Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-10-24

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-05, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-04 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-05 Ma

2009. 10. 21. « 2009. 10. 22. « 2009. 10. 23. « 2009. 10. 24. » 2009. 10. 25. » 2009. 10. 26. » 2009. 10. 27.

A magyar nyelv változatai

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--Serilyn ^vita 2009. október 24., 04:27 (CEST)

Mi a kérdés, konkrétan? Ha sokat markolunk, akkor keveset fogunk!

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Indulásképpen:

Ha ezt megtetted, akkor talán ezt a listát kapod a Google találataiként - klikk rá! Az első húsz - de még több - találat is csak erről szól, mindenféle nézőpontból...

E lista elsö találata így is elérhető:

Írd be a Wikipédia ablakának jobb szélén található keresőablakba: Magyar nyelv , majd kattints arra a gombra a keresőablak alatt, ami így néz ki: Menj, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et. (Figyeld meg: a keresett szócikk címének beírása közben a Wikipédia sorra kínálja fel a lehetséges szócikk-címeket!) - Ezzel a szócikkel - (szövegében magában bentlévő hivatkozásokra, meg a felsorolt forrásokra kattintva is) sokfelé, sokféle szempont alapján - már megkezdheted kielégíteni (nekünk ki nem fejtett) érdeklődésedet...

vitorla^vitalapomra 2009. október 24., 11:43 (CEST)

zebrák

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Melyik a legveszélyesebb zebrafaj?

--85.67.206.91 (vita) 2009. október 24., 09:01 (CEST)

Mi a kérdés, konkrétan? Ha sokat markolunk, akkor keveset fogunk!

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Minden állat veszélyes lehet, ha félti az életét!

Vagy nem megfelelően viselkedik a másik fél.

Még a legjámborabb is agresszívvé(?) válik, ha életteréből nem tudja kizavarni fajtársát.

Példa: ugyebár, a családi béke jelképe a galamb. Egy kalitkába összezárt két galamb közül az egyik bizonyára nem éri meg a másnapot, addig folyik köztük a/z egyre véresebb/ ver/eked/és... (Nem megölni akarja... csak elzavarni... a másiknak a fejére koppint... de mivel az nem tud elmenekülni, az üldözése állandósul...)

vitorla^vitalapomra 2009. október 24., 11:56 (CEST)

Ezen a lapon egy állatápoló számol be a zebrák agresszivitásáról (angolul). Karmela^üzenőlap 2009. október 26., 01:01 (CET)

A tenger megkorbácsoltatása

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Ki korbácsoltatta meg a tengert ?

--94.27.136.236 (vita) 2009. október 24., 12:19 (CEST)

A Magyar Nagylexikon (18. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, 732.oldal) írja azt Xerxész című szócikkében (részletek):

Xerxész: akhaimenida perzsa uralkodók. Nevük eredeti óperzsa alakja Hsajársá v. Khsajársá, amelyből a görög ~ és a héber (bibliai) Ahasvérus alak is származik. :

I. Xerxész (*Kr. e. 519 k., †Kr. e. 465. aug.): perzsa nagykirály (ur. Kr. e. 486–465). I. Dareiosz fia és utóda volt.

(...)

Kr. e. 481. ápr. 10-én kelt útra hatalmas seregével Szúzából, a telet Szardeiszben töltötte, és Kr. e. 480 elején a Hellészpontosznál (Dardanellák) hajóhídon kelt át seregével Európába. A hidat egy vihar szétrombolta, ezért Hérodotosz szerint megkorbácsoltatta a tengert.

(Stb.-stb.)

A Wikipédia Xerxész szócikke a megkorbácsoltatásról nem tesz említést, csak a két hídról (az elsőt rombolta szét a viharos tenger).

Erről a témáról nincs szócikkünk, de ha egy külső keresőbe, mint amilyen például a Google beírod, hogy tengert megkorbácsoltatta , akkor az elvezet téged a szóba jöhető oldalakhoz.
Ezek mind nem igazán hiteles források. (Xerxész mellett egyes találatok Caligula római császár nevével is összefüggésbe hozzák e tettet, de ez valószínűleg a blog-írók tévedése - csinál(tatot)t Caligula sok eszeveszett dolgot, de ezt forrásokkal nem támasztják alá.)
Marad a Magyar Nagylexikon szócikke...
vitorla^vitalapomra 2009. október 24., 14:00 (CEST)

Amikor általános iskolába jártam (1984-1992) ezt ("Xerxes megkorbácsoltatja a tengert")kifejezetten tanították 5. osztályban. Az is elhangzott, hogy a perzsa uralkodó bosszúból korbácsoltatta meg a tengert, mivel az "lerombolta" a hidat. Ez egy jelképes büntetés. Szerintem egy platformra sorolható a terméspusztító sáskák felett tartott állatperrel, nincs különösebb jogi relevanciája, afféle érdekesség. legislator ^vita 2009. október 26., 18:49 (CET)

Plainfield/Wisconsin

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok!

Érdekelne az Amerikában található, a Wisconsin állambeli Plainfield története/történelme! Prezentációt kell írnom és sehol nem találok anyagot róla. Jó lenne valami Amerikáról is az 1800-1900-as évekből, de akkor a vallás érdekelne inkább, hogy az emberek hogy álltak a valláshoz, mennyire befolyásolta ez az az életüket, stb. Nagyon megköszönném, ha segítenétek, mihamarabb! Köszönöm!

--94.21.28.25 (vita) 2009. október 24., 12:31 (CEST)

A 19.-20. században az Amerikai Egyesült Államok tarka vallási képet mutatott, ami még ma is jellemző. A nyugati kereszténység minden irányzata megjelenik, sőt itt új irányzatok is útnak indultak, például a mormonizmus, a milleriták, és Jehova Tanúi. Az egyes egyházakhoz tartozás a hagyományok szerint nemcsak az identitást fejezi ki, hanem a társadalomban betöltött helyet is. Vannak gazdag és szegény gyülekezetek. A legtöbb felekezet mind a protestantizmushoz tartoznak, az anglikán egyházból váltak ki. A katolikus közösség kicsi. Könnyen lehet új egyházat alapítani, ezért sok a kis gyülekezet. A legnagyobb felekezetek a baptizmus és a metodizmus. Egyes közösségek, mint az amishok és a mennoniták többé-kevésbé elzárkóznak a külvilágtól, és elutasítják a modernizációt. Régebben a társadalmat jellemző elkülönülés az egyházakra is kiterjedt: a színesbőrűek nem járhattak ugyanabba a templomba, mint a fehérek.Szalakóta ^vita 2009. október 24., 16:10 (CEST)

Pororoca

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tisztelt Uram/Hölgyem!

földrajz házi: pororóka

Mi nevezzünk pororókának?

Már mindentüt néztem a wikipédában meg még sok helyen de semmit nem találtam erről. Kérem segitsenek! Köszönöm egy kétségbe eset diák

--78.92.211.166 (vita) 2009. október 24., 14:35 (CEST)

Gondolom, hallás után írtad le ezt a szót... Bizonyára a pororocáról van szó.
Lásd itt: pororoca! - vitorla^vitalapomra 2009. október 24., 14:47 (CEST)

Nálunk sajnos nincs erről cikk, de több másik Wikipédián is van ilyen, ezek alapján:

Egy kis hidraulika.

A szó az Amazonas őslakóinak nyelvén, a tupí-guaraní nyelven van (akárcsak a petúnia virág vagy a jaguár neve), szószerinti fordítása nagy zaj lenne, de Amazonashullámnak is nevezik, mert teliholdkor és újholdkor az árapály következtében a folyón felfelé indul el ez a négy méter magasságot is elérő vízhullám, amit főként februárban és márciusban lehet megfigyelni.

Ilyenkor a folyóban kevés a víz, semmi sem állja az útját, ráadásul az Amazonas deltája igen lapos.

Egy ilyen torlóár az árapály jelenségnek, a folyó egy bizonyos állapotának, a torkolat formájának, az édes és a sós víz keveredésének és a meterológiai állapotoknak sajátos együtállásakor jön csak létre.

A pororoca elsodor mindent ami az útjába kerül, 100 kilométert is behatol a szárazföldbe a folyó két partján. Ezért kapóra jön az így veszélyeztetetteknek, hogy egy teljes csend beállta, majd az a bizonyos nagy zaj figyelmeztet a közeledtére.

Sok állat ilyenkorra már biztonságos hely húzódott, némelyik már egy órával előbb érzi, hogy jön.

Európába a pororoca hírét talán elsőként Charles-Marie La Condamine (1701–1774), egy francia kutató hozta:

• Charles-Marie La Condamine. Journal du Voyage fait par Ordre du Roi a l’Equateur, servant d’Instruction Historique à la Mesure des Trois Premiers Degrés du Méridien (francia nyelven). Paris: Imprimerie Royale (1751) 

Az utóbbi időben népszerűvé vált a szörfözők között, pedig a magával sodort tárgyak és veszélyes állatok kockázatossát teszik a mulatságot. A rekord egy 37 perces szörfözés volt átlagosan 12,5 km/óra sebességgel.

• Egy kétperces video az Amazonason szörfözőkről.
• Egy az árapály által okozott hullámokkal foglalkozó vegyesnyelvű honlap

A jelenséget tudományos szemszögből tárgyaló helyek:

• Torlóár
• H. Chanson Miahr,. Vol. 43, No. 3, Physical modelling of the flow field in an undular tidal bore. Journal of Hydraulic Research, 234–244. o. (2005) 
• Murphy, D. (1983). "Pororoca !." Calypso Log, Cousteau Society, Vol. 10, No. 2, June, pp. 8-11.

Ebben az írásban a digitális publikáció etikájáról van szó a torlóárak példáján:

• Chanson, Hubert. Digital publishing, ethics and hydraulic engineering: the elusive or "boring" bore?, Edizioni Plus,, Pisa: University of Pisa, (2008). ISBN 978-88-8492-568-8. Hozzáférés ideje: 2009. október 26. 

Karmela^üzenőlap 2009. október 26., 10:09 (CET)