Vörös gabonasikló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vörös gabonasikló
Kornnatter.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Siklófélék (Colubridae)
Nem: Elaphe
Faj: E. guttata
Tudományos név
Elaphe guttata
Linnaeus, 1766
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vörös gabonasikló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös gabonasikló témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös gabonasikló témájú kategóriát.

A vörös gabonasikló (Elaphe guttata) egy észak-amerikai kígyófaj, mely áldozatát szorítással teszi védekezésképtelenné. A „gabonasikló” nevet a hasi oldalán látható kukoricaszerű mintázatról kapta. Az Oxford English Dictionary szerint ez az elnevezés már 1676-ban megjelent. A vörös gabonasikló az Amerikai Egyesült Államok középső és délkeleti részén él. Más siklófélékhez hasonlóan ennek a fajnak sincs mérge.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elaphe guttata guttata – az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén él, jellegzetessége a barnás-narancsszínű bőrön narancs vagy vörös színű, feketével szegélyezett foltok, hasi oldala általában fekete-fehér mintázatú.
  • Elaphe guttata emoryi – az Egyesült Államokban Nebraskától Texasig, valamint Mexikó északi részén él. Alapszíne világosszürke, hátán sötétszürke, barna vagy zöldesszürke foltokkal. Feje mindkét oldalán csíkok helyezkednek el, melyek a szemei között találkoznak. Hossza elérheti a 60–140 cm-t.

Természetes élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetes környezetben élő vörös gabonasikló kedveli a sűrűn benőtt területeket, erdei tisztásokat, elhagyatott vagy ritkán használt épületeket. Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén él, New Jerseytől Florida déli csücskéig, nyugat felé Texasig, megtalálható a tengerszinttől kb. 2000 m magasságig.

A gabonasikló eredeti élőhelyén éves ritmusban él, ősszel aktivitását csökkenti és a hidegebb területeken téli álmot alszik. A melegebb klímájú területeken, a tengerpart melletti sávban azonban sziklahasadékokban, fák odúiban bújik meg ha az idő hűvösebb. Melegebb napokon előbújik, a napon sütkérezik, így gyűjtve energiát.[1] Hideg időben kevésbé aktív és kevesebb táplálékot fogyaszt.

Táplálkozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő táplálékát kisebb rágcsálók, többnyire egerek és patkányok alkotják, és mivel kitűnő famászó, ezek mellett madarakra és denevérekre is vadászik. Áldozatát szorítással öli meg. Főleg éjszaka aktív, de sokszor már kora este zsákmány után néz.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élőhelyén röviddel a téli álmából felébredve március és május között párzik. A nőstény a tojásokat, melyeknek száma egy fészekaljban 12-24 között van, a párzást követően, valamivel több, mint egy hónap múlva rakja le. A tojások hosszúkásak, bőrszerű, rugalmas héjuk van. Körülbelül 10 héttel a tojások lerakása után a fejlődő kígyóivadékoknak speciális pikkelye, úgynevezett tojásfoga nő, melynek segítségével a tojás héját felhasítják. Az ivadékok születésük utáni mérete körülbelül 12 cm.

Hobbiállat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Otthoni tartásra is kiválóan alkalmas, igénytelen faj lévén kezdő tartóknak is ajánlott. Több állat is tartható együtt, nem bántják egymást. Egy családi ház páratartalma és melege megfelel neki. Tenyésztők körében vita van a teleltetés szükségességéről, az biztos, hogy azok az állatok, melyek telelnek, kiegyensúlyozattabbak, betegségekre kevésbé lesznek fogékonyak. A teleltetéséhez 10 °C körüli hőmérsékletet kell biztosítani és mindezt zaklatás nélkül. Tavasszal a pihentetett példányok intenzívebb párzási aktivitást mutatnak, fészekaljuk általában több tojást tartalmaz, azok kelési aránya kedvezőbb. Tojásrakás és vedlés előtt nem fogad el táplálékot. Minimum 80×50×50 cm-es úgynevezett szavanna-terráriumot célszerű berendezni számára. Az ideális nagyságú helye a 100x40x50 cm-es (HxSzxM) dróthálóval és szellőzővel ellátott terrrárium. A terrárium átlagos hőmérséklete 25-28°C, de a napozásra szánt terület felmelegedhet akár 33 °C fok hőmérsékletre. Ha kiskorában kerül a tulajdonosához gyakran kézbe kell venni és ezáltal könnyen megszelídül.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Reptilian Brumation
  2. Farkas György: Vörös gabonasikló (magyar nyelven). freeweb.hu. (Hozzáférés: 2011. március 9.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]