Vita:Hun nyelv

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Ulrich von Lichtenstein 5 évvel ezelőtt a(z) Kamon! témában

[1] <<< eredetije OsvátA. 2006. augusztus 20., 18:52 (CEST)Válasz

de:Hunnische_Sprache - copy & paste linkre cserélve. -- nyenyec  2006. augusztus 20., 19:27 (CEST) Jó de így lessz valaki aki lefordtja? --Elder sun 2006. augusztus 27., 18:20 (CEST)Válasz

Hát azon a szövegen épp egy "átdolgozás szükséges" (Überarbeitung) sablon van, ha nagyon vacak, akkor nem is biztos, hogy érdemes egy-az-egyben lefordítani.
Nyelvészeti szempontból egyébként számomra teljesen érdektelennek tűnik a német szöveg, egyszerűen semmitmondó. (Az első fele fél oldalon keresztül azt magyarázza, hogy olyan hogy "a hun nyelv", valószínűleg soha nem is létezett, de ha esetleg mégis, akkor se tudunk róla szinte semmit; a második fele meg, ami a "hun[nak nevezett]" népekről értekezik, valamivel érdekfeszítőbb ugyan, de nyelvészeti szempontból releváns info alig van benne.) --194.152.154.2 2006. augusztus 27., 18:59 (CEST)Válasz
Köszi. Gondolóm azt álítja hogy a Vizi-gótok és Gótok ugyanazt csinálták mint a Hunok csak 10 évvel korábban igy a Hun Attilla nem is létezhetett puszta kitaláció. --Elder sun 2006. augusztus 27., 21:57 (CEST)Válasz
Nem, azért ennyire nem meredek a dolog. Csupán "a" hun nép és "a" hun nyelv létezését vonja kétségbe, ti. Attila birodalma a cikkíró szerint minden valószínűség szerint egy többnemzetiségű és többnyelvű birodalom volt ("die einschlägige Forschung geht eher davon aus, dass die Hunnen in der Regel multiethnische und multilinguale Verbände bildeten.") --194.152.154.2 2006. augusztus 27., 22:03 (CEST)Válasz
DE akkor Hun Atilla a latinon és a Góton kívül milyen nyelvet beszélt?--Elder sun 2006. augusztus 27., 22:43 (CEST)Válasz
Ezt a kérdést a cikk nem értinti. --194.152.154.2 2006. augusztus 27., 23:02 (CEST)Válasz

The World of the Huns. Chapter IX. Language O. Maenchen-Helfen


1. Speculations about the Language of the Huns

The Germans in Attila's kingdom apparently did not use the script which Wulfila had invented to translate the Bible into Gothic; they scratched their runes on swords, lance heads, brooches, and buckles as their ancestors had done. The Huns, "barbarous even in the eyes of the barbarian peoples around them," [1] had no script. Attila's scribes were not Huns but Romans: the Gaul Constantius, [2] an Italian by the same name, [3] the Pannonian Orestes, [4] and Rusticus from Upper Moesia. [5] In the middle of the sixth century Procopius described the Huns west of the Maeotis as "absolutely unacquainted with writing and unskilled in it to the present day. They have neither writing masters nor do the children among them toil over the letters at all as they grow up." [6]

Rémes történelem[szerkesztés]

Ez a cikk ebben a formában egy valódi rémség. OsvátA. 2006. október 10., 22:45 (CEST)Válasz

Bármennyire is megharagszik rám Elder sun, én ezt a káoszt jelölöm törlésre... Data Destroyer 2006. október 10., 22:47 (CEST)Válasz

Ourum! Nem haragudtam meg. Köszönet Adapának.--Elder sun 2006. október 11., 19:40 (CEST)Válasz

Vitatott tartalom ide a vitalapra[szerkesztés]

Átrakom ide a vitatott szakaszt. --Adapa 2006. október 11., 00:22 (CEST)Válasz

  • /A szerző Kánnai Zoltán:

/Habár a frissen előkerűlő korabeli(V.-VI.sz) irások újabb adalékokkal szolgálhatnak arra hogy mely népek nyelvében maradhattak fenn hungarus szavak./

? vajon itt mi a hiba ? Tanitsatok és megtanulom ! E.

/*Zakariás Rétortól(555) tudjuk a korai időszakban:

idézet a kazarok.pdf-ből E.
Észrevettétek, hogy semmi köze a magyar nyelvhez, az mind csak a mi "hungur"-os történészeink belemagyarázása, hogy "valamelyik törzs biztosan 'magyar' kellet legyen.". IMHO: Ha nincs közte nem volt az. De ettől még "hun" nyelvűek a fentiek.--Elder sun 2006. október 14., 11:44 (CEST)Válasz
    • külön nyelvű hun törzsek:burgare akik a később burgundia alapítói.
? A keleti népeket egyszerűen "hun"-nak neverezik. Burgundia egyik alapító törzse burgare vagy nem? E.

"Az 550 körül író Zakariás rétor a 450-491. közötti egyháztörténetet fel- dolgozó műve (Historia ecclesiastica 450-491.) XII. könyvének 7. részében a Káspi-kapun belül együtt említi a kazárokat tizenkét más néppel (ezek kö- zött ungurok, ugorok, szabarok, bulgarok, kuturgurok, abarok, saragurok, kálizok, abdélok és eftaliták): "... Grúzia szintén egy tartomány Arméniá- ban, nyelve a göröghöz hasonló, s van egy keresztyén királya, aki Perzsia királyának alattvalója. Aran szintén egy tartomány Arménia földjén, sa- ját nyelvvel bír, népe hívő és megkeresztelt, egy királya van, aki Perzsia királyának alattvalója. Sziszgan szintén egy tartomány, népe saját nyelv- vel bír és hívő, de pogányok is vannak köztük, az Abaszgia földjén lakóknakis saját nyelvük van; /

Ez is kopi-paszte a kazarok.pdf-ből. E.

/" a hunok közé tartoznak s a kapukon belül vannak: burgare, külön nyelvvel bíró pogány és barbár nemzet, több városa van; allanaje, ezeknek öt városuk van; a Ddw népéhez tartozók, ezek hegyek között laknak és erődeik vannak; 'WNGR, 'WGR, SBR, BWRGR, KWRTRGR, 'BR, KSR, DYRMYR, SRWRGWR, B'GRSYQ, KWLS, 'BDL, 'FTLYT, ez a tizenhárom sátrak alatt lakó, a jószág, a halak és vadállatok húsából, vala-mint fegyverekből élő nemzet." ( [23], 89. old.; [9], 251. old.; [10], 137. old.). Ebben a részben Zakariás rétor arról is beszámol, hogy a szent könyveket lefordították a húnok nyelvére"./

Ez is kopi-paszte a kazarok.pdf-ből. E.

/(Besenyők és úzok)(Kazárok)/

Források és adalékok. Ebben mi rossz van? E.

"Pharb-i Lázár örmény író tudósítása, amely szerint Abarország 450 körül Hyrkánia vidékén volt [26],"

Ez is kopi-paszte a kazarok.pdf-ből. E.

és

A kazarok.pdf-ben megjelőlt források amelyek a fenti hun nylvy nipekröl.
  • [9] CZEGLÉDY Károly: Középperzsa eredetű szír tudósítások. AntTan 5, 1958.
  • [10] CZEGLÉDY Károly: Pseudo-Zacharias rhetor on the nomads. Studia Turcica, ed. Ligeti Lajos, Budapest, 1971.
  • [23] KMOSKÓ Mihály: Szír források Góg és Magóg népéről (Kézirat)
  • [26] LAZARUS PHARBUS (Parpecus, Parpeci): Historia Armeniae 338-485. Longlois, 1869.
A fenti forrásoknak nem áll módomban a hitelességüket vitatni. Reméltem hogy hasznos adalékok vannak benne a filosophufzoknak.--Elder sun 2006. október 11., 20:31 (CEST)Válasz

IMENKOV kultura[szerkesztés]

Imenkov kultúra – ez mi? És mért kell nagybetűvel írni? OsvátA. 2006. október 11., 07:58 (CEST)Válasz
Ebben talán választ lelsz mindkét kérdésedre.--Godson fóruma 2006. október 11., 09:15 (CEST)Válasz
Mindíg tanul az ember. Dzsingiz kánt ezentúl így írom (már, ha leírom): KHAN DIGGIZ. OsvátA. 2006. október 11., 16:56 (CEST)Válasz
Azér leginkább sz-szel a végén írd: Dzsingisz kán. Case sensitive...--Godson fóruma 2006. október 11., 17:03 (CEST)Válasz
Most már teljesen meg vagyok zavarodva. Soha többet nem írom le sehogy se. (Vagy csak mongolul: Чингис хаан) OsvátA. 2006. október 11., 17:09 (CEST)Válasz
Türk nyelven (idetartozik a mongol, a kirgiz, a kazah és még egy kettő): Чингиз хаан. De psszt!--Burumbátor társalgó 2006. október 11., 17:16 (CEST)Válasz

Steppei népek[szerkesztés]

A mai magyaroszági magyarok 5-6%-a ázsiai- 5-6%-a turanid-steppei népektől származik, esetleg a nyelvünkben lehetnek a hunoktól örökölt átvett szavak.--Elder sun 2006. október 11., 22:22 (CEST)Válasz

Örökölt, vagy átvett? Ezek kábé kizárják egymást. Mindegy. OsvátA. 2006. október 14., 12:29 (CEST)Válasz
Osvát úrnál a pont :) Data Destroyer 2006. október 14., 13:03 (CEST)Válasz
Kb vagy vagy .isz 377-ben már biztosan hun hadmozdulatok vannak a kárpátmedencében és 1867-ben a latin nyelvű hungaria osztrák tartomány magyar nyelvű Magyarországá kezd lenni. Közte annyi minden történt. Van akinek öröksége(steppei népek), van aki átvette (mások)--Elder sun 2006. október 14., 13:05 (CEST)Válasz

Hun szavak azaz /kunoi/ chun[szerkesztés]

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe

ember (férfi): chun, chunkh(I,K)

(K: szküthai)

nő: inü, többes sz.: inekh(I)

úrnő,uralkodónő: aszuni(I)


Élettelen természet:[szerkesztés]

kő: kevi(I)

szikla: karra(I,K)

arany: zarani(I,K)

réz: vase(I)

bronz: tesvase, szurrvase(I)

vas: tom(I,K)

tűz: teszth(I)

láng: tes(I)

jég: jéj(I)

hó: hava(I)

szél: szele(I)

vihar: hua(I), zivatar: dünad(I)

zivatar: zud, zivud(I)

villám: düna(I)

szivárvány: egelü(I)

só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)

ír, gyógyír, orvosság: teri(I)

kút: kutu(I)

por: poura(I)

szemét, üledék, szar: sara(I)

Birtok helyzetű főnevek ragozása:[szerkesztés]

neilim: nyilam neiliam: nyilaim

neilit: nyilad neiliat: nyilaid

neilej: nyila neiliaj: nyilai

neilinkh: nyilunk neiliankh: nyilaink

neilitekh: nyilatok neiliathakh: nyilaitok

neilekh: nyiluk meiliakh: nyilaik

Testrészek:[szerkesztés]

fej: phe(I), fé(K)

agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)

kéz: kezi(I)

kézfej: su(I)

szem: szöm(I), szüm(K)

arc: girze(I)

orr, hegycsúcs: ore(I)

száj: szá(h)(I)

nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)

szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)

szívtelen: szirünesen(I)

íny: hije(I)

ér(vérér): iri

vér: veri(I)

pénisz ("fasz"): pusz(I)

láb (alsó lábszár): bana(I)

talp: talba(I)

Családi viszonyok:[szerkesztés]

apa: atha(I,K)

apai: athaji(n)(I)

anya: maja(I,K)

fia v.kinek: vi(I,K)

lánya v.kinek:ani(I)

nagyapa: udatha, uda(I)

dédapa, ősapa: ise(I)

nagyanya: ike(I)

öcs: ecse(I)

vő: vede(I)

férj: peri(I)

feleség: eme, meme(I)

anyaméh: ema(I)

nemzés, nemzet: ont(I), nemzeni: ontin(I)

család: önta(I), nemzetség: öntad, nemzetségfő: öntatha(I),nemzetség ősanyja: öntamaia(I), törzs: öntadikh, törzsi: öntadisi(I), törzsfőnök: athama(I)

rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)

barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)

szeretni, kedvelni: baresin(I)

szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni(szerelemmel): szertin(I)

szerető(szerelemmel): szertigh(I)

ikrek: jerku(I)

név: ine(j)u(I)

Színek:[szerkesztés]

fehér: pé(j)r(I)

fekete: phektej(I), pekté(K)

kék: golka(I)

piros,vörös: verisi(I)

sárga: sarakh(I)

zöld: zezild(I)

szürke, ezüstszínű: szorild(I)

lila: űn, üjn(I) Egyelőre ennyi --Elder sun 2006. november 2., 23:45 (CET)Válasz

Krétai és iszfaháni kódex[szerkesztés]

Kedves Elder sun! Ezt ide átraktam:

"A legújabb kutatások a Krétai Kodex és az Isfaháni Kódex fordítása rendkivüli segítséget nyújt a hun nyelv megismerésében."

Dr. Detre Csaba forrásként való használását nem támogatom, mivel nem tartozik a tudományos szakirodalom körébe. Azt viszont támogatom, hogy őróla, illetve a tanulmányairól külön szócikk legyen, illetve hogy az Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról szócikkben is helyet kapjon. Azonban akkor rendes szócikkbe való fogalmazás kellene, nem csak a tanulmánya egyes részleteinek csonkjellegű beemelése. (A műhelymunkához hamarosan szintén csatlakozom.) --Adapa 2006. november 4., 14:36 (CET)Válasz

Mivel a hun nyelvet csak kevés ember beszéli ezért mint fontos lehetséges forrást meg kéne emliteni ezt a két kódexet. Ammennyiben hiteles, újra kell értékelnem a germánok eredetét mert eddigi forrásaim azt állították a hogy a hunok a germánokkal rokon nép és nyelvük is hasonló.

„Hun” van a hun?[szerkesztés]

Baj van ezzel a cikkel: az első fele ellent mond a másodiknak, meg nem is hiszem el minden állítását megfelelő források hiányában. Ez nem meglepő, a hunnal kapcsolatosan megjelent tanulmányok nagyon változatos képet mutatnak, a többségük sajnos a fantazmagória kategóriájába tartzik (Detre Csaba, mondjuk.) A legújabb kutatási eredmények rész pedig komolyabb alátámaszást igényelne, nem célravezető újságcikkek alapján ilyen dolgokról írni. A professzor nevével két közismert honlapon találkoztam (Google), az egyik az Index, a másik a mult-kor.hu. Mindkét helyen ugyanazon szerző tesz róla említést. Az összes többi találat mindenféle... hát olyan "hunos-szkítás-sumeres-ősmagyaros-halálazMTAra" lapokra jött ki, ami kicsit kétségbeejtő. Ötlet, vélemény? A magyarban található esetleges hun kölcsönszavak kérdése érdekes, csak nem ilyen formában. (Egyébként nincs ebben semmi meglepő. A magyarban sok altáji eredetű kölcsönszó van, és mivel eleink a hunokkal is találkoztak, miért ne? A bajom az, hogy ez szenzációként jelent meg, és olyan, mintha felborítaná az egész eddigi magyar őstörténeti anyagot, holott csak kiegészíti. Ami ugye különbség.) Mérsékeltebb, átgondoltabb, tudományosabb hangvételű, egy szóval: jobb hun nyelves cikkre lenne szükség... de ki tudná megírni? --Cserlajos (vita) (szerkesztések) 2007. július 3., 14:11 (CEST)Válasz

85.238.71.150 szerkesztései[szerkesztés]

Helló!

A szöveged lexikonszerűen kellene átfogalmaznod, mert, amit írtál az olyan fórumozós, vitatkozós stílusú.Mazarin 2007. július 27., 11:31 (CEST)Válasz

"kitalált és ránkerőszakolt "finnugor" elmélet", satöbbi, rá kéne nézni. SyP 2007. július 27., 21:09 (CEST)Válasz

A magyarok külső neve[szerkesztés]

Az onogur eredet az orosz Vengr és német Ungar alakban látszik a legjobban, amiből még hiányzik a szóeleji H, amit a francia nyelv tett hozzá, és adott így tovább a normannok révén az angoloknak is.

Hozzáfűzni valóm: Midazonáltal ellentmondás, ám érdemes megjegyezni még, hogy a francia újlatin nyelv mint ismeretes. Viszont a latinban kiejtik a szóeleji H hangot lásd: human, homo, hemerodromus stb. Latinul a Hungaricus szó jelenti a Magyarokat pl.: Morbus-Hungaricus - magyar betegség. A latinul beszélő rómaiak jól ismerték egykori támadóik nevét 451-ből, a catalaunumi csata miatt: Hunni. Attila, rex Hunnorum. Így a Hunnorum-Hungaricus szavak azonossága tetszhet ki belőle. Természetesen véletlenek vannak, de hogy mi a véletlen és a tudatlanság, vagyis, azaz a tudatos tudatrombolás közti különbség azt az alábbi okfejtés is, ezek után jól szemlélteti. Íme:

Az onogurok és magyarok esetén nemcsak egymásutániságról van szó Etelközben, hanem részleges együttélésről is, aminek emlékét (és nem a hunokét) őrizte meg Hunor és Magor legendája, ahol Hunorban valószínűleg az onogurokat kell látnunk és nem a hunokat.

Szóval vicces ez a sok vélt, vagy szándékos félremagyarázás. Mindenesetre nem volt szivem átszerkeszteni a lapodat, mert attól még ez a Te munkád nem az enyém, csak nem értek vele egyet. – Magorfiu vita 2010. május 6., 21:11 (CEST)Válasz

Amiről a cikknek szólnia kellene[szerkesztés]

Véleményem szerint igen praktikus lenne, ha ez a cikk arról szólna, ami a címe: a hun nyelvről. Nem pedig a népről, a származásról, a mindenféle etnikai viszonyokról, meg egyebekről. Arra ott van a Hunok cikk. --eLVe abcdefg 2012. szeptember 26., 19:46 (CEST)Válasz

Inkább a magyarok cikkbe, az utolsó fejezetet, a magyarok külső nevét illetően legalábbis. Ott van is szó erről, csak egy részét kell még áttenni oda. Mindjárt megcsinálom. Hidaspal vita 2012. szeptember 26., 23:33 (CEST)Válasz

Tóth Alfréd[szerkesztés]

A szerző több műve megtalálható a MEK-en. [2]
Rögtön az elején látszik, hogy az erősen vitatott - konkrétan senki által nem látott, tanulmányozott - Iszfaháni kódexet használta Tóth a hun-magyar szószedet elkészítéséhez.
„Hunnic-Hungarian Etymological Word List
(based on the editions of the Isfahan codex by Dr. Csaba Detre and Imre Pető)”


További érdekesség a cikk 7. oldaláról:

Dear Prof. Alfréd Tóth!

Replying for your answer: The Codex of Isfahan was found in 1860. It is a Hunnic-Armenic grammar and vocabulary. Lot of parts are published from this vocabulary, where the most ancient Hungarian words could be found and the whole Hungarian grammar is included. Its date is V. century A.D. There is a second exemplar in the Bibliothec of Jerevan, and there is a IX century Turkish translation too in the library of Jerevan. Csaba Detre lived as a geograph in Isfahan for twenty years, he is of Armenic origin, and he copied lot of parts from the codex. It is an existing reality, the Detre is a good scientist.

Yours: Kiszely István
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2016. május 30., 10:45 (CEST)Válasz

Chun til????[szerkesztés]

Mivel a fenti kifejezés letezését semmi nem bizonyítja, kivéve Tóth Alfréd <- Detre Csaba <- kérdőjeles Iszfaháni kódex vonalat, ezért kivettem.
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2016. május 30., 17:42 (CEST)Válasz

Rokonok?[szerkesztés]

Jebusaeus szerkesztésével került be a szövegbe ez a furcsa mondat: "A hunok ókori és középkori nyelve nagyon hasonlott az ókori és középkori magyarhoz mivel a magyarok a hunok rokonai." [3] (Kiderült, hogy egy anonim szerkesztő volt az "elkövető". Lásd lent.)

Ezt konkrétan honnan lehet tudni?

Nem akarom rögtön törölni, előbb csak a forrás sablon fogom kitenni, de idővel törölni kellene. (3 konkrét szó és néhány hun személynév alapján miként beszélhetünk ókori és középkori hun nyelvről???) -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. január 13., 12:22 (CET)Válasz

Ha már forrásként Obrusánszky Borbála jelenik meg, akkor jobb lenne kivenni a kifogásolt mondatot a Leletek szakaszból és
nyitni egy új alszakaszt a Rokonítási kísérletekben. Kimondottan érdekes lenne, ha egy hozzáértő nyelvész véleményezne OB 2013-as könyvét (kb. úgy, ahogy a mongol kutató könyvével tette Kara György). -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. január 14., 08:58 (CET)Válasz

Kedves @Ulrich von Lichtenstein! A kérdéses szövegrészt más szúrta be. Nem vagyok hun, azaz török párti, s nem értek egyet Obrusánszky elfogult kijelentéseivel. A magyarnak nevezett nép ugyan a hun szövetség részese volt, s a magyar népesség egy része törökül (vagy törökül is) beszélt, származása szerint azonban, legalábbis nagyobb részben, nem volt török. Az európai hunokhoz, vagyis Attila népéhez nem sok szál fűzte őket. Fejedelmeik lehettek Attila leszármazottai, e kérdés azonban bizonyításra szorulna. Ha úgy tetszik, nevezhetjük a magyarokat a „hunok” rokonainak, ám előbb üdvös meghatároznunk a fogalmakat: kiket nevezünk hunoknak, s mit értünk rokonság alatt. Jeles tudósaink ezt többnyire mellőzik. Jebusaeus vita 2018. január 16., 22:11 (CET)Válasz

Javítottam. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. január 17., 07:54 (CET)Válasz

Kamon?[szerkesztés]

Úgy tűnik, hogy a három ismert hun szó közül az egyik hibásan van megadva a szócikkben, plusz a fordítása sem jó (nem kölessör). (Róna-Tas volt az elkövető?)

Az angol változatban ez szerepel (két hivatkozással): „In the villages we were supplied with food – millet instead of corn – and medos as the natives call it. The attendants who followed us received millet and a drink of barley, which the barbarians call kamos.

A drink of barley” = árpaital. Talán a kvasz-hoz hasonló valami lehetett. Árpából is készítik.

который готовят на основе брожения из муки и солода (ржаного, ячменного)” - árpamalátából

Kvass is made by the natural fermentation of bread, such as wheat, rye, or barley...

További adatok. Még mindig Priszkosz rétor: „...следовавшие за нами слуги также получали просо и напиток, добываемый из ячмени; варвары называют его «камос» (kamon)... [57]” [4]

57. Что kamoV, который обычно считается нашим квасом, был утке в употреблении по время Диоклетиана, доказывает эдикте ценах; см. CIL, III, suppl., fasc. 3, стр. 1931.

-- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. július 25., 08:17 (CEST)Válasz

@Ulrich von Lichtenstein: Róna-Tas is csak átvette, a kifejezés szerepel Hunfalvy Pál: Az oláhok története című művében. (Budapest, 1894). Itt egyébként említi Vámbéry álláspontját is, aki kumiszként tekintett a kamonra. Qedrák vita 2018. július 25., 08:58 (CEST)Válasz

Köszönöm. Viszont van 2 db Priszkosz fordításunk (angol, orosz), amiből egyértelműen kiderült, hogy nem lehet se kumisz, se kölessör, hiszen meg van neveztve: árpából készült. Azon lehet vitázni, hogy kamon (kamos), az oroszban mindkettő szerepel. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. július 25., 09:05 (CEST)Válasz

Kamon![szerkesztés]

Marad a kamon.

Gerhard Doerfer cikke - THE LANGUAGE OF THE HUNS (Zur Sprache der Hunnen) Central Asiatic Journal, 1973, 17(1): 1-50

The most difficult and most unreliable is, finally, the word kamon (καμον) (hardly kamos (καμος)) 'drink of the Hun country inhabitants'. Priscus says [82]: “A drink from barley, the barbarians call it kamon.”[5]

82. See: Gy. Moravcsik. Byzantinoturcica, p.186.

Ha valakinek megvan Moravcsik könyve, akkor ellenőrizheti. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. július 25., 20:50 (CEST)Válasz

Hun mint ogur-török nyelv?[szerkesztés]

Kedves cikkíró!

Az még teljesen rendben van, hogy a hun nyelvről próbál minden kutató valamiféle bizonyosságot levonni. Ezzel nincs semmi gond, azonban kijelenteni, hogy a hun nyelv (néhány igencsak kétes eredetű fennmaradt szó vagy név alapján) besorolható bizonyossággal egy nyugat ótörök nyelvbe (pontosabban ogur-török nyelvbe) az nagyfokú problémát feltételez, mivel nincs olyan tudományosan elfogadott cikk, ami bizonyítaná ezt, vagy ennek ellenkezőjét. Nyelvrokonság nem megállapítható néhány szóból. Jelenleg elméletek vannak arról, hogy a hunok milyen nyelvet beszéltek és a genetikai hovatártozás nem feltétlenül mutatja azt, hogy mondjuk indoeurópai vagy török nyelvet beszéltek, és pontosan ezért nem tudok elmenni amellett, hogy a hun nyelv az ogur nyelveken belül egy olyan nyelv mellé van besorolva, mint a csuvas, ami - mint tudjuk - hosszú ideig kérdéses volt, hogy egyáltalán finnugor-e. Emellett a hun nyelvnek a nyelvtanáról foglamunk sincs, mivel nem maradt fent semmilyen nyelvemlék. Jelenleg három lehetséges elmélet van, amelyek nem lettek bizonyítva: 1. a hun nyelv egy régi, paleoszibériai nyelv, amely valahol a Jenyiszej-folyó vidékén alakult ki, és nincs köze sem a törökhoz, sem pedig más indoeurópai nyelvekhez, kizárólag nyelvi kontaktusok által átvett jövevényszavaik lehettek. 2. Indoeurópai eredet: ez is egy lehetséges elmélet, mivel ezidőtájt az indoeurópai nyelvek már megjelentek Belső-Ázsiában is. 3. Török eredet: ez sem zárható ki, azonban semmi bizonyossággal nem rendelkezünk effelől. Mindenesetre az, hogy török, ráadásul ogur-török nyelvnek van beírva, erősen félrevezető.