Ugrás a tartalomhoz

Toucy Narjot, a Konstantinápolyi Latin Császárság régense

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést FoBe (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. június 23., 12:03-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Konstantinápolyi latin császárok kategória eltávolítva; Latin császárok kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Toucy Narjot
Konstantinápolyi Latin Császárság régense
Narjot de Toucy/Ναρζό του Τουσί
Uralkodási ideje
1228. szeptember 1231.
ElődjeCourtenay Mária
UtódjaI. (Brienne-i) János
Konstantinápolyi Latin Császárság régense
Narjot de Toucy/Ναρζό του Τουσί
Uralkodási ideje
1238. 1239.
ElődjeAnseau de Cayeux
UtódjaII. (Courtenay) Baldvin
Életrajzi adatok
UralkodóházToucy-ház
Született1162 körül
Franciaország
Elhunyt1241 (79 évesen)
ÉdesapjaII. Narjot, Toucy ura (–1192)
ÉdesanyjaDampierre-i Ágnes troyes-i algrófnő (–1192 után)
Házastársa1. Branaina N. bizánci úrnő (1205 körül–1239 (előtt))
Házastársa2. N. kun hercegnő (–1241 után)
Gyermekei1. feleségétől:
1. Fülöp (1220 körül–1277)
2. Anselin (–1273)
3. Ágnes
4. Margit (–1279 (körül))
SablonWikidataSegítség

Toucy Narjot (1162 körül – 1241), más néven: III./I. Narjot, franciául: Narjot de Toucy, görögül: Ναρζό του Τουσί, latinul: Nargaldus de Toceio, a Konstantinápolyi Latin Császárság régense. A francia eredetű Toucy-ház tagja. Toucy Fülöpnek, a Konstantinápolyi Latin Császárság régensének az apja.

Élete

[szerkesztés]

Apja II. Narjot (–1192), a burgundiai Toucy ura, aki részt vett a harmadik keresztes hadjáratban (11891192), amely amiatt robbant ki, hogy Szaladin egyiptomi szultán 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet. Anyja Dampierre-i Ágnes (–1192 után) troyes-i algrófnő.

Nem bizonyított, hogy Narjot már részt vett volna a negyedik keresztes hadjáratban (12021204), amikor a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt és megalapították a Konstantinápolyi Latin Császárságot, de feltehetőleg már ott volt az ötödik keresztes hadjáratban (12171221) Damietta ostromakor, ahol bátyja, Itier de Toucy (–1218) az életét vesztette.

(III./I.) Narjot a karrierjét azzal alapozta meg, hogy 1219 körül feleségül vette Branaina N. bizánci úrnőt (1205 körül–1239), Theodórosz Branasz bizánci úrnak, Drinápoly urának, a keresztesek egyik vezetőjének, a kaiszar (caesar) birtokosának és a Konstantinápolyi Latin Császárság régensének, valamint Capet Ágnes (Anna) (1271/721240) francia királyi hercegnőnek és özvegy bizánci császárnénak a lányát. Capet Anna császárné VII. Lajos francia király legkisebb lányaként és Capet Margit magyar királyné[1] húgaként látta meg a napvilágot. Capet Ágnes két bizánci császár felesége is volt: II. Alexiosz és I. Andronikosz és bizánci császárnéként az ortodox vallás mellett az Anna nevet vette fel. Egyik császári férjének sem szült gyermekeket, hiszen 13/14 éves volt, mikor másodszor is megözvegyült 1185-ben, majd 1204-ben feleségül ment Theodórosz Branasz bizánci úrhoz, aki a nyugati keresztesekhez csatlakozott a Konstantinápolyi Latin Császárság megalapításakor, elnyerte a kaiszar (cézár) címet és a császárság régensi tisztét is betöltötte I. Henrik császár idején. Ebből a házasságból egy ismeretlen keresztnevű leány, Branaina úrnő született, aki Narjot négy gyermekének anyja lett. Házasságának köszönhetően Narjot kétszer is betöltötte a Konstantinápolyi Latin Császárság régense címet. Először I. Róbert konstantinápolyi latin császár halála után (ur.: 12281231) az elhunyt öccsének, II. Baldvinnak a kiskorúsága idején lett az állam ideiglenes uralkodója, miután az előző régens, I. Róbert és II. Baldvin nővére, Courtenay Mária nikaiai császárné 1228. szeptemberében szintén elhunyt, és egészen I. (Brienne-i) Jánosnak társcsászárrá (1231) választásáig töltötte be ezt a tisztet, majd Brienne-i János halála (1237) után (12381239) II. Baldvin távolléte idejére vette át újra a kormányrudat.

Első felesége halála után 1239/40 körül feleségül vette Jonasz (Kötöny) kun fejedelem ismeretlen nevű lányát,[2] aki a férje halála után apáca lett.

Narjot idősebb fia, Fülöp (1220 körül–1277), apjához hasonlóan a Konstantinápolyi Latin Császárság régense lett (ur.: 12451247) II. Baldvin konstantinápolyi latin császár távolléte alatt, amíg a császár az európai udvarokat járta.

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Capet Margit királyné III. Béla magyar király 2. felesége volt.
  2. Feltételezhetően rokonságban állt Kun Erzsébet magyar királynéval, de a pontos rokonsági fok nem ismert.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Cawley, Charles: Sires de Toucy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. január 22.)


Előző
Courtenay Mária
A Konstantinápolyi Latin Császárság régense
1228 – 1231
Következő
I. (Brienne-i) János
Előző
Anseau de Cayeux
A Konstantinápolyi Latin Császárság régense
1238 – 1239
Következő
II. Baldvin