Voyager csillagközi küldetés
A Voyager csillagközi küldetés (angolul: Voyager Interstellar Mission; rövidítve: VIM) a Voyager-program meghosszabbítása. A két Voyager szonda fő küldetése 1989-ben ért véget, mikor a Voyager–2 elrepült a Neptunusz mellett.[1] 2008-ban egy bizottság eldöntötte, hogy kulcsfontosságú a program működtetésének folytatása és a Deep Space Network bővítése.[2]
A VIM fő célja a Naprendszer kutatása volt a legszélső bolygókon túl, a heliopauzáig és, ha lehetőség van rá még annál tovább is. A Voyager–1 2012-ben lépett túl a heliopauzán, ezzel elhagyva a belső Naprendszert és az első ember által készített tárgyként csillagközi térbe lépett. A Voyager–2 ezt a határt 2018-ban lépte át.[3]
Mindkét űrszonda eszközeinek nagy részét kikapcsolták, hogy minél kevesebb energiát használjanak és tudományos eszközeiket minél tovább tudják működtetni. Ugyan teljesítményük romlott, még mindig képesek hasznos adatokat a Földre küldeni. Várhatóan a két Voyager 2025-ig képes lesz működtetni tudományos eszközeit, amit követően viszont valószínűleg adatküldésre képtelenek lesznek, ezzel megszűnik hasznos életük, majdnem öt évtizeddel indításuk után.[1]
Részletek[szerkesztés]
A csillagközi küldetés kezdetére a Voyager–1 negyven, míg a Voyager–2 harmincegy csillagászati egység távolságra volt a Földtől. A VIM három szakaszból áll: az úgynevezett termination shock, a heliosheath felfedezése és a csillagközi küldetés. A termination shock fázis fő célja az volt, hogy megtalálja azt a helyet, ahol a napszél szuperszonikus sebességről hangsebesség alá csökken.[4] A Voyager–1 ezt a fázist 2004 decemberében fejezte be, 94 CsE távolságban, míg a Voyager–2 2007 augusztusában, 84 CsE távolságban. Ezt követően léptek be a heliosheath fázisba, amely területen a Nap mágneses mezeje és napszél-részecskék dominálnak. Mikor elhagyták ezt a területet, akkor kezdték meg a csillagközi felfedezést.[4]
A heliosheath külső határa a heliopauza, ahol a Nap befolyása elkezd csökkenni és csillagközi teret lehet felfedezni. A Voyager–1 évente 3,6 csillagászati egységet halad, míg a második szonda ennél lassabb (3,3 CsE/év). A Voyager-szondák a távoli jövőben más csillagok mellett is el fognak haladni. Nagyjából 40 ezer év múlva a Voyager–1 1,6 fényévre lesz a Gliese 445 csillagtól, ami a Nap felé halad. Ehhez hasonlóan 40 ezer év múlva a második szonda 1,7 fényévre lesz a Ross 248 csillagtól, míg 296 ezer éven belül megközelíti a Szíriuszt, ami az éjszakai ég legfényesebb csillaga.
Mindezek ellenére nagyon valószínűtlen, hogy a két szonda valaha is össze fog ütközni csillagokkal, az elvárások szerint ez leghamarabb 100 trillió év (1020) múlva történhet meg, ami közel 7,3 milliárdszor annyi idő, mint a világűr kora.[5]
2020 októberében a két szonda méréseiben szokatlanul magas sűrűséget fedeztek fel a Naprendszeren túl.[6][7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Voyager - The Interstellar Mission (angol nyelven). voyager.jpl.nasa.gov. (Hozzáférés: 2023. június 14.)
- ↑ Senior Review 2008 of the Mission Operations and Data Analysis Program for the Heliophysics Operating Missions. [2008. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 14.)
- ↑ In Depth | Voyager 1. NASA Solar System Exploration. (Hozzáférés: 2023. június 14.)
- ↑ a b Csillagközi űrszondák (3. rész). www.urvilag.hu. (Hozzáférés: 2023. június 14.)
- ↑ Bailer-Jones, Coryn A. L. (2019. április 5.). „Future Stellar Flybys of the Voyager and Pioneer Spacecraft”. Research Notes of the AAS 3 (4), 59. o. DOI:10.3847/2515-5172/ab158e. ISSN 2515-5172.
- ↑ Starr, Michelle: Voyager Spacecraft Detect an Increase in The Density of Space Outside The Solar System (amerikai angol nyelven). ScienceAlert, 2020. október 19. (Hozzáférés: 2023. június 14.)
- ↑ Kurth, W. S. (2020. augusztus 25.). „Observations of a Radial Density Gradient in the Very Local Interstellar Medium by Voyager 2”. The Astrophysical Journal 900 (1), L1. o. DOI:10.3847/2041-8213/abae58. ISSN 2041-8213.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Magyar oldalak
- Külföldi oldalak
- Voyager Spacecraft Approaches Solar System's Final Frontier Archiválva 2004. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
| Űrszondák |  | |
|---|---|---|
| Fontos felfedezések és megfigyelések | Jupiter szél- és viharrendszere (vulkanizmus az Io holdon) · Szaturnusz (Enceladus) · Uránusz és holdjai · Neptunusz gyűrűk és holdjai | |
| Híres felvételek | ||
| Fontos személyek | ||
| Egyéb | ||
