Ugrás a tartalomhoz

Vágó Pál (mérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsebpiszok817 (vitalap | szerkesztései) 2021. február 21., 15:38-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Vágó Pál dr. (Budapest, 1889. május 24.Buenos Aires, 1982. november 10.) magyar gépészmérnök, közíró, politikus.

Életpálya

Piaristáknál végezte középiskoláját. 1911-ben a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. Ugyanitt 1929-ben műszaki doktori címet védett. Mérnöki állásban dolgozott a budapesti villanyerőműnél (1927–1939), 1942–1944 között a Magyar Optikai Műveknél (MOM).

Politikai tevékenység

1939–1940 között nyilas programmal országgyűlési képviselő. A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) gazdasági szakértője. A Szálasi-kormányban 1944 októberében árkormánybiztos, 1944. november végétől közellátásügyi államtitkár. A nyilas kormányzattal telepedett át 1945 tavaszán Ausztriába, majd kivándorolt Argentínába. 1953–1954 között az Argentin Nemzeti Energia Igazgatóság munkatársa. Politikai nézeteit több cikkben illetve könyvben összefoglalva terjesztette.

Stabilizátor

A műegyetemen Bánki Donát foglalkozott repülőgépek stabilizálásának problémájával, de műszer nem vált be a gyakorlatban. Vágó az elért tudományos alapokat új elgondolással folytatta. A pilóták rendszeresen jelezték a tervezőknek, hogy repülés közben folyamatos korrekciókat kell végrehajtani, ami egy idő után igen fáradságos feladat volt. Nappali repülések közben a terep adott tájékozódási pontokat, éjszakai repülés a biztonság hiánya miatt teljességgel lehetetlenné vált. Olyan berendezésre (műszerre) volt szükség, amely a pilótától függetlenül jelzi, esetleg automatikusan visszaállítja a megfelelő szögtől való eltérést.

1912-ben szerkesztette meg kardanikusan felfüggesztett giroszkópos stabilizátorát, amelynek a kardánykeretén lévő csapjai a beálló ferdeség következtében létrejövő nyomaték által hidraulikus szervomotort hoztak működésbe, ami helyreállítja a rendszer stabilitását.

A giroszkópos iránymeghatározásnál meghatározott feltételek között, irányító (giroszkópikus) nyomaték lép fel, amely a giroszkóp forgástengelyét állandóan a meridián síkjába kényszeríti. A kardanikus felfüggesztésű giroszkópnak három egy pontban metsződő forgástengelye van, ez a metszéspont a giroszkóp felfüggesztési pontja. A forgórész tengelye amely a giroszkóp főtengelye, a tér minden irányába el tud fordulni, azaz a giroszkóp 3 szabadságfokkal rendelkezik. A 3 szabadságfokú giroszkóp, amelynek felfüggesztési pontja egybeesik a súlypontjával, a főtengely bármely helyzetében megőrzi egyensúlyát.

Találmánya teljes leírását, közel 150 oldalnyi terjedelemben 1914-ben publikálta.

Írásai

  • Munkanélküliség, hitel, országépítés
  • A magyar munkaállam.
  • A nemzetiszocialista munkaállam alapelvei.

Szakmai sikerek

  • kétszer megkapta a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán-pályadíját,
  • elnyerte a Cserháti-plakettet,

Források

Bödők Zsigmond – Magyar feltalálók a repülés történetében – 2002. NAP Kiadó, Dunaszerdahely

Külső hivatkozások

  • Vágó Pál. kfki.hu. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  • Vágó Pál. oszk.hu. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  • Vágó Pál. u-szeged.hu. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  • Vágó Pál. bme.hu. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)