Vaszilij Vasziljevics Verescsagin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verescsagin

Vaszilij Vasziljevics Verescsagin, oroszul Василий Василиевич Верещагин, (Cserepovec, 1842. október 16.1904) a leghíresebb orosz csataképfestő volt és hazájának első festője, aki nemzetközi hírre tett szert.

Pályája kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy orosz földbirtokos nemes fia volt, édesanyja tatár származású volt. Nyolc éves korában Carszkoje Szelo kadétiskolájába küldték, három évvel később pedig Szentpétervárott kezdett tengerészeti iskolát. Először 1858-ban szállt tengerre.

Iskolaelsőként végzett, de nyomban el is hagyta a szolgálatot, hogy festészetet tanuljon. Két évvel később, 1863-ban már érmet nyert a szentpétervári cári művészeti akadémiától Odüsszeusz megöli a kérőket című munkájáért. 1864-ben Párizsba utazott, ahol Jean-Léon Gérôme iskolájában tanult, de mestere módszereivel nem volt elégedett.

Utazásai Közép-Ázsiába[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párizsi Salonban 1866-ban bemutatta Zsoltárt éneklő duhoborok című rajzát. A következő évben részt vett Kaufman tábornok turkesztáni hadjáratában és Szamarkand ostroma során kiérdemelte a Szent György keresztet. 1869-ben bejárta Turkesztánt, 1873-ban a Himaláját, Indiát és Tibetet, majd 1884-ben ismét Indiát.

Miután Párizsban és Münchenben dolgozott, 1874-ben Szentpétervárott bemutatta turkesztáni témájú képeit. Ezek közt volt A háború apoteózisa című alkotás, amely egy koponyákból épített piramist ábrázolt, és „minden hódítónak, a múltban a jelenben és a jövőben” dedikálta, és A hátrahagyott, egy társai által elhagyott haldokló katona képe.

Az orosz-török háború és a száműzetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]