Végállomás: Amalthea
| Végállomás: Amalthea | |
| Szerző | Arkagyij és Borisz Sztrugackij |
| Ország |  Szovjetunió,  Oroszország |
| Nyelv | orosz |
| Műfaj | sci-fi |
| Sorozat | Delelő Univerzum |
| Előző | A bíborszínű felhők bolygója |
| Következő | Újonc a világűrben |
| Kiadás | |
| Kiadó | Molodaja Gvargyija |
| Kiadás dátuma | 1960 |
| Magyar kiadó | Metropolis Media |
| Magyar kiadás dátuma | 2006-2007 (Galaktika) 2018 |
| Fordító | Weisz Györgyi |
| Borítógrafika | Varga Balázs |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 289 oldal[1]  |
| ISBN | ISBN 978-615-5628-733 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Végállomás: Amalthea (oroszul: Путь на Амальтею) Arkagyij és Borisz Sztrugackij szovjet (orosz) írók 1960-ban megjelent tudományos-fantasztikus regénye. Magyarul Út az Amaltheára címmel jelent meg a Galaktika 201–202–203. számában (2006–2007).[2] Nem része a Delelő Univerzumnak, de a történet kapcsolódik a sorozathoz. A Bikov-trilógia 2. része: előzménye a A bíborszínű felhők bolygója, folytatása az Újonc a világűrben.
Keletkezése[szerkesztés]
A előtörténet 1957-ben született A hatalmas, szörnyű bolygó címmel. A kisregényt 1959-ben fejezték be, és először 1960-ban adta ki a Molodaja Gvargyija. Eredetileg bolygóközi kalózkodás is szerepelt volna a történetben, világűrben vívott csatákkal, kegyetlen kalózokkal, akik nem ismernek irgalmat, és hatalmukba kerítik a bolygóközi közlekedést. Mindebből azonban semmi sem maradhatott meg a A hatalmas, szörnyű ... első változatában. Ez lett az első írásuk, amely az új, „hemingwayien lakonikus” stílusban született.
Történet[szerkesztés]
Az Amaltheán, a Jupiter harmadik természetes holdján található tudományos bázis komoly veszélybe került. Ugyanis a Kallisztón lévő állomás élelmiszerraktár gombafertőzéstől megsemmisült, és az amaltheaiak küldtek számukra ennivalót. A készletek azonban itt is megcsappantak, ezért sürgős lett volna, hogy az utánpótlást szállító űrhajó minél hamarabb megérkezzen. A Tahmaszib fotonűrhajó Bikov kapitány irányításával a hold felé repült, hogy ellátmányt vigyen a bázis számára. A Jupiter közelében azonban a Tahmaszib meteoritviharba került, komoly károkat szenvedett, ezért zuhanni kezdett a bolygó hidrogénatmoszférájába. A legénységnek azonban sikerült megjavítania a hajót, és elérte célját.
Szereplők[szerkesztés]
- Alekszej Bikov, a Tahmaszib űrhajó kapitánya
- Ivan Zsilin, fedélzeti mérnök
- Grigorij Dauge és Vlagyimir Jurkovszkij, bolygószakértők
- Mihail Krutyikov, navigációs tiszt
- Charles Mollard, rádiócsillagász
- Kangren, a tudományos állomás igazgatója
- Valnoga apó, szakács az Amaltheán
- a bázis kutatói: Valentyin Kozlov, Vadim Potapov, Zojka Ivanova, Konsztantin Sztacenko és mások
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A század ragadozó tárgyaival együtt jelent meg.
- ↑ Galaktika 201
Források[szerkesztés]
- Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Végállomás: Amalthea (Metropolis Media, Budapest, 2018, 5–85. oldal)
- A kötet adatlapja Moly.hu
További információk[szerkesztés]
- Végállomás: Amalthea Galaktikabolt
