Toki pona nyelv
| Toki Pona | |
 | |
| Kiejtés | [ˈtoki ˈpona] |
| Alkotó | Sonja Lang kanadai nyelvész |
| Első kiadás dátuma | 2001 |
| Beszélik | világszerte |
| Terület | nemzetközi |
| Beszélők száma | 20-30 fő |
| Nyelvcsalád | mesterséges nyelv nemzetközi segédnyelvek Toki Pona nyelv |
| Írásrendszer | latin írás |
| Gondozza | Sonja Lang kanadai nyelvész (weboldala) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | art |
| ISO 639-3 | - |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Toki pona nyelv témájú médiaállományokat. | |
A Toki Pona egy mesterséges nyelv, amit 2001-ben publikáltak először az interneten. A nyelv alapítója a torontói fordító- és nyelvész, Sonja Lang (született: 1978).
A nyelv elnevezése a tok pisin / angol eredetű tok/talk "beszéd, beszélni" (átvitt értelemben: "nyelv") jelentés szóból és az eszperantó bona "jó" jelentésű szavak összetételéből áll. Jelentése így kb. "jó beszéd / jó nyelv". Az elnevezés George Orwell újbeszél nyelvének (Newspeak) mintájára jött létre, ami az 1984 című művében szerepel.
A Toki Pona minimális nyelv (mint egy pidzsin nyelv, egyszerű szerkezettel): 14 fonémája és 120 (töröltekkel együtt 123) alapszava van (egyes tulajdonnevek, például országnevek megfelelőit nem számítva). Például a pipi szó azt jelenti, hogy rovar, de mivel a szavak száma minimális, minden rovarnak ez a neve.
Nem közvetítő nyelvnek készült. Három olyan beszélője van, akik folyékonyan beszélik, és pár tucat még, akik csetelésre használják.
Hangtan
A Toki Pona 9 mássalhangzóból (/p, t, k, s, m, n, l, j, w/) és 5 magánhangzóból (/a, e, i, o, u/) áll.
| Mássalhangzók | Ajakhang | Koronális | Dorzális |
|---|---|---|---|
| Orrhang | m | n | |
| Zárhang | p | t | k |
| Réshang | s | ||
| Közelítő hang | w | l | j |
Számok
| Számok | Toki Pona | Magyar |
|---|---|---|
| 0 | ala | nulla |
| 1 | wan | egy |
| 2 | tu | kettő |
| 3 | tu wan | három (=kettő egy) |
| 4 | tu tu | négy (=kettő kettő) |
| 5 | luka | öt |
| 6 | luka wan | hat (=öt egy) |
| 7 | luka tu | hét (=öt kettő) |
| 8 | luka tu wan | nyolc (=öt kettő egy) |
| 9 | luka tu tu | kilenc (=öt kettő kettő) |
| 10 | luka luka | tíz (=öt öt) |
Szókincse
A Toki Pona nyelv szókincse jórészt a tok pisin, az angol, a finn, a grúz, a holland, az eszperantó, a horvát és a kínai nyelvből és a kanadai francia nyelv egyik dialektusából származik.[1]
Ezek között előfordul az is, hogy egy szó több nyelvhez is köthető, mint például az oko, aki a horvát oko-hoz, az olasz occhio-hoz, az angol ocular-hoz is köthető.
Tok pisin eredetű szókincs
A tok pisin maga is angol alapú nyelv, így ezek a szavak tulajdonképpen az angolból is származnak:
insa (insait, angol inside), kama (kamap, angol come up), ken (ken, angol can), lili (liklik 'kis, kicsi'), lon (long '-on, -en, -ön', angol along), lukin (lukim, angol look 'em), meli (meri 'nő', angol Mary), nanpa (namba, angol number), nasa (nasau 'szokatlan, vicces'), open (open, angol open), pakala (bagarap, angol bugger up), pi (bilong '-nak a', angol belong), pilin (pilim, angol feel 'em), pini (pinis, angol finish), poki (bokis, angol box), suwi (swit, angol sweet), taso (tasol 'csak, de', angol that's all), toki (tok, angol talk)
Szintén a tok pisinből származik a pata (brata, angol brother)
Finn eredetű szókincs
ike (ilkeä 'rossz'), kala (kala 'hal'), kasi (kasvi 'növény'), kin (-kin 'is'), kiwen (kiven, a kivi szó tárgyesete, birtokosesete 'követ, kőnek a'), linja (linja 'vonal'; cf. angol 'linear'), lipu (lippu 'zászló, jegy'), ma (maa 'föld, ország'), mije (miehen, a mies szó tárgyesete, birtokosesete 'férfi'), nena (nenä 'orr'), nimi (nimi 'név'), pimeja (pimeä 'sötét'), sama (sama 'ugyanaz'; az eszperantóban is sama), sina (sinä 'te'), suli (suuri 'nagy'), wawa (vahva 'erős'), walo (valko ?, < valkoinen 'fehér' vagy vaalea 'világos')
Eszperantó eredetű szókincs
ilo (ilo 'eszköz', angol/latin rag -il, -ile), ijo (io 'dolog'), la (la 'a, az', francia/olasz la), li (li 'ő', francia lui, olasz egli), mi (mi 'én', angol me, olasz mi), musi (amuzi 'to amuze', francia amuser), mute (multe 'sok'; cf. angol multitude), pali (fari 'csinál, készít'; cf. olasz fare < latin facere), pona (bona 'jó'; cf. angol bona fide), sama (sama 'ugynaz', szintén: finn sama), selo (ŝelo 'bőr, szőr', angol kagyló), suno (suno 'nap', angol sun), tenpo (tempo 'idő', olasz (és angol) tempo), tomo (domo 'ház'; cf. angol. házi)
Angol eredetű szókincs
A tok pisin eredetű szókincsen túl, amely maga is angol eredetű:
jelo (yellow) 'sárga', jaki (yucky), mani (money) 'pénz', mi (me; Tok Pisin és eszperantó mi is 'én'), mu (moo!), mun (moon) 'hold', o (O; eszperantó ho, grúz o), sike (circle) 'kör', tawa (towards) 'felé, irányába', tu (two) 'kettő', wan (one) 'egy'
Horvát eredetű szókincs
Főképp a testrésznevek tartoznak a horvát eredetű szavak közé:
kalama (galáma 'lárma, zaj'; cf. angol clamour), lawa (glava 'fej'), luka (rúka 'kéz, kar'), lupa (rupa 'lyuk'), nasin (náčin 'modor'), noka (nòga 'láb'), oko (òko 'szem'; cf. angol ocular), olin (volim 'akarok, akarom'; cf. angol volition), ona (ona 'ő (nőnem)'), palisa (pàlica 'bod, pálca'; cf. angol palisade), poka (bòka, a bòka birtokosesete 'side, flank'), sijelo (tìjelo 'test, hús'), utala (ùdarati 'üt, ver'; cf. udara ('üt'?)), uta (ústa 'száj')
Grúz eredetű szókincs
ala (არა ara 'nem'), anu (ანუ anu 'vagy'), kili (ხილი xili 'gyümölcs'), mama (მამა mama 'apa'; talán az angol mama is befolyásolta), o (-ო o; eszperantó ho, angol O is), seli (ცხელი tsxeli 'forró'), sewi (ზევით zevit 'fel'), sona (ცოდნა tsodna 'tudni'), soweli (ცხოველი tsxoveli 'állat'), tan (დან dan '-ból, -ből')
Akádiai francia (Kanada) eredetű szókincs
anpa (en bas 'le'; cf. angol alapon), kule (couleur 'szín'), kute (écouter 'figyel'; cf. angol 'scout, auscultate'), lete (fret/frette 'hideg'; francia froid), len (linge 'linens'), monsi (mon tchu/tchul 'a seggem'; francia mon cul), moli (mourir 'meghal'; cf. angol mortal), pipi (bibitte), supa (surface 'surface'), telo (de l'eau 'a víznek a …-a'; cf. angol gardyloo), waso (oiseau 'madár'; cf. angol enoisel)
Személyes névmás
A Toki Ponában három személyes névmás van: mi első személy, sina második személy és ona harmadik személy. ezek egyike sem utal nemre vagy számra. így az ona egyszerre jelenthet őt is meg őket is, ha pedig angolul gondolkodunk, ez lefedi a he, she, it nemeket is. A gyakorlatban azonban, ha többes számról beszélünk, használhatjuk a mute szót, azaz a mi mute így azt jelenti, hogy mi.
Példák
- toki Mosijo - magyar nyelv
- ma Mosijo - Magyarország
Egy szöveg Magyarországról
| „ | ma Mosijo li ma lon ma Elopa. ona li poka e ma Lomani e ma Lowenki e ma Lowasi e ma Oselija e ma Sopisi. toki lawa pi ma Mosijo li toki Mosijo. toki Mosijo la nimi ona li Magyarország. ma tomo lawa pi ma Mosijo li ma tomo Putapesi. | ” |
Kifejezések
- toki – Szia! Üdv!
- kama pona – Isten hozta! Isten hozott!
- sina pilin seme? – Hogy vagy? Hogy van?
- nimi sina li seme? - Hogy hívnak? Hogy hívják?
- nimi mi li ___ - A nevem ___ / ___ vagyok.
- mi wile – Tessék / Szeretnék…
- pona – Köszönöm
- sina sona ala sona e toki Mosijo? – Beszélsz magyarul?
Mama pi mi mute (Miatyánk)
mama pi mi mute o,
sina lon sewi kon.
nimi sina o sewi en pona.
ma sina o kama.
jan o pali e wile sina en lon sewi kon en lon ma.
sina o pana lon tenpo suno ni e moku tawa mi.
o weka e pali ike mi, sama la mi weka e pali ike pi jan ante.
o pana ala e wile ike tawa mi.
o awen e mi weka tan ike.
ni li nasin.
Jegyzetek
- ↑ Toki Pona: nimi li tan seme? / etymological dictionary / etimologia vortaro. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 20.)
- ↑ ma Mosijo - Wikipesija. [2006. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 20.)
További információk
- tokipona.org
- Tokipona nyelvű wiki (Wikipesija)
- A nyelvek elnevezése Toki Pona nyelven[halott link]
- az országok elenevezése Toki Pona nyelven[halott link]