Zeneelmélet

A zeneelmélet, mint a neve is jelzi, a zenében előforduló formai és lejátszási szabályokat tükrözi. A zeneelméletet tanítják a zeneművészeti szakközépiskolákban, és előfordulhat még a zeneművészeti akadémiákon is. A zeneelméletben lévő szabályok már a XV, XVI, XVII században kialakultak.

Tanulása, és szabályai

A zeneelméletet általában csoportosan tanítják, és zongora hallgatásával, illetve, hangfelvételek bemutatásával kísérik a tanórákat. A hangfelvételt meghallgatva a tanár felírja a mű fokszámait, és az ahhoz tartozó basszus, ill. szoprán, alt, és tenor szólamot.

A tanár a szabályokat elmagyarázza, és feladja, tanulandónak. A diák megtanulja a szabályokat, és a hangfelvételeken hallott fogásokat zongorán lejátszva, több hangnemben megtanulja. A diáknak tisztában kell lennie a kvintkörrel, és a hármashangzatokkal.

A zenei fokszámok

Hogy a zenei fokszámokat könnyen megértsük C-dúrban mutatja a kép.
Az első fok neve a tonika, a negyedik foké szubdomináns, valamint az ötödik fok elnevezése: domináns. A nyolcadik fok ismét a tonika nevet viseli.

A felsőszólam tartalmazza a S azaz Szoprán, A azaz Alt, és a T, azaz Tenort.
Ezek összessége adja meg a SAT-ot, vagyis a felsőszólam hangjait.
Az alsószólamban tartózkodik a basszus. (B)

A felsőszólam helyzetei:

A felsőszólam lehet terc, kvint, és oktáv helyzetű.

A helyzetek meghatározása:

A szabály: Ha a helyzet kvint helyzet, akkor az alaphang, vagyis első fokban a C – C dúrban- akkor a felső szólamban is az alap fő hang a C hang lesz, és a legmagasabb hang, pedig az alaphangtól kvint távolságra van.
Ha a helyzet terc helyzet, akkor az alaphang, vagyis első fokban a C – C dúrban- akkor a felső szólamban is az alap fő hang a C hang lesz, és a legmagasabb hang, pedig az alaphangtól terc távolságra van.
Ha a helyzet oktáv helyzet, akkor az alaphang, vagyis első fokban a C – C dúrban- akkor a felső szólamban is az alap fő hang a C hang lesz, és a legmagasabb hang, pedig az alaphang.

A képen látható, hogy a szólamok ismétlődésekor kötni kell a hangot!

A legfontosabb szabályok:

A tanulók rémálma, az oktávpárhuzam, és a kvintpárhuzam, továbbá a bővített szekundlépés.
A képen láthatóak is ezek. Folytonos vonallal jelölve a kvint párhuzamot, szaggatottal, pedig az oktáv párhuzamot.

A hangközök

Tiszta prím: A hangköztávolság nulla.
Kisszekund: Egy félhang lépés fölfelé ill. lefelé.
Nagyszekund: Egy egész hang lépés fölfelé ill. lefelé.
Kis Terc: Két egész és egy fél hang lépés fölfelé vagy lefelé.
Nagy Terc: Három egész hang lépés fölfelé vagy lefelé.
Tiszta kvárt: Négy hang lépés föl/le.
Tiszta kvint: Öt lépés föl/le.
Kisszext: 5 és fél hang lépés fölfelé ill. lefelé.
Nagyszext: 6 hang lépés.
Kisszeptim: 6 és fél hang lépés.
Nagyszeptim: 7 hang lépés.
Oktáv: 8 hang lépés föl ill. lefelé.

Hangfajok

Női

• Szoprán: a legmagasabb női vagy gyermek hang, terjedelme többnyire c1-f2, hivatásos énekesnőknél a-c3 (f3-g3). Szólisták között megkülönböztetnek koloratúr, lírai, drámai szopránt.

• Mezzoszoprán: Szoprán és alt közötti női vagy gyermek hangfekvés, a szoprántól sötétebb hangszínű, mélyebb hangterjedelmű általában kb. g-b2 között.

• Alt: Mély női vagy gyermekhang, terjedelme többnyire a-c2, mély alt esetén f-től, kivételesen e-től vagy d-től e2, f2-ig.
• Kontraalt: Az alt hang kisebb terjedelme.

Férfi

• Kontratenor: A kontratenor (vagy férfialt) egy énekes hangfaj.

A női alt szólam hangmagasságát nagyjából elérő, falzettszerű férfi énekes hang. Elsősorban a 16-17. századi angol egyházi zenében fordult elő. Hangterjedelme c-c2, a magasabbaké: g-e2.

A régi zene historikus előadásain a 20. század második felében felelevenítették a kontratenor énektechnikát. BuxWV 104 - Was frag ich nach der Welt.ogg

Híres kontratenor énekesek:

   Andreas Scholl
   Birta Gábor
   Michael Jackson

• Tenor: A legmagasabb férfihang hangfekvés, normál terjedelme többnyire c-a1, hivatásos énekeseknél c-c2 is lehet. Szólisták körében megkülönböztetnek hős és lírai tenort, tenorbuffót.

• Bariton: Középfekvésű férfihang, terjedelme többnyire A-el, gl, olykor G-e1,g1. Szólisták körében megkülönböztetnek hős és lírai baritont, basszbaritont.

• Basszus: A legmélyebb emberi (férfi) hangfekvés, terjedelme többnyire E-d1, a mély basszus alsó határa D,C, kivételes esetben B1 is lehet. Hivatásos énekesek körében megkülönböztetnek basszust, mélybasszust, basszusbuffót.

Hangszeres (instrumentális) műfajok

• Nyitány: Többszörös (sokszor színpadi) művek bevezető tétele vagy zenekarra írt egytételes hangkeltő művek, elnevezése francia eredetű: ouverture, üvertür= nyitány
• Prelúdium: Általában két (esetleg három) tételes hangszeres művek első tétele (pl.: prelúdium és fúga) a barokk stílusban igen gyakori. Elnevezése latin eredetű: pra=elő + ludium= játék
• Rapszódia: Egy lassú és egy gyors részből álló egytételes, szólóhangszerre írott mű. Elnevezése görög eredetű: rhapsodos= dicső tettet zengő énekes
• Szimfónia: Többtételes, zenekarra szánt mű. Elnevezése görög eredetű: syn=együtt3phinis=hang, phoneia=hangzás.

Énekes (vokális) műfajok

• Ária: Énekelt szöveg hangszerkísérettel vagy anélkül, nem strófikus, nem cselekményes, szélesen ívelő.
• Dal: Énekelt (verses) szöveg hangszerkísérettel vagy anélkül, rendszerint strófikus.(ária)
• Kantáta: Cantata=énekelt zene (latin)
• Madrigál, motetta: A reneszánsz kórus műfajai, a madrigál világi, a motetta egyházi témára épülő többszólamú mű, szerkesztése rendszerint polifon.
• Opera: Megzenésítette dráma énekesek és zenekar előadásában.
• Operett: „Kisopera” (nem tragikus cselekménnyel)
• Oratórium: Szólóénekeseket, kórust és zenekart foglalkoztatót drámai elbeszélő (nem színpadi) műfaj.

Zenei műfajok

• Szonáta: Többtételes (szóló vagy zongorakíséretes) hangszerre szánt mű, elnevezése latin eredetű: son=hang, sonare=hangzani, sonata=hangzó
• Szvit: Együttesre vagy szólóhangszerre írott, tánctételekből álló, többtételes mű, elnevezése francia eredetű:suivre, szüivr=követni, svite=következő
• Versenymű (concerto): Többtételes, szólóhangszerre és zenekarra írott mű. Elnevezése olasz eredetű: con+certo, koncserto= versenyezni.
• Vonósnégyes: Többtételes, négy vonós hangszerre írott mű, első és második hegedű, brácsa, cselló.

A hangszerek felosztása a hangzóközeg szerint

• Idiofon hangszerek: A hangszer rezgő teste a hangkeltés közege pl.: Xilofon, üvegjáték, doromb
• Membrafon hangszerek: A hangot a nyílás fölé kifeszített,rezgése hozott hártya(membrán) hozza létre pl.: dob,üstdob - Aerofon hangszerek: Rezgő közegük az üvegbe zárt levegő, ide tartoznak a fúvós hangszerek.
• Kordofon hangszerek: A hangot a húrok rezgése hozza létre. A rezgést a húr megütésével, megpendítésével, dörzsölésével vagy megfújásával keltik. Ide tartozik a zongora, cimbalom, pengetős, vonós, eolhárfa
• Elektrofon (elektronikus) hangszerek: A rezgéskeltés vagy mechanikus úton történik, és a keltett hangot elektromos úton felerősítik vagy pedig elektronikus úton képződnek. Az idetartozó hangszerek többsége billentyűs.

Vonósnégyes összetétele: Első hegedű, Második hegedű, Mélyhegedű, Cselló.

Fúvósötös: Fuvola, Oboa, Fagott, Klarinét, Kürt

A hangszerek felosztása megszólaltatásuk módja szerint

• Húros: Zenei hangot a kifeszített húr rezgése hozza létre ütés, pengetés, vonóval való súrolás, leszorítás stb. útján.
• Vonós: régi violák, viola da gamba, viola a’amore, bariton, hegedű, mélyhegedű (brácsa), gordonka (cselló), nagybőgő (gordon) stb.
• Pengetős: hárfa, citera, líra, balalajka, bendzsó, gitár, lant, mandolin.
• Billentyűs: csembaló, cimbalom, klavikord, cseleszta, virginál, spinét, zongora stb.
• Fúvós billentyűs: orgona, harmónium
• Fúvós: A zenei hangot a rezgésbe hozott levegő hozza létre
  • Fafúvós: fuvola, pikkolo(kisfuvola), oboa, angolkürt, klarinét, basszusklarinét, basszuskürt, fagott, kontrafagott, szaxofon.
  • Rézfúvós: fuvola, pikkolo(kisfuvola), oboa, angolkürt, klarinét, basszusklarinét, basszuskürt, vadászkürt, kornett, ventilkürt, harsona(puzón), tula stb.
• Ütős: Általában ritmushangszerek, amelyek ütésre, rázásra, dörzsölésre, forgatásra szólalnak meg. Egy vagy több meghatározott hangon: üstdob, nagydob, kisdob, pergődob, csörgődob (tamburin), réztányér, háromszög (triangulum), gong, tamtam, kasztanyetta, harangjáték, xilofon, vibrafon, marimba, maracas

Külső hivatkozások

• Zeneelmélet.lap.hu - linkgyűjtemény