Vastagcsőrű kitta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vastagcsőrű kitta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Alcsalád: Cissinae
Nem: Urocissa
Faj: U. caerulea
Tudományos név
Urocissa caerulea
Gould, 1863
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vastagcsőrű kitta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagcsőrű kitta témájú médiaállományokat és Vastagcsőrű kitta témájú kategóriát.

A vastagcsőrű kitta vagy tajvani kék szarka (Urocissa caerulea) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1][2] Tajvan endemikus madara, a szigetország nemzeti madara.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1863-ban.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Tajvan szigetén honos, 300-1200 méteres magasságban. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és a hegyek lejtői. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a madár körülbelül akkora, mint a szarka (Pica pica), de a farka hosszabb. Testhossza 68 centiméter, testtömege 254-260 gramm.[5] A szárnya 18–21 centiméter, farka pedig 40 centiméter hosszú. Hím és tojó tollazata hasonló. A feje, nyaka és begye fekete. Szemei sárgák. Csőre és lábai vörösek. Tollazatának többi része sötétkék és lila színű. Szárnyain és farkán fehér csíkok vannak.

A fán
és a levegőben

Életmódja[szerkesztés]

A hat vagy ennél is több fős csoportokban repülő madarak megtalálhatók az ember háza és szántóföldje mellett. Sorban repülnek; repülés közben majdnem érik egymás farkait. Hangja hasonló a többi varjúfélééhez, vagyis károgó. Mindenfélével táplálkozik, még döghússal is. Táplálékában szerepelnek a kígyók, rágcsálók, rovarok, növények, gyümölcsök és magok. Kedvencei a füge és a papaja. Ha több táplálékhoz jut, mint amennyi kéne, a vastagcsőrű kitta elraktározza a maradékot, hogy később visszatérhessen hozzá.[6]

Szaporodása[szerkesztés]

Ez a madárfaj párban él, és a „házastársak” hűek egymáshoz. A tojó költi a tojásokat, a hím segít építeni a fészket és eteti a tojót a költés alatt. A fészket márciusban és áprilisban építik ágakból és növényekből. A tál alakú fészek az erdőben található meg. A fészekben 3–8 sötétbarnával mintázott olívazöld színű tojás van. 17-19 napig kotlik a tojó. A fiókák 78,3 százaléka marad meg. A szülők hevesen védelmezik fiókáikat és a fészket.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 29.)
  6. The diet of the Formosan Blue Magpie (in Chinese). [2012. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 10.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Taiwan Blue Magpie című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]