Állatkert

Az állatkertek olyan intézmények, amelyekben a különféle, elsősorban vad állatokat tartanak fogságban, és mutatnak be a közönségnek. Ma már a legtöbb állatkert szerepet vállal különböző természetvédelmi programokban is. Nagyon fontos feladatuk a kihalófélben lévő vagy veszélyeztetett fajok fogságban nevelése és szaporítása, illetve lehetőség szerint visszaengedése a természetbe. A legtöbb állatkert fontos szerepet tölt be a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is.

A Fővárosi Állat- és Növénykert főbejárata

Magyarországon elsőként a Fővárosi Állat- és Növénykertet alapították meg, 1866-ban.

Történetük

Az első állatkertek az ókori Egyiptomban működtek: mintegy ötezer éve, az i. e. 29. században Szakkarában már biztosan üzemelt állatkert. Az i. e. 15. században III. Thotmesz fáraó is létesített állatkertet, mostohaanyja, Hatsepszut királynő pedig állatgyűjtő expedíciókat szervezett Puntba, a mai Szomáliába kereskedelmi és kulturális expedíciók részeként. Ismert még Ehnaton fáraó és Nofertiti királyné Ahet-Atoni állatkertje is az i. e. 14. századból. Ekkoriban alapított egy kínai uralkodó hatalmas gyűjteményt Ling Iu (Tudás Kertje vagy Értelem Kertje) néven.

Salamon zsidó király vadállatokat idomíttatott, az asszír királyok fővárosaikban – felfogásuk szerint a világ közepén – az ismert világ minden állatát és növényét felvonultató vadaskerteket hoztak létre, a rómaiak pedig ragadozókat és madarakat tartottak.

Az első modern állatkert a Schönbrunni Állatkert Bécsben, melyet Mária Terézia főhercegnő alapított. A 19.század folyamán a legtöbb európai nagyvárosban állatkerteket alapítottak: Londonban 1828-ban, Berlinben 1844-ben, Moszkvában 1864-ben, Budapesten 1866-ban jött létre ilyen intézmény. Ekkoriban az állatkerteket a múzeumok előszobáinak csúfolták, mivel a rengeteg elpusztult állat később múzeumokba került.

A mai állatkertek

Napjainkban az állatkertek specializálódnak, s néha csak egyes állatcsoportokat vagy egy földrész élővilágát mutatják be. A korábbi rendszertani alapú felosztás helyett ma már az ún. geo-zoo jellemző, ahol az állatokat földrészek szerint mutatják be, sokszor társaskifutókban.

zsiráf

A legtöbb országban bármikor megjelenhetnek az ellenőrök, akik megvizsgálják, hogy jól bánnak-e az állatokkal. Elsődleges szempontok a jogszabályokban foglalt férőhely előírások betartása, higiénia, a táplálékok összetételének vizsgálata. Zoológusok (állatokat tanulmányozó tudósok), gondozók, állatorvosok, könyvelők, szakácsok, építészek, kertészek és még sok más ember dolgozik az állatkertekben. Az igazgató szervezi meg az alkalmazottak munkáját és felel a kert jogi és szakmai szempontok alapján megfelelő működtetéséért. A látogatók belépődíját az állatok ellátására és az infrastruktúra fenntartására fordítják, az állami fenntartású intézmények jelentős támogatást is kapnak.

Jelentőségük

A modern állatkertek új feladatokat töltenek be, együttműködnek tanintézményekkel oktatási céllal, részt vesznek tudományos kutatásokban, illetve természetvédelmi jelentőségük is van: céljuk a veszélyeztetett fajok megmentése. Nemzetközi kutatóprogramokban vesznek részt az állatok szaporítása érdekében, és azért is, hogy segítsék visszailleszkedésüket a természetbe, ezenkívül génbankokat is létrehoznak. A veszélyeztetett fajok számára ez is jelentős esély a túlélésre. A tenyésztésnek köszönhetően ezek az állatok néha jobban szaporodnak fogságban, mint a természetben. A világ állatkertjeiben így rendszeresen 159 hal-, 280 hüllő-, 871 madár- és 762 emlősfaj (köztük 225 veszélyeztetett) szaporodik. 1970-ben az állatkerti állatok 30%-a született fogságban, mára ez meghaladja a 70%-ot is.

Kapcsolódó szócikkek

• Állatkertek listája
• Fővárosi Állat- és Növénykert
• Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége
• Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége
• Magyar Állatkertek Szövetsége

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatkert témájú médiaállományokat.

• Állatkertek magyar gyűjtőoldala
• Szafariparkok gyűjtőoldala
• Magyarország állatkertjeinek gyűjtőoldala
• Állatportál: Állati hírek – Döbbenet: Marius csak a jéghegy csúcsa volt!
• Parodisztikus kuplé 1912-ből – Weiner István: Az állatkertben (Steinhardt Géza) előadásában.