Szerkesztő:Elder sun/ISFAHANIKODEX

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

[1]

RÉSZLET EGY KIADÁSRA VÁRÓ KÖNYVBŐL: ISZFAHÁNI KÓDEX, KRÉTAI KÓDEX... "...A kormány a jövőben csakis azokat a tudósokat fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát..."

HARMINC NYELVET TUDOTT. MI, VAJON MIT TUDUNK RÓLA?



Dr. Detre Csaba


HUN SZAVAK, SZÖVEGEK magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög(K) szövegek alapján


( Részlet egy kiadásra váró könyvből )




Iszfaháni kódex (szószedetben jelölése: I), Kr.u. 500 körül.

Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a hosszabb szövegeket. Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő ezirányú lehetőségeit. A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.


Krétai kódex (szószedetben jelölése: K), Kr.u. 700 körül.

Elsősorban görög feljegyzések a valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő "szküthák"-ról. A szöveg idéz néhány szkütha szót, lásd:(K) jelölést, amelyek megegyezést vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg lásd a szó és nyelvtani alakgyüjtemény végén: "Kezdetben vala az ige..."



Fonetika:

A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el, tudvalévő az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy "interpretatio armenica".


Betűk a magyar átírás szerint:

a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.

Megjegyzés: Mintahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe

ember (férfi): chun, chunkh(I,K)

(K: szküthai)

nő: inü, többes sz.: inekh(I)

úrnő,uralkodónő: aszuni(I)


Főnevek többesszáma:

A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többesszáma a végző magánhangzótól függetlernül: végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kevekh. A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+KH. pl. chun, chunkh. A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük.


Főnevek tárgyesete:

Magánhanzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevit, mássalhanzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekhet.


Főnevek birtokos esete:

Magánhangzóal végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevije,többeszám: kevekhé. Mással hangzóval végződő szavaknál: -É végződés, pl. szömé


Főnevek részes esete:

-egyesszám:-NEKI szóvégi képző, pl. kevineki=kőnek, többeszám: szótő+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kevekhneki=köveknek


Főnevek elvonatkoztató esete:

Magánhangzóval végződő szavaknál:tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kevetül, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ETÜL szóvégződés, pl. kevekhetül, szömetül.


Birtok helyzetű főnevek ragozása:

neilim: nyilam neiliam: nyilaim

neilit: nyilad neiliat: nyilaid

neilej: nyila neiliaj: nyilai

neilinkh: nyilunk neiliankh: nyilaink

neilitekh: nyilatok neiliathakh: nyilaitok

neilekh: nyiluk meiliakh: nyilaik

A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentősszámú rendhagyó formákat: pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset), de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezET, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R végződésű egyszótagú főnevek ragozása. Pl. sor(sor), ser(sör), bor(bor), tur(árok), zur(csermely), stb.

a.e.:sor, t.e.:sort, r.e.:sornek, b.e.:sorej, e.e.: sortül.

birtokként:sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.


Testrészek:

fej: phe(I), fé(K)

agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)

kéz: kezi(I)

kézfej: su(I)

szem: szöm(I), szüm(K)

arc: girze(I)

orr, hegycsúcs: ore(I)

száj: szá(h)(I)

nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)

szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)

szívtelen: szirünesen(I)

íny: hije(I)

ér(vérér): iri

vér: veri(I)

pénisz ("fasz"): pusz(I)

láb (alsó lábszár): bana(I)

talp: talba(I)



Családi viszonyok:

apa: atha(I,K)

apai: athaji(n)(I)

anya: maja(I,K)

fia v.kinek: vi(I,K)

lánya v.kinek:ani(I)

nagyapa: udatha, uda(I)

dédapa, ősapa: ise(I)

nagyanya: ike(I)

öcs: ecse(I)

vő: vede(I)

férj: peri(I)

feleség: eme, meme(I)

anyaméh: ema(I)

nemzés, nemzet: ont(I), nemzeni: ontin(I)

család: önta(I), nemzetség: öntad, nemzetségfő: öntatha(I),nemzetség ősanyja: öntamaia(I), törzs: öntadikh, törzsi: öntadisi(I), törzsfőnök: athama(I)

rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)

barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)

szeretni, kedvelni: baresin(I)

szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni(szerelemmel): szertin(I)

szerető(szerelemmel): szertigh(I)

ikrek: jerku(I)

név: ine(j)u(I)



Színek:

fehér: pé(j)r(I)

fekete: phektej(I), pekté(K)

kék: golka(I)

piros,vörös: verisi(I)

sárga: sarakh(I)

zöld: zezild(I)

szürke, ezüstszínű: szorild(I)

lila: űn, üjn(I)



Földrajzi fogalmak:

víz: vezi(I,K)

folyó: volgjagh(I)

patak: zu(I)

csermely, kis patak: zur(I)

tó: tava(I,K)

part: ugu(I)

föld(terület): maha(I)

iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)

pusztaság, legelő: sziri(I,K)

síkság: sziris(I), szirild(I)

hegy: jagh(I)

hegyalja: soprun(I)

hegység: jaghek, jaghild(I)

lejtő: lüthü(I)

völgy: vüldi(I)

árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)

erdős hegyvidék: kert(I)

Duna: Delivolgjagh(I)

Volga: Madüvolgjagh(I)

Don: Kücsüvolgjagh(I)

Dnyepr: Bastevolgjagh(I)

Krim: Khimru(I,K)

Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)

Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)

Kaukázus: Tesjaghild(I)

Kárpátok: Karrabata(I,K)

Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)

Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)

Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)

India: Hind(I) indiai: hindi(I)

Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettő: Szelevu(I)

ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)

Észak: havald, északi: havaldi(I)

Dél: dele, déli: deli(I,K)

Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)

Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)



Állatok:

nagy emlős állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)

ló: lú(I,K), többessz.: luvekh

kutya: kutha(I,K)

oroszlán: singa(I)

tigris: sira(I)

hal: kala(I,K)

madár általában: márti(I)

sas: sas(I)

ölyv: hülie(I)

bika: büka(I)

ökör: bajla(I)

tehén: inke(I)

elefánt: játi(I)

medve: hevi(I)

farkas: jugra(I)

róka: vüla(I)

teve: tüve(I)

juh: hovi, többesz.: hovekh(I)

egér: csucsa(I)

patkány: racsa(I)

majom: majmun(I)

disznó:tonzu(I), tonszu(K)

szarv: szo(a?)ru(I)

sáska: sasaka(I)

béka: beka(I)

csalogány: bulbül(I)

kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)

gyík: klik(I)

sárkány: vom(I)



Növények:

erdő: vanta(I), erdős: vantasi(I), erdei: vanti, vantai(I)

tölgy: büldzse(I)

alma: alma(I)

árpa: árpa(I)

fa: fo(a?)va(I)

falevél: zize, zezi(I)

tő(növény töve): tüvi(I)

fű: fövi(I)

dió: dzs(cs?)ijágh(I)

virág: virágh(I)

rügy, hajtás: csüma(I)

sás: sás(I)



Élettelen természet:

kő: kevi(I)

szikla: karra(I,K)

arany: zarani(I,K)

réz: vase(I)

bronz: tesvase, szurrvase(I)

vas: tom(I,K)

tűz: teszth(I)

láng: tes(I)

jég: jéj(I)

hó: hava(I)

szél: szele(I)

vihar: hua(I), zivatar: dünad(I)

zivatar: zud, zivud(I)

villám: düna(I)

szivárvány: egelü(I)

só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)

ír, gyógyír, orvosság: teri(I)

kút: kutu(I)

por: poura(I)

szemét, üledék, szar: sara(I)



Társadalom:

város, település: urr(I: kaghak, K:polisz)

falu: kügü(I)

többessz.: urrukh(=állam) (I)

ország, uralom: urruságh(I)

út: utu(I,K)

ösvény, csapás: pru, puru(I)

isten(?), ősapa: isatha(I)

hit, vallás: hara(I), vallásos: hatesi(I)

szellem: chá'á(I)

diadal: di(gy?)evi, diadalmas (személy)di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)

ősapai, ősi, isteni(?): isathain(I), isztain(K)

törzsfőnök: athama(I,K) törzsfőnöki: athamaji(I)

tartományúr, herceg: ishán(I)

férfi, fiú(?): pigu(I)

szövetség: khalka(I)

szövetség, szövetkezés katonai értelmében: bir(I), biren(I) : szövetségben lenni

összefogás: subir(I)

"felebarát": keltüdisi(I, lásd: Tizeszava)

ház: laka(I,K)

kapu: kapu(I)

vár, erődítmény: vara(I,K)

fal: bata(I)

ól: holu(I)

birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)

katona, harcos: urrkhes(I), urkhüsz(K)

had(sereg): hada(I)

földműves: szamthagh(I)

út: hutu(I,K)

uralkodó, király: urrusi(I))

juhász: hovesi(I)

íjász, vadász: vijesi(I)

szó, beszéd: szava(I,K)

szótár: szavajülemid, szavajületild(I)

tudás, ismeret: tonde(I)

kincs: küncse(I)

kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)

bölcs: büghücsi(I), bölcs, filozófus: büghücsegh(i)(I)

gazdag: boja(I), gazdagság: bojad(I)

munka: acsata, acsatad(I), dolgozni: acsatin(I), munkás, dolgozó: acsatagh, acsatesi(I)

munkaeszköz: acsatild(I)

kínai: chán(I)

örmény: haj(I)

örmények, Örményország: Hajkh(I)

perzsa: parszi(I)

görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh(I)

Konstantinápoly: Konsztantinoszurr(I)

vásár: vásár(I)

kereskedő: táváresi(I), kereskedelem: távár(I)

ének: jenekh(I)

őr: wuri(I)

őrség: würükh, würesi(I)

védelem: sant(I)

szövetség: bir(I), összefogás: subir(I)

jelszó, jel: élü(I)

előkelő: dorga(I)



Történelmi személyek:

Rutichun: legendabeli keleti hun király, Kína területén háborúzott (Kr. e. 6-5.szd.), később több nyugati hun vezér neve is: valószínű jelentése: kemény harcos

Balamír, Balambér (4.szd.): Welamabiri: kitartó, szilárd szövetséges

Gotekhjebiri:gót-hun származású vezér, Aetius ellen harcolt: a gótok szövetségese

Bendegúz, Attila apja: Bendeguzi: kiszámíthatatlanul gyors parittya v. Bendeguzisi: u.a. vagy rajtaütő parittyás, parittyával rajtaütő.

Attila: Athira, jelentése atyácska. (az r helyetti l eltejedése vsz. mássalahangzó torzulás, vagy. a gót alak eltejedése. Gótul: Atila: atyácska

Buda: jelentése: főpap, v. megvilágosult. (v.ö. szanszkrit)

Tesviju: tűzes íj, keleti hun király 5.szd. végétől 6. szd. első negyedében. Bizánci görög interpr. gr.: Theseus

Kopibar: (Tesviju öccse) jól célzó. Esetleg öszzefügg a későbbi magyar "Koppány" névvel.



Vallási, mondabeli személyek, fogalmak:

Asaraszúni(I): világot uraló nő, a világot szülő

Chunkh asarurrasagh(I): hunok világuralma

Azara(I):monda, Suchazara(I): szent monda, szent történet

Isechunkh athama(I):a hunok világot nemző őse

Asaront(I): A világ nemzése Isechunkh és Asaraszuni által

Asarfova(I): világfa

Igejibir(I): égi szövetség



Csillagok:

Csillag: azdigh(I)

Nap: Napi(I,K)

Sirius: Szuoi(I)

Vega: Aveni(I)

Arcturus: Szureni(I)

Capella: Golkeni(I)

Antares: Vereni(I)

Fomalhaut: Fomalhaut(I)

Rigel: Zarugh(I)

Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)

Altair: Athaira(I)

Aldebaran: Aldebaran(I)

Polaris: Egazdigh(I)

Regulus: Bájnekheni(I)

Spica: Memazdigh, Meme(I)

Pollux: Jerkeni(I)

Castor: Jerkaielo(I)

Dheneb: Arana(I)

Procyon: Somaielo(I)

Hamal: Azrateni(I)

Seratan: Ktüteni(I)

Mezartim: Oredeteni(I)



Csillagképek:

Általános megjegyzés: A hun csillagképek formálása nem megegyező aez egyiptomi-mezopotámiai-görög-arab csillagképekkel, inkább mutat hasonlóságot a kínai formációkkal. Ez vonatozik az állatövi csillagképekre is. Az alábbiakban a hun csillagkép megjelölés mellet feltüntejük a mai csillagászati megnevezést is.

A +-el jelzett csillagképnevek jelentését nem ismerjük

Tejút: Éjalana(I)

Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál)I

Orion: Würen(I)+ (talán valamiféle őr)

Geimini (Ikrek): Jerku(I) - itt a név megegyezik a mai asztronómiai megnevezéssel.

Cassiopeia: Bollob(I)+

Draco: Sas(I) jelentése: sas

Corona Borealis: Einaia(I)+

Leo: Kutha(I) jelentése: kutya

Cygnus: Gize(I) jelentése: kereszt

Sagittarius: Vijesi(I), jelentése: íjász

Scorpius: Jijeti(I)+ (talán: rák)

Aries: Doitieloia(I)+

Auriga: Pszak(I) jelentése: koszorú

Taurus: Bara(I), jelentése: lándzsa

Virgo: Virágh(I), jelentése: virág

Capricornus: Beka(I) jelentése: béka

Canis Maior: Chun(I,K) jelentése férfi, harcos

Aquila: Viju(I),jelentése: íj

Delphinus: Kalujnidzsiszegh(I) jelentése: rombusz



Bolygók:

Hold: (H)Aji(I)

Vénusz(bolygó): Feni(I)

Marsz( bolygó): Verilun(I)

Jupiter(bolygó): Prálun(I)

Szaturnusz(bolygó): Jalalun(I)



Időszakok:

év: or

nap(idő): bi(I), gin(nappal)(I)

TUDOMÁNYOK, TUDOMÁNYOS ESZKÖZÖK:

tudás: tued(I)

tudomány: tuedekh(I)

filozófia: bügücstued, bügücsszirtild(I)

könyv: kuna, tuedjülemild(I)

történelem: volgildid, volgildtued(I)



Szerszámok, fegyverek:

fegyver (vérontó eszköz): pegüveri(I)

kard: szurr(I)

sarló: sarlagh(I)

pajzs: vapa(I)

lándzsa: bara(I)

íj: viju(I), ijász: vijesi(I)

íjhúr, ideg: itekh(I)

nyil: neil(I)

tegez: thegisz(I)

parittya: guzi(I)

kés: saku, szaku(I)

buzogány: tumba(I)

balta: balta(I)

kapa: taka(I)

sisak: sisak(I)

fejvédő kendő, fátyol(?), amelyet a koszorú alá tesznek: thaga(I)

ágy: gaja(I)

üst: hüsti(I)

amfora, agyagtartály: dengi(I)

kehely: glandi(I)

kulacs: budga(I)

kulacs dugója: thum(I)

öv: vüvi(I)

sátor: satur(I)

asztal: szeghán(I)

hurok: kirta(I)

kanál: luppa()l



Italok:

ital: hümild(I)

bor:bor(I)

tea: csaj(I)



Ételek:

étel: hetild(I) etimológiai eredete: lételem

hús: kisjú(I)

zsír, vaj(?), faggyú(?): voje(I)

tojás: moni(I)

étkezés: pala(I), étkezni, falni: palin(I)



Cselekedetek:

harc, háború: viti(I)

harcoló, harcos: vitesi(I)

érkező, (el)jövendő: jüvendegh(I)

élő: eleved, elevesi(személy)(I)

üzenet: isztild(I)

si, sivi(I): ütés, csapás

háború (nagy): patera(I)

vadászat: báildi(I): nagy, királyi vadászat: edibáldi(I)

vadászni: báilden:(I)

báili, báildesi: vadász(I)

üldözés: ildi(I)

üldözni: ilden(I), üldöző: ildesi (személy), ildágh (ált.)(I), üldözött: ildáth(I)

vmit előidéző, kiváltó, előhívó, kiváltó: pegun(I)

rajtaütés: bendi, bendikh(I)

(el)felejtés: velge, velgete, (el)fejeteni: velgetin(I)

metszés, tépés: eju(I), vmit metszeni, harántolni: ejen(I), evezés: ejuvezi, ejuveszi(I), evezni: ejuveszin(I), evező(eszköz): ejuveszild, ejuvezild(I), evező(ember): ejuveszigh(I)

ásás: asild(I), ásatás: asatild(I), ásni: asin(I), asatin(I): ásatni, ásó(eszköz): asava(I), ásó(ember): asagh, asesi(I)

vendég: vünd(I)

vendégség: vündild(I)

tánc: turda(I), táncolni: turdin(I), szent tánc: ruba(I)

guzin: parittyázni, parittyával lőni(I)



Elvont fogalmak:

kezdet, ősállapot, "arkhé"(gör.): esziszkü(K)

koszorú, korona: pszak(I, megjegyzés: u.a. mint az örményben)

Világ: Asar(I)

összes: asresi(I)

egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy)(I)

gömb: theke(I), gömbölyű: thekild(I)

egyenes, igaz: ughi(I)

szám: szan

egyenes geometriai értelemben: idzsid(I)

sík geometriai értelelmben: ktünid(I)

háromszög: chormuszegh(I)

négyszög: nidzsiszegh(I)

széles: baste(I)

igazhit: ughihara(I)

élet, életkör, élettér: elve(I)

halál: jala(I)

szellem: chá'á(I)

idő(mint folyamat): volgild(I)

ősz(évszak): szüvisz(I)

rés, lyuk: rási(I)

üreg: erig(I)

magasság, magaslat: hega(I)

szabadság: ijjú(I), szabad idő, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember hazati(I)

fél (két oldalból egy, u.a. mint nagyar). péle(I)

ész: esze(I)

tanúbizonyság: zedauwajild(I, lásd:Tizeszava)

tiszta: timis(I), tisztaság: timsild(I)

kanyar: kompu(I)

vég, vége vminek: verdzse(I)

baj: bű(I)

rossz szellem, rém: rime(I)



Névmások:

ez: ejsz(I)

az: ojsz(I)

az (ott távol): oti, ote, ota(I)

valamennyi: amenda(I), amenu(I): az összes, egy halmaz minden tagja, valószínűleg főnév és melléknév értelemben is.



Tulajdonságjelzők:

nagy: madü(I)

kicsi: kücsü(I)

kiváló, jó: bar(I)

magas: hegi(I)

megelőző: klüni(I)

következő: jüvi(általában)I, vüni(ember)I

boldog: lünde(I)

fő, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin(I)

rossz: vatah(I)

hős: hideo(I), hősies: hideosi(I)

szent, örök: suchü(I)

eszes, okos: eszisi(I)

kemény: dita(I)

tűzből való: teszthi(I)

tüzes: teszthild(I)

öreg: vüregh(I)

ősz(hajú): szor(I)

régi: avesi(I)

új: vuli(I)

fél (vminek a fele): vele(I)

másik: keltüdisi(I)

iker-, kettős: jerki(I)

messzi: meti(I), nessze lévő ember: metesi, metisi(I)

hirtelen, váratlan, követhetelenül gyors: bende(I), bendi, bendikh(I): rajtaütés

feleslegs: berü(I), feleslegesen: berüin(I)

hamis: ullü(I), hamisan: ullün(I)

sivár: sivasi(I)

sivatag: sivasild, sivasad(I)

pusztulás: siva, pusztítás: sivata, sivatad(I),(háborús, emberi): sivatakh



Határozó szavak:

most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)

akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori:omaszti(I)

itt ez: hit(I)

ott az: hot(I)

ki: küh(I)

be: béh(I)

iszia(K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig

együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta

feleslegesen: berüin(I)

külön v.k./v.m.-től: klün


Helyhatározók:

hely, a tér egy része: thege(I)

belülről mozgató lélek, belső üreg, barlang: béla(I)

itt (általában): hithege(I), ott (általában): vojthege(I)

messze: mete(I)


Időhatározók:

ma: ma, bima(I)

most: hima(I)

tegnap: klümma(I)

holnap: voljma(I)

sokáig tartó folyamat: volgjama(I), sokára, hosszú idő múlva: volgjama ben(I)

soha: sukhüne(I)

éjszaka: hosszúni(I),éjszaka (napszak): hosszún(I)

MELLÉKNÉVI HATÁROZÓ nagy általánosságban, számtalan rendhagyó esettel: melléknév+N, pl. berü=feleslges, berün= feleslegesen



Kötőszavak:

és: aj(I)

éspedig: ajsi(I)

ha: cha(I)

mégis, ennek ellenére: idiam(I)

mégpedig (azért): ajsiam(I)

azérthogy: isiam(I)

Gyakorító képző:

-d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye


Kicsinyítő képző:

-r, pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdő, virághir: kis virág, rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány


Nagyító képző:

m, pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr


Elvonatkoztató képző:

- ság, -ség: -S szóvégi képző, pl. nagyság: madüs


Jelzősített elvonatkoztató képző:

-SI szóvégi képző, pl.:. nagyságos: madüsi, hősies: hideosi


Elvonatkoztató általánosító képző:

-ILD szóvégi képző, pl. jágh: hegy, jághild: hegység


Nem:

nen(I), IGEN, ÍGY: ejen(I)



Posztpozíciók(I):

hen: -on,en,ön

ben: ban,ben

be: ba,be

wra: ra,re,reá

szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra

whet: val, vel

alto: vki, vmi által, vkin, vmin keresztül, alt: igekötő: át, pl. altvün: átjönni

velje: vmi felé, irányában

vojle: vmi fölé

wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni)

en: általános tagadó posztpozició, főnevek és igék előtt is.

i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitől, alakitől. pl. Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való.

no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben

dima: ellenében

dergü: vimivel, vkivel szemközt álló, szemben; szemközti melléknévként



Postpos cumpraepos

sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol:

veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol



Számnevek(I):

Alapszámnevek:

egy: idzsi tizenegy: tiz hen idzsi

kettő: keltü tizenkettő: tiz hen keltű

három: khormu tizenhárom: tiz hen khormu

négy: nijdzsi tizennégy: tiz hen nijdzsi

öt: hütü tizenöt: tiz hen hütü

hat: hotu tizenhat: tiz hen hotu

hét: jeti tizenhét: tiz hen jeti

nyolc: loncsoj tizennyolc: tiz hen loncsoj

kilenc: klüntiz tizenkilenc: tiz hen klüntiz

tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.

harminc: khormu ben tiz száz: száth

negyven: nijdzsi ben tiz ezer: hezer

ötven: hütü ben tiz

hatvan: hotu ben tiz

hetven:jeti ben tiz

nyolcvan loncsoj ben tiz

kilencven: klüntiz ben tiz



Sorszámnevek:

első: elenisi

második: keltüsi

harmadik: khormusi....N-ik:.....-si



Törtszámnevek:

egyketted: idzsi-keltüdi

egyhamrad: idzsi-khormudi

egynegyed: idzsi-nijdzsidi

egyötöd: idzsi-hütüdi

egyhatod: idzsi-hotudi

egyheted: idzsi-jetedi

egynyolcad: idzsi-loncsojdi

egykilenced: idzsi-klüncidi

egytized: idzsi-tizedi

egyhuszad: idzsi-khuszidi



Személyes névmások(I):

Alanyeset:

én: ejn mi: minkh

te: ti ti: tikh

ő: ü(j) ők: üjkh



Tárgyeset:

engem(et): inkmüt minket: minkhüt

téged: tinküt titeket: tenkhtüt

őt: jüt őket: jönkhüt



Birtokos eset:

enyém: imtin miénk: mibinkh

tiéd: tijint tiétek: tibitekh

övé:? övék: ?



Részes eset:

nekem: nikhüm nekünk: nikhünkh

neked: nikhüt nektek: nüketekh

neki: nükin nekik: nükijekh



Igék(I):

Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - felthetőleg csaknem a fele- különösen az egy-két tagú igék esetében rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jórésze rekonstruálhatatlan. Az alábbiakban kizárólag a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be.

lenni: 1. vo(a?)jgen 2. lejnin



VOJGEN és LEJNIN ragozása:

Jelenidő:

ejn vojgum minkh vojgimunkh

ti vojgisz tikh vojgitukh

űj von űjkh vontukh



Jövőidő:

ejn leszim minkh leszinkh

ti leszil tikh lesztikh

űj leszin űjkh leszenikh



Közelmúlt:

ejn volam minkh volankh

ti volajsz tikh volantukh

űj volaj űjkh volanukh



Régmúlt:

ejn voltum minkh voltunkh

ti voltajisz tikh voltajtikh

űj voltaj űjkh voltukh



menni: menin

Jelen idő: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh

jüven: jönni

Jelen idő: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh , felsz.m.: jüvü!

vün: eljönni, vendégségbe jönni

Jelen idő: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü!

látni, nézni(?): szömen

írni, szántani(?): szamthen

írást róni (fába): roven

élni: elvin

szülni: szérin

születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karácsony), a Szent születése(Jézus): Suchünek szérild. Születésnap: szérildbi,

Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)

(meg)halni: jalen

ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne!

sijn, sivin: elpusztulni, megsemmisülni.

sivátin, sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani, megsemmisíteni.

kapni, megkapni: asten (rendhagyó, ragozás hiányosan maradt meg) kapott vmi: asta

türen: eltűrni, elviselni.

türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)

tenni: tün (ragozása valószínűleg u.a. mint vün)

enni: hentin

inni: hümin

tudni, ismerni: tondin

suchütin: mgszentelni, megünnepelni

adni: amtin

jelen idő: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh

várni vkire, vmire, vmit: warin

fújni vmit: fuvin

folyni: volgjin, volgün(?)

üzenni: iszten

kapcsolni, összekapcsolni: kapitin, kapcsolódni: kapin, kapcsolat: kap

nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. "baszni"): batten

enged(ni): engün

járni: járin

hegin: magasra jutni, emelkedni, tiszteltni

hegatin: felemelni, tisztelni, tiszteltetni

előhívni, kivívni vmit: pegin

anuin: felvenni, alkalmazni

kínálni, ajánlani vmit: kenájin

hívni, felhívni vkit vmire: chüvin; híve vkinek, vminek: chü(v)

hívő: chüvigh

gyűlni, felhalmozódni:jülin, gyüjtemény, felhalmozódás: jülemild, gyüjtemény, tár (factitivus értelemben). jületild

célbaérni, megérkezni: kopin, találat, becsapódás (nyilazásnál, dárdavetésnél): kopild, cél: kop

gyűjteni: jületin, (össze)gyűlni: jülin, gyűjtemény: jületid, gyűlés: jülemild

(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni

felkinálni, feajánlani vkit, vmit: kenájátin

vadin: származni, vadi: származás, vadatin: származtatni

okin: származni, nem tisztázható a fogalmi különbség előzőtől

óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje)

lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német "mögen" igének): hetin) a feltételes mód segédigéje: hetin(I)


Régmúlt általános ragja:

LT pl. antult = adott, antultmuk= adtunk


Befejezett múlt:

-UTTA, pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk(tárgyiasított formában)


Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja:

Ü, pl. antü = adj!


Összes további eset:

-ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.


Tiltó mód:

felszólító mód + NE, pl. wüljüne = ne ölj! Megjegyzés: a "ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, u.i.a ne wüljü is helyes.


Óhajtó mód:

ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin, ászikh hümin.


Jelenidejű feltétles mód:

hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin.


Jövőidő:

egyszerű meghatározott:infinitivus végződés+ -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.


Összetett meghatározatlan közeljövő:

LEJNIN segédige+infinitivus végződés:+I pl.most majd iszom:lejszim hümini, stb.


Összetett meghatározatlan távoli jövő:

VÜN segédige+infinitivus végződés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.


Általános participium praesens:

IN, EN infinitum végződés helyett: AGH vagy JAGH, ritkán IGH (pl. hüvigh=hívő) képző: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(folyó), szamthen: szántani-szamthagh: szántó, földműves.


Általános participium futurum:

IN, EN infinitum végződés helyett: ÁNT képző

Pl. rendhagyó(!!!): vün(eljönni)-vüjánt(az eljövendő, a jövőbeni, a jövő)


Általános participium perfectum:

IN, EN infinitum végződés helyett: ÁTH képző


Gerundium:

infinitum tő helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) végződés. pl. hümeve: (meg)ivandó), megíva, vüve: jőve; jüvede: (el)jőve. A két tipus (v,d) nem feltétlenűl azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.


Műveltető ige:

-ÁT toldalékrag az igető után és az infinitivus rag előtt. Pl. sivin elpusztulni, sivÁTin elpusztítani



Szövegek


Hun és örmény fonetikus betűkkel leírt szövegtöredék (SzKhB/490)

"Asari Isechunkhkh (kétszer leírt kh, értelmezhetetlen, esetleg nyomatékos genitivus?) ontutta Asaret Asaraszunihesz(z?). Asarinekh vikh amendachunkh voltukh. Chunkh ai anikh igebul vadoltukh. Isechunekh thaga Éjalana. Amenda azdigh chun ai ani. Asaront ai szertis okinta amenut."


Örmény betűkkel leírt szöveg:

TIZESZAVA (SzKhM/189)


- Hegü istahainitet ai urrusaghitet, urritet. - Leszünüte keltüdisi istahainitekh. - Aluvüne istahainje inejvet berüin száhátwra. - Suchütü isabikhet. - Wüljüne. - Lopüne. - Tiknazirüne. - Hegaratü athaitet ai maiatet. - Auharüne klübarekatje inüt barunh(j?)át. - Klübarekat(i)dima tüne ullü zedauwajildet.


SZÖVEG (K, görögből, fonetikailag nehezen rekonstruálható, SzKhMch/14):


"En arkhéj éjn ho Logosz, kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón, kaj Theosz éjn ho Logosz": "Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava"

feltételezés: "iszia"="isa" (HB)

Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az "isztain" alakot használja, úgy tűnik ez nem felel meg a görög "theosz" fogalomnak.






E tanulmány pontos helye az Interneten: http://kitalaltkozepkor.hu/hun_szavak.html










Tharan-Trieb Marianne: „Múltadban nincs öröm…”



Kilencven éve halt meg Szentkatolnai Bálint Gábor. Kevesen tudják, ki volt, mert az arra hivatott tudós társaságok halálában éppen úgy megfeledkeznek róla, mint ahogy életében is mellőzték. Ki volt ez a talán még Kőrösi Csoma Sándornál is jelentősebb tudós, felfedező, és mi volt a bűne, hogy 130 éve agyonhallgatják?

Igazi vasfejű székely a Bálint, Nem arra megy, amerre Hunfalvy int.

( Arany János )


Korának egyik legnagyobb világutazója, Kőrösi Csoma szellemi örökösének bűne az volt, hogy tanulmányai és kutatásai alapján nem fogadta el a magyarul alig tudó Budenz és Hunfalvy-kitalálta finnugor elméletet. 1877-ben ugyanis Trefort Ágoston kultuszminiszter (a budapesti gimnázium névadója) kiadta az ukázt: „A külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis azokat a tudósokat fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát.” Függetlenül ennek tudományosan megindokolható igazságától, ma is ez a szellem él és virul a tudomány fellegváraiban.

Ezzel szemben az 1844-ben Szentkatolnán született tudós kimondta: „ Az egész suomi rokonság csak arra jó, hogy a dicső németségbe olvadást tekintsük az egyedüli magasztos dolognak.” Nem csoda, hogy fennmaradt műveit máig rejtegetik a Széchenyi könyvtárban.

A kivételes nyelvtehetséget – életében 30 nyelvet tanult meg, Vámbéry Ármin, a török nyelvrokonság kutatója vette szárnyai alá. Bálint Gábor azonban mestere elméletét sem vette át, hanem – a hivatásos finnugor mellett – egy harmadik elmélet bizonyításának szentelte életét. Első, kaukázusi útján a cseremisz nyelvet sajátította el és megállapította, hogy ez nem csak hasonló a magyarhoz, hanem nélküle a magyar nyelv több jelensége sem érthető. A cseremisz kérdés a hunokig visz, a hun kérdés pedig összefügg a bolgár-kazar-székely kérdéssel, fejti ki 1901-ben megjelent A honfoglalás revíziója c. könyvében.

Az 1868-ban kiadott akadémiai nagyszótár egyik szerzője Czuczor Gergely javaslatára és anyagi támogatásával fiatalon Mongóliába jut. Itt nemcsak megtanulja a mongol, mandzsu, tatár és kalmük nyelveket, hanem szótárokat és nyelvtanokat is állít össze – elsőként a világon. Valamint párhuzamokat fedezett fel a magyar és a mongol között. 1877 és 1880 között Széchenyi Béla nagy expedíciót vezetett Ázsiába, a felfedezőútról szóló tanulmányokat szintén a Széchenyi könyvtár őrzi három vaskos kötetben. Ezzel az expedícióval jutott Bálint Gábor a dél-indiai Bangalore-ba, ahol két hónap alatt megtanult tamilul. Ezután két évtizedet szentelt tamil-kutatásainak, amelynek eredményeként megjelent ’Tamul (dravida) tanulmányok’ című könyve, és amivel végképp kiérdemelte az Akadémia minden ellenszenvét.

Ebben ugyanis nem állít kevesebbet, minthogy a tamil nyelv a turánság legrégibb írott okmánya, s a tamil féle nyelvek a magyarral jóval szorosabban összefüggnek, mint amelyeket a finnugristák ránk akarnak erőszakolni. Kimondja, hogy hangtanilag, szótanilag, alaktanilag a magyar áll a legközelebb a turáni nyelvekhez, főleg a tamilhoz. A még mai is hivatalosnak számító finnugor emlőkön felnőtt nemzedék természetesen nem hallott a turáni nyelvekről.

Tudósunk tanulmányai alapján egy másik tudós is kutatott Ázsiában: Baráthosi-Balogh Benedek. 1930-ban jelentette meg Déli turánok c. könyvét. Ebben megemlíti, hogy az indiai turáni és turáni keveredésű népekről az angol irodalomban egy egész könyvtárra való van már összeírva… Ha egy képzett magyar nyelvész ezeket ellenőrizné, hiányaikat kipótolná, olyan szolgálatot tenne a nyelvtudománynak, amilyent még kevesen tettek. Kötetét pedig ezzel zárja: „… reá mutattam minden valószínűségére annak, hogy a magyarság a turáni fajnak nem a legutolsójából került ki, s hogy nem lesz mindig csalóka délibáb az, hogy a 7000 éves kultúrájú turáni fajban népem történelmét is legalább 3000 éves múltra vihetjük vissza.”

A turáni kultúra India északi részén virágzott (ezen a területen tárták fel Mohenjo-Daro és Harappa máig rejtélyes dravida városait), majd az árják megjelenésével a turáni népesség a Himalája hegyeibe és délre szorult. Múltunk és régi kultúránk feltárása érdekében fontos lenne e népek nyelvét, néprajzát, szokásait, történelmét, irodalmát, meséit kutatni. Ezeket a földművelő népeket az árják, a mai észak-indiai hinduk ősei, szolgaságra vetették. (A kontinensnyi országban 3000 év alatt nem sikerült Dél és Észak szellemi egyesítése, a kölcsönös ellenszenvről érdekes észrevételeket tett az indiai származású író, V.S. Naipaul is. A híres kasztrendszerben a földművelők a legalsó, negyedik kasztba tartoznak, alattuk már csak a kasztnélküliek, a páriák vannak.) A Dél-Indiába szorult dravidák a déli ugorok, a turáni család legrégebben levált tagjai pedig az északi ugorok, a finnek, vogulok, és egyéb kis népek. Baráthosi-Balogh velük kapcsolatos megállapítása máig nem veszített aktualitásából: „És mégis: jó száz éve a hivatalos kutatás ezt a pár milliónyi népséget kutatja; különös hogy ennyire ragaszkodnak az ötlethez, hogy a 15 milliós magyarság 1000 éve egyetlen nagy és jelentős kultúrájával Európában ezektől származott volna. Ezzel szemben az Indiában élő déli ugorok száma közel 150 millió.” (Azóta többen lettek.)

Szentkatonai Bálint Gábor, a közép-ugor mandzsu, mongol, török, tatár nyelvek nagy tudója e nyelvekből vett adatokkal igazolja, hogy a tamil olyan gyökökre és nyelvtani jelenségekre ad magyarázatot, amikre a finn és rokonai nem képesek.

’Gyöknyomozó szótárkájában’ 3500 tételt említ, ezek között kevés olyan van, aminek ne lenne tamil megfelelője. Hogy nem tudott mélyebben elmerülni a témában, annak az volt az oka, hogy nem volt több dravida szótára.

Gondoljuk meg, micsoda anyagi áldozatok és ’logisztikai’ nehézségek árán tudott száz éve egy tudós könyvekhez jutni! Hát még ha azt is tudjuk, hogy Magyarországon ennek a 30 nyelvet beszélő, sok ázsiai nyelvnek a világon egyedülálló szaktekintélyére nem volt szükség. Tizenöt évre eltűnt – Kisázsiába, ahol lepkefogással, nyelvtanítással tengette életét. Erről az időről keveset tudunk, de lemoshatatlan szégyenfoltja marad az Akadémiának, a kultuszminisztériumnak és az egyetemeknek. Végül mégiscsak elszégyellték magukat és 1897-ben kinevezték egyetemi tanárnak Kolozsváron. Későn. A hivatalos tudományos életnek sikerült elérni a sok gyűlölködéssel, támadással, gáncsoskodással, hogy élete utolsó évtizedében már nem irt. Sikerült ezt a nagy elmét tönkretenni. És még hány más nagy szellemet?

Végül szemléltetésképpen néhány magyar és tamil szó összevetése a 3000-ből:

Teljesen egyértelmű és kézenfekvő az olyan megfeleltetés, ami mai átlagos nyelvismerettel is felismerhető:

Tamil magyar szol szó szollu szól peszal beszél vidikku vidék szappadu eszik (v.ö.: zabál) piszi pici pottu petty vittu + il ikerszó, mindkettő házat jelent vityilló úr vár (eszünkbe jut a mezopotámiai Úr városa?) ul bel alam birodalom (állam? Sri Lankán a tamilok Tamil Eelamot követelnek) tarrangar tenger tokku tok Kicsit bonyolultabb összefüggésekre mutatnak a következő példák: vel (a hadisten háromágú szigonya) villa (szúróeszköz), villám (ld. Istenek villája) vel fehér (mint a fény, a villám színe) vilakku világit vilangu villan villangan villong (veszekszik, tulajdonképpen a szurkálás is benne van.) ulagu világ (lehet köze a világnak a teremtő villámhoz, a fényhez is) Attila nevét a Volga Atil, Itel alakjából vezetik le, Szentkatolnai Bálint Gábor azonban máshonnét eredezteti: a tamil idalan ’vakmerőt’ jelent, ami valóban lehetett Attila jelzője, az idalam viszont ’szélességet’ jelent, ami meg a folyóra jellemző. A tamil ’tani’ vizet jelent. A Don, Donyec esetleg Duna nevét egy ’tan’ tőre vezetik vissza. De ha felütjük a Magyar Értelmező Kéziszótárt a tanya címszó alatt, meglepődünk, hogy szavunknak van egy tájnyelvi jelentése is: folyóvíznek csendes folyású része, ill. állóvíz, pocsolya, valamint egy halászatban használt jelentése: az a vízterület, amely húzóhálóval egy vetésre befogható.


Fentiekből talán kiderül, hogy a témával foglalkozni kellene. Hozzáteszem, hogy nem csupán a mai köznyelveket érdemes összehasonlítani, hanem a magyar tájszavakat és régi, kihalt szavakat is bele kellene vonni a vizsgálatba, és a sok tamil nyelvjárást úgyszintén. Továbbá a sumér nyelvvel való összevetés sem lenne hiábavaló. Akad-e követője Kőrösi Csoma Sándornak, Szentkatolnai Bálint Gábornak, Baráthosi-Balogh Benedeknek?

Mádéfalva keserű nótájának kezdetét választottam e kis eszmefuttatás címéül. Csak rajtunk áll, hogy lesz-e még öröm is múltunkban!





E tanulmány pontos helye az Interneten: http://kitalaltkozepkor.hu/tharantrieb_multadban.html

Kapcsolódó lapok:

Dr. Végvári József: Ragozó-rügyező magyar nyelvünk http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_jozsef_rugy.html Dr. Végvári József: A magyar mondat védelmében http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_jozsef_mondat.html Dr. Végvári József: Hit és Anyanyelv http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_jozsef_lak.html Marácz László: Nyelvi és képi gyökök - a magyar kultúra megtartói http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_nyelvi_es_kepi_gyokok.pdf Dr. Timaru-Kast Sándor: Kezdetben vala az ige... - A kelta nyelv (és magyar párhuzamai) [3/2.rész] http://www.kitalaltkozepkor.hu/timaru_kezdetben_vala.html Fórika Éva: A magyar nyelv metafizikája http://www.kitalaltkozepkor.hu/forikaeva_amagyarnyelvmetafizikaja.html Marácz László és Montvai Attila (Amsterdami Egyetem): A jelenkori magyar nyelv szókészleti fogalmi és jelentéstani szerkezetének numerikus elemzése http://www.kitalaltkozepkor.hu/maraczl_montvaia_magyarnyelv.html Mag. Art. Lange Irén (Németország): A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Varga Csaba: A latin kincsesbánya http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/A_LATIN_NYELV_KINCSESBANYA_FOLAP.htm Magyarságismeret mindenkinek - Nem vagyunk finnugorok? http://naput.freeweb.hu/tallozo/MolnarL-Nem-vagyunk.html Kiss Dénes: A "titokzatos" magyar nyelv törvényei és játékai http://naput.freeweb.hu/tanulmany/KissD/A-titokzatos-magyar-nyelv.htm Pap Gábor nyelvész-muvészettörténész: A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel http://www.kitalaltkozepkor.hu/pg_pannonr.html




Marácz László


A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból

(RÉSZLET) E tanulmány pontos helye az Interneten: http://kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html



I. A Magyar fordulat a magyar nyelvrokonság kutatásáról

1995 novemberében megjelent a Magyar fordulat - Politikai vélemények Közép-Európáról c. könyvem hollandul. A Magyar fordulat célja a kárpát-medencei magyarságot sújtó elnyomás és kultúráját övező hírzárlat többszörös tabu-gyűrű megtörése, az igazság kimondása volt, ideértve a trianoni békediktátum igazságtalanságát is. Nyelvészként felvetettem a magyar nyelv finnugor rokonságának a kérdését is. Azt a következtetést vontam le, hogy az elmélet nyelvészeti szempontból is tarthatatlan. A Magyar fordulatban a következő 10 pontban foglaltam össze a magyar nyelv finnugor rokonságára vonatkozó bírálatomat.

1. A finnugor elmélet bebizonyítása csak szavak alapján történt kísérlet. A nyelvészeti kutatások azonban csak e században, a második világháború után bontakoztak ki igazából. Mikor finnugor nyelvrokonságról beszélünk, akkor főleg lexikai párhuzamokról van szó.

2. A finnugor elmélet aluldeterminál. Nem lehet olyan lexikai párhuzamokat izolálni, amelyek csak a finnugor nyelvekre érvényesek és más eurázsiai nyelvekre nem, mint például az altáji nyelvekre, törökre, mongolra, stb.

3. A finnugor hangtörvények levezetése nem áll szilárd alapokon. Az indogermanisztika, ahonnan eredetileg a "hangtörvények"-koncepció származik, már feladta a hangtörvényekkel való nyelvészkedést.

4. Az ún. finnugor alapnyelv rekonstrukciója önkényes. A vogul szógyökökről feltételezik, hogy azok az eredeti uráli/finnugor alapszókincset tükrözik. Emellett azonban nem szólnak nyelvészeti érvek.

5. Björn Collinder, svéd nyelvész az uráli/finnugor alapnyelvekben kb. 400 alapszógyököt határoz meg. a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állítólagos 1000 finnugor szógyöke gátlástalan túlzás. Emellett nem mindegyik alapnyelvbeli szógyök fordul elő az összes finnugor nyelvben. A mai finn nyelvtudomány erősen revidiálja a finnugor nyelvelméletet. A finn nyelv finnugor nyelvrokonsága helyett a finn nyelvészek a finn-ógermán vonalat kutatják, illetve a finn kontinuitás elmélet hívei.

6. A finnugor nyelvről egyáltalán nem léteznek írott források. Így a finnugor alapszókincset nem lehet dokumentálni, sem az ún. hangtörvényeket, sem az ún. későbbi feltételezett nyelvközösségeket, mint az ugor, volga-finn, stb. Emiatt az egész finnugor alapnyelv merő feltételezés. Ezt a finnugor nyelvészek maguk is beismerik.

7. Közismert, hogy az MTA Történeti Etimológiai Szótárában (TESZ) nagyon sok az ismeretlen eredetű szó. Felmerül a kérdés, hogy a TESZ miért nem tesz kísérletet e szavak kapcsolatainak a régi kultúrnyelvekben, pl. sumérban, szanszkritban való felkutatására, vagy egyszerűen magyar eredetűnek elkönyvelésére, feltéve, ha azok valóban igazolhatóan magyar eredetűek?

8. Alapvető grammatikai különbségek vannak a magyar és finnugor nyelvek között, pl. a finnugor nyelvek közül csak a magyar ismeri az igekötő-rendszert. A finnugorista Décsy Gyulának ez szintén feltűnik, de szerinte ez a magyarok vándorútjának tulajdonítható. A Hajdú-Domokos szerzőpárosnak ez fel sem tűnik. Holott összesen 20 grammatikai jelenséget vizsgálnak a finnugor nyelvekben. E jelenségekről kiderül, hogy egyetlenegy sincsen meg az általuk felsorolt uráli/finnugor nyelvekben (szamojéd, obi-ugor, magyar, permi, mordvin, cseremisz, finn, lapp): nem veszik észre, hogy ilyen táblázatokkal erős ellenérveket szolgáltatnak a finnugor nyelvrokonság ellen. Ez kitűnően szemlélteti is a finnugrisztika által alkalmazott kettős mércét.

9. Hunfalvy Pál az 1851-ben az Akadémia Értesítőben kiadott dolgozatában amellett érvel, hogy magyar szógyököket nem lehet szóelemzéssel felderíteni. (Tette mindezt akkor, amikor már javában folytak a kutatások az óriási szókincset felölelő szótár készítésére, a magyar nyelv belső összefüggés-rendszerének feltérképezésére. Ez a CzFo-szótár ma is párját ritkítja, és pótolhatatlan kulturális kincsünk.) Magyar szóelemzést csak a rokonnyelvek segítségével lehet elvégezni. Sehol nem olvassuk azonban, hogy hogyan lehet a rokonnyelveket meghatározni. Jobb híján feltételezhetjük, hogy csak szópárhuzamok alapján gondolja. Ha igen, akkor ez a körérvelés klasszikus példája. Úgyhogy egy bizonyos lexikai elem a magyarban csakis akkor szógyök, ha az a rokonnyelvben előfordul. Rokonnyelveket pedig csak úgy tudunk megállapítani, hogy ha közös szógyökükkel rendelkeznek. A modern nyelvészet elveti Hunfalvy e szóelemzési módszerét, mert a lexikai elemek belső rekonstrukcióját tartja döntőnek. A magyar nyelv rendszeréből következik az, hogy valamely elem szógyöknek minősül-e vagy sem. Emiatt a Hunfalvy-paradigmát logikai, azaz tudományos alapon a modern nyelvészet elutasítja. Mivel ez a paradigma (módszer) képezi a finugrisztika alapparadigmáját, emiatt az egész paradigma tévúton jár. A TESZ-nek is ez az alapprogramja. A Hunfalvy-program olyan bizarr következtetésekkel jár, hogy a magyarban lehetnek szógyökök csak és csakis akkor, ha azok a rokonnyelvekben is előfordulnak. Ezeket ekkor finnugor eredetűnek nevezi. Ami nem fordul elő más finnugor nyelvekben, azt csak jövevényszóként kezeli.

10. Nyilván a magyar lexikai gyökök a magyar szótárban keresendők és nem másutt. Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint a magyar gyökök egyszótagú lexikai elemek, ragok és jelek nélkül. Erre az egyértelmű nyelvészeti elvre épül a Czuczor-Fogarasi szótár. További elv, hogy a magyar szógyökök nem állnak egyedül önmagukban, hanem rokoníthatók hasonló alakú és jelentésbeli gyökökkel. Ezek a szógyök-halmazok alkotják az un. "szóbokrokat". Így a magyar szógyökök arról ismerhetők fel, hogy szóbokrok tagjainak minősülnek.

Itt van például a K-R mássalhangzós gerinccel rendelkező, egyszótagú szógyökökből álló szóbokor, melyet a CzFo a különböző magánhangzók képzésével, illetve további ragozással vezet le, mint (a szógyökök vastagon szedve):

(1) kar (magyar gyökök), kar-ika (magyar képzés), kar-ima (magyar képzés), kar-ám (magyar képzés), ker (magyar szógyök), ker-ek (magyar képzés), ker-ül (magyar képzés), ker-ít (magyar képzés), ker-ing (magyar képzés), kér-eg (magyar képzés), kor (magyar szógyök), kor-ong (magyar képzés), kor-c (magyar képzés), kor-lát (magyar képzés), kör (magyar szógyök), kör-ös (magyar képzés), kör-öz (magyar képzés), kör-ny (magyar képzés), kör-nyez (magyar képzés), kör-ül (magyar képzés), kur (magyar szógyök), kur-itol (magyar képzés), kur-kál (magyar képzés).

A K-R mássalhangzós gyököt, mely közös kör alakú jelentésmozzanattal rendelkezik, a TESZ olyan egyedi elemekre széttagolja, melyek között nincsen semmilyen összefüggés:

(2) kar (ótörök), karika (lehetőleg magyar), karima (észak-szláv), karám (ismeretlen eredetű), karing (nem szerepel), ker (nem szerepel), kerek (ker képzése), kerül (finnugor), kerít (finnugor) kering (ker képzése), kéreg (képzés), kor (török eredetű), korong (szláv eredetű), korc (ó-francia), korlát (ismeretlen eredetű), kör (analógiával keletkezett), körös (magyar fejlemény), köröz (képzés), körny (nyelvújításbeli), környez (nyelvújításbeli), körül (finnugor), kur (nem szerepel), kuritol (ismeretlen eredetű), kurkál (bizonytalan eredetű).