Vaszilij Vasziljevics Verescsagin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaszilij Vasziljevics Verescsagin
Született1842. október 14.[1][2]
Cserepovec[3][4][5]
Elhunyt1904. március 31. (61 évesen)[1][6]
Lüshunkou District[7]
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
  • festőművész
  • író
  • katona
  • history painter
  • genre painter
Iskolái
  • Morszkoj kagyetszkij korpusz
  • Birodalmi Művészeti Akadémia (1860–1863)
KitüntetéseiOrder of St. George, 4th class
Halál okabevetésben esett el

Vaszilij Vasziljevics Verescsagin aláírása
Vaszilij Vasziljevics Verescsagin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszilij Vasziljevics Verescsagin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vaszilij Vasziljevics Verescsagin, oroszul Василий Василиевич Верещагин, (Cserepovec, 1842. október 16.1904. április 13.) a leghíresebb orosz csataképfestő volt és hazájának első festője, aki nemzetközi hírre tett szert.

Pályája kezdete[szerkesztés]

Egy orosz földbirtokos nemes fia volt, édesanyja tatár származású volt. Nyolcéves korában Carszkoje Szelo kadétiskolájába küldték, három évvel később pedig Szentpétervárott kezdett tengerészeti iskolát. Először 1858-ban szállt tengerre.

Iskolaelsőként végzett, de nyomban el is hagyta a szolgálatot, hogy festészetet tanuljon. Két évvel később, 1863-ban már érmet nyert a szentpétervári cári művészeti akadémiától Odüsszeusz megöli a kérőket című munkájáért. 1864-ben Párizsba utazott, ahol Jean-Léon Gérôme iskolájában tanult, de mestere módszereivel nem volt elégedett.

Utazásai Közép-Ázsiába[szerkesztés]

A párizsi Salonban 1866-ban bemutatta Zsoltárt éneklő duhoborok című rajzát. A következő évben részt vett Kaufman tábornok turkesztáni hadjáratában és Szamarkand ostroma során kiérdemelte a Szent György-rendet. 1869-ben bejárta Turkesztánt, 1873-ban a Himaláját, Indiát és Tibetet, majd 1884-ben ismét Indiát.

Miután Párizsban és Münchenben dolgozott, 1874-ben Szentpétervárott bemutatta turkesztáni témájú képeit. Ezek közt volt A háború apoteózisa című alkotás, amely egy koponyákból épített piramist ábrázolt, és „minden hódítónak, a múltban a jelenben és a jövőben” dedikálta, és A hátrahagyott, egy társai által elhagyott haldokló katona képe.

Az orosz-török háború és a száműzetés[szerkesztés]

Az utolsó évek[szerkesztés]

Néhány műve[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]