Ákos (keresztnév)
Az Ákos[1] régi magyar férfinév, eredeti ótörök formájában ak kuş, a görög Achatius egyenértékűje (ógörög: Ὰκάκιος jelentése: ártatlan, nem gonosz; ahol görög eredete: Ὰ [nem] + kakḗ (κακή) vagy kakós (κᾰκός) [rossz, értéktelen, haszontalan, csúnya, rémes]). Maga ak kuş ótörökül „fehér madár" (ahol törökül (kuş): madár; perzsa (quš): sólyom).[2] A baskír nyelvben az аҡ ("ak":fehér) + ҡош ("kos":madár) összetételben аҡҡош jelentése: hattyú. Másik lehetőség a prototörök *akɨš (kincs).[forrás?]
Elterjedése és gyakorisága
A név első ismert előfordulása Szent Ákos (Acacius, Agathius, Achatius) kappadókiai származású római százados történetével jelenik meg, aki a történelemírás szerint kereszténnyé lett, majd 311-ben, Maximianus alatt, vértanúhalált szenvedett.[3] A magyar latin nyelvű anyakönyvekben és más összeírásokban "Achatius"-ként szerepelt a név;[4] néhány reformkori magyar nyelvű szövegben viszont "Akats"-ként is fordult elő.[5]
Magyarországon az Ákos név legrégibb nyoma 1136-ból való a Thuróczi-krónika szerint, mégpedig az Ákos nemzetség által, melynek monostora és négytornyú román bazilikája a Szilágy megyei Ákoson állott. A község neve Ákosmonostorából (Akusmonustora) változott meg, annak rövidítésével.
Ákos kun vezér nevét a 14. század végéig sokan viselték, de a keresztény nevek elterjedésével ez az ősi név egy időre teljesen feledésbe merült. A 17. századtól ismét felbukkant, Ákos erdélyi fejedelem neveként, de a Barcsay-családban is ketten viselték a nevet. Bod Péter, egy 18. századi prédikátor hívta fel a figyelmet a névre (több másikkal együtt), napjainkra így kerülhetett be a divatos magyar keresztnevek sorába.[6] Hosszú szünet után az "Ákos" keresztnév ismét kezdett használatba kerülni az 1810-es években, majd gyakrabban előfordult az 1830-as évek végén. A legelső főnemes aki egyik gyermekét Ákosnak kereszteltette az maga gróf Batthyány Lajos; Pesten, 1845. október 20.-án született "Ákos Boldizsár Károly Örs" nevű fia.[7] A név azonban továbbra is rendkívüli ritka: 1838 és 1850 között országszerte az összes római katolikus anyakönyben alig 48 Ákos keresztnevű gyerek szerepel.
1967-ben még csak 201-en kapták ezt a nevet, de a 80-as években már több mint kétezren, és így a 34. legnépszerűbb név volt.[6] Az 1990-es években igen gyakori név.[8][9] A 2000-es években a 20–30. leggyakrabban adott férfinév, a 2010-es évek elején a 23. legnépszerűbb.[10]
A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években a 45. helyen, a 2010-es évek elején a 42-43. helyen állt. A név népszerűsége nő.[11]
Névnapok
Híres Ákosok
- Agathius (Szent Ákos)
- Ákos mester udvari klerikus, történetíró
- Ambrus Ákos operaénekes
- Azary Ákos orvos
- Barcsay Ákos erdélyi fejedelem
- Beöthy Ákos politikus, az MTA tagja
- Birányi Ákos újságíró, író
- Bod Péter Ákos közgazdász
- Bognár Ákos informatikus, újságíró
- Braun Ákos cselgáncsozó
- Buzsáky Ákos labdarúgó
- Császár Ákos matematikus
- Detrekői Ákos egyetemi professzor, az MTA tagja
- Dióssy D. Ákos zenész
- Dobrády Ákos énekes
- Dorogi Ákos zenész
- Dutka Ákos költő
- Ecsődi Ákos festőművész, rajztanár
- Elek Ákos labdarúgó
- Egyed Ákos történész, az MTA külső tagja
- Endrei Ákos tanár
- Farkas Ákos Budapest polgármestere
- Fehéry Ákos labdarúgó, edző, szövetségi kapitány, labdarúgó-játékvezető
- Fodor Ákos költő, műfordító
- Forgács Ákos labdarúgó-játékvezető
- Földváry Ákos tanár
- Füzi Ákos labdarúgó
- Gurzó Ákos újságíró, tudósító
- Hadházy Ákos állatorvos, politikus, független országgyűlési képviselő
- Hamza D. Ákos festőművész, filmrendező
- Hazslinszky Frigyes Ákos, botanikus
- Karkovány Ákos gépészmérnök
- Kertész Ákos író
- Kelemen Ákos énekes, dalszerző, mérnök
- Koller Ákos labdarúgó
- Komássy Ákos politikus
- Kovács Ákos zeneszerző-előadóművész
- Kónya Ákos futó
- Kőszegi Ákos színész, népszerű szinkronhang
- Lippai Ákos labdarúgó
- Major Ákos jogász, hadbíró
- Matzon Ákos festőművész
- Molnár Ákos író
- Nagy Ákos zeneszerző
- Pauler Ákos filozófus
- Radnóti Ákos politikus
- Szabados Ákos politikus
- Szentkirályi Ákos mezőgazdász
- Takács Ákos labdarúgó
- Tihanyi Ákos táncos
- Vereckei Ákos kajakozó
Egyéb Ákosok
Vezetéknévként
Ákos alakban ritkán, de vezetéknévként előfordul, ezenkívül lehet hogy a török Akkuş családnév elmagyarosodott alakját őrzi az Agácz, Agócs, Agócsi, Akács, Akacs családnév.[3]
Az irodalomban
- Hárs Ernő Cégtáblák című versében ír az Ákos névre csúfolódó versszakot:
Mákos Ákos
cukrászüzem,
hol a legfőbb esemény,
ha egy reggel frissen kerül
tálcára a sütemény.
- Eötvös József A falu jegyzője című regényében szerepel Réty Ákos fiatal nemes.
Történelem
Jegyzetek
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ Török Wiktionary
- ↑ a b Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I
- ↑ Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLESKölnei Lívia: A Tizennégy Segítőszent kultusza a középkori Magyarországon
- ↑ ZML - ZALA MEGYE NEMESI KATASZTEREI 1829.. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ a b Fercsik-Raátz, 44–45. old.
- ↑ familysearch.org Batthyány Ákos keresztelői adatlapja
- ↑ a b c d e Ladó-Bíró, 26. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
- ↑ Nyilvántartó.hu[halott link]
Hivatkozások
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250