanári címmel elvállalta a művészettörténeti tanszék vezetését. A tanácsköztársaság bukása után, 1919 őszén minden hivatalától és tisztétől megfosztották, de 1920-tól a budapesti Stadler Vaskereskedés Rt. igazgatójaként tevékenykedett. 1921-ben kényszernyugdíjazták.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg a középkori európai és magyarországi művészeti emlékekkel foglalkozott. Jelentősek a középkori falfestményekről, valamint az Árpád-kori művészetről írt tanulmányai.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de 1919-es szerepvállalása miatt 1920-ban kizárták a testületből, és levelező tagságát csak posztumusz, 1989-ben állították vissza.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A festői ábrázolás az olasz és németalföldi festészetben. Budapest. 1894.
  • Az iparművészet könyve I–III. Budapest. 1902–1912. (Társszerzőként)
  • Donatello (1903)
  • Művészettörténeti olvasmányok. Budapest. 1909.
  • Újonnan fölfedezett falfestmények Almakeréken. Akadémiai Értesítő 1914.
  • A művészetek története. Budapest. 1926. (Barát Bélával és Felvinczi Takács Zoltánnal)
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Budapest. 1926.
  • Klasszikus képtár. Budapest. 1928. (Társszerzőként)

Műfordításai

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Éber László témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Éber László témában.