Vaszilij Vasziljevics Verescsagin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenasi (vitalap | szerkesztései) 2021. január 25., 23:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Típus)
Vaszilij Vasziljevics Verescsagin
Született1842. október 14.[1][2]
Cserepovec[3][4][5]
Elhunyt1904. március 31. (61 évesen)[1][6]
Lüshunkou District[7]
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
  • festőművész
  • író
  • katona
  • history painter
  • genre painter
Iskolái
  • Morszkoj kagyetszkij korpusz
  • Birodalmi Művészeti Akadémia (1860–1863)
KitüntetéseiOrder of St. George, 4th class
Halál okabevetésben esett el

Vaszilij Vasziljevics Verescsagin aláírása
Vaszilij Vasziljevics Verescsagin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszilij Vasziljevics Verescsagin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Verescsagin

Vaszilij Vasziljevics Verescsagin, oroszul Василий Василиевич Верещагин, (Cserepovec, 1842. október 16.1904. április 13.) a leghíresebb orosz csataképfestő volt és hazájának első festője, aki nemzetközi hírre tett szert.

Pályája kezdete

Egy orosz földbirtokos nemes fia volt, édesanyja tatár származású volt. Nyolcéves korában Carszkoje Szelo kadétiskolájába küldték, három évvel később pedig Szentpétervárott kezdett tengerészeti iskolát. Először 1858-ban szállt tengerre.

Iskolaelsőként végzett, de nyomban el is hagyta a szolgálatot, hogy festészetet tanuljon. Két évvel később, 1863-ban már érmet nyert a szentpétervári cári művészeti akadémiától Odüsszeusz megöli a kérőket című munkájáért. 1864-ben Párizsba utazott, ahol Jean-Léon Gérôme iskolájában tanult, de mestere módszereivel nem volt elégedett.

Utazásai Közép-Ázsiába

A párizsi Salonban 1866-ban bemutatta Zsoltárt éneklő duhoborok című rajzát. A következő évben részt vett Kaufman tábornok turkesztáni hadjáratában és Szamarkand ostroma során kiérdemelte a Szent György-rendet. 1869-ben bejárta Turkesztánt, 1873-ban a Himaláját, Indiát és Tibetet, majd 1884-ben ismét Indiát.

Miután Párizsban és Münchenben dolgozott, 1874-ben Szentpétervárott bemutatta turkesztáni témájú képeit. Ezek közt volt A háború apoteózisa című alkotás, amely egy koponyákból épített piramist ábrázolt, és „minden hódítónak, a múltban a jelenben és a jövőben” dedikálta, és A hátrahagyott, egy társai által elhagyott haldokló katona képe.

Az orosz-török háború és a száműzetés

Az utolsó évek

Néhány műve

Jegyzetek

További információk