XB–70 Valkyrie

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XB–70 Valkyrie
North American XB-70 and TB-58A Takeoff ED97-44244-2.jpg
XB-70 Valkyrie felszállás közben, a háttérben egy B–58 Hustler

Funkció Stratégiai nehézbombázó repülőgép
Gyártó North American
Gyártási darabszám 2 db

Személyzet 2 fő
Első felszállás 1964. szeptember 21.
Méretek
Hossz 56,60 m
Fesztáv 32,00 m
Magasság 9,40 m
Szárnyfelület 585 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 93 000 kg
Max. felszállótömeg 250 000 kg
Hajtómű
Hajtómű 6 db General Electric YJ93-GE-3 utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 6×133 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség 3,0 Mach (3800 km/h)
Hatósugár 7900 km
Legnagyobb repülési magasság 23 600 m
Szárny felületi terhelése 414,7 kg/m²
Tolóerő–tömeg arány 0,314
Háromnézeti rajz
250px
Az XB-70 Valkyrie háromnézeti rajza

Az XB–70 Valkyrie szuperszonikus nehézbombázó repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek. Igen nagy, a hangsebesség háromszorosát meghaladó repülési sebessége és magassága védettséget jelentett a légvédelemmel szemben. A repülőgép hajtóműve és több, fontos alkatrésze megegyezett az XF–108 Rapier vadászgépével, melyet a kísérésére terveztek, de ennek már prototípusát sem építették meg. A félszárnyak külső fele 65°-ban lehajtható volt, ez javította a gép iránytartását, azaz függőleges vezérsíkként működött, amellett megnövelte a szárnyak által termelt felhajtóerőt, így a Valkyrie volt a világon a legjobb felhajtóerő-légellenállás aránnyal rendelkező szuperszonikus repülőgép (néhány vitorlázógép ebből a szempontból jobb).

Az interkontinentális ballisztikus rakéták elterjedése miatt a bombázó repülőgépek veszítettek fontosságukból, Francis Gary Powers U–2-esének lelövése után pedig megkérdőjeleződött a nagy sebességű bombázók életképessége, ezért a repüléseket csak mint a szuperszonikus utasszállító repülőgépek fejlesztéséhez szolgáló SST program kísérleteit folytatták. 1966. június 8-án a második prototípus, miközben vadászgépekkel repült kötelékben, összeütközött egy F–104 Starfighterrel és lezuhant. Az első prototípus, amelyen több, a lezuhant második prototípuson már megoldott probléma kijavítatlan volt, még 33 kísérleti repülést végzett, 2,5 Mach-ra korlátozott sebességgel, mielőtt leállították. A repülőgép építésének hírére állították rendszerbe a Szovjetunióban a MiG–25-ös vadászrepülőgépeket.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz XB–70 Valkyrie témájú médiaállományokat.