Ugrás a tartalomhoz

Ákos (keresztnév)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2a01:36d:113:a7b0:cc49:3536:d3fe:91d9 (vitalap) 2021. március 21., 19:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Híres Ákosok: Tartalom hozzáadás)

Az Ákos[1] régi magyar férfinév, eredeti ótörök formájában ak kuş, a görög Achatius egyenértékűje (ógörög: Ὰκάκιος jelentése: ártatlan, nem gonosz; ahol görög eredete: Ὰ [nem] + kakḗ (κακή) vagy kakós (κᾰκός) [rossz, értéktelen, haszontalan, csúnya, rémes]). Maga ak kuş ótörökül „fehér madár" (ahol törökül (kuş): madár; perzsa (quš): sólyom).[2] A baskír nyelvben az аҡ ("ak":fehér) + ҡош ("kos":madár) összetételben аҡҡош jelentése: hattyú. Másik lehetőség a prototörök *akɨš (kincs).[forrás?]

Elterjedése és gyakorisága

A név első ismert előfordulása Szent Ákos (Acacius, Agathius, Achatius) kappadókiai származású római százados történetével jelenik meg, aki a történelemírás szerint kereszténnyé lett, majd 311-ben, Maximianus alatt, vértanúhalált szenvedett.[3] A magyar latin nyelvű anyakönyvekben és más összeírásokban "Achatius"-ként szerepelt a név;[4] néhány reformkori magyar nyelvű szövegben viszont "Akats"-ként is fordult elő.[5]

Magyarországon az Ákos név legrégibb nyoma 1136-ból való a Thuróczi-krónika szerint, mégpedig az Ákos nemzetség által, melynek monostora és négytornyú román bazilikája a Szilágy megyei Ákoson állott. A község neve Ákosmonostorából (Akusmonustora) változott meg, annak rövidítésével.

Ákos kun vezér nevét a 14. század végéig sokan viselték, de a keresztény nevek elterjedésével ez az ősi név egy időre teljesen feledésbe merült. A 17. századtól ismét felbukkant, Ákos erdélyi fejedelem neveként, de a Barcsay-családban is ketten viselték a nevet. Bod Péter, egy 18. századi prédikátor hívta fel a figyelmet a névre (több másikkal együtt), napjainkra így kerülhetett be a divatos magyar keresztnevek sorába.[6] Hosszú szünet után az "Ákos" keresztnév ismét kezdett használatba kerülni az 1810-es években, majd gyakrabban előfordult az 1830-as évek végén. A legelső főnemes aki egyik gyermekét Ákosnak kereszteltette az maga gróf Batthyány Lajos; Pesten, 1845. október 20.-án született "Ákos Boldizsár Károly Örs" nevű fia.[7] A név azonban továbbra is rendkívüli ritka: 1838 és 1850 között országszerte az összes római katolikus anyakönyben alig 48 Ákos keresztnevű gyerek szerepel.

1967-ben még csak 201-en kapták ezt a nevet, de a 80-as években már több mint kétezren, és így a 34. legnépszerűbb név volt.[6] Az 1990-es években igen gyakori név.[8][9] A 2000-es években a 20–30. leggyakrabban adott férfinév, a 2010-es évek elején a 23. legnépszerűbb.[10]

A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években a 45. helyen, a 2010-es évek elején a 42-43. helyen állt. A név népszerűsége nő.[11]

Névnapok

Híres Ákosok

Egyéb Ákosok

Vezetéknévként

Ákos alakban ritkán, de vezetéknévként előfordul, ezenkívül lehet hogy a török Akkuş családnév elmagyarosodott alakját őrzi az Agácz, Agócs, Agócsi, Akács, Akacs családnév.[3]

Az irodalomban

  • Hárs Ernő Cégtáblák című versében ír az Ákos névre csúfolódó versszakot:

Mákos Ákos
cukrászüzem,
hol a legfőbb esemény,
ha egy reggel frissen kerül
tálcára a sütemény.

Történelem

Jegyzetek

Hivatkozások

Források

További információk