Toki Pona nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toki Pona
Toki pona.svg
Kiejtés [ˈtoki ˈpona]
Alkotó Sonja Elen Kisa kanadai nyelvész
Első kiadás dátuma 2001
Beszélik világszerte
Terület nemzetközi
Beszélők száma 20-30 fő
Nyelvcsalád mesterséges nyelv
   nemzetközi segédnyelvek
    Toki Pona nyelv
Írásrendszer latin írás
Gondozza Sonja Elen Kisa kanadai nyelvész (weboldala)
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 art
ISO 639-3 -

A Toki Pona egy mesterséges nyelv, amit 2001-ben publikáltak először az interneten. A nyelv alapítója a torontói fordító- és nyelvész, Sonja Elen Kisa (született: 1978).

A nyelv elnevezése a tok pisin / angol eredetű tok/talk "beszéd, beszélni" (átvitt értelemben: "nyelv") jelentés szóból és az eszperantó bona "jó" jelentésű szavak összetételéből áll. Jelentése így kb. "jó beszéd / jó nyelv". Az elnevezés George Orwell újbeszél nyelvének (Newspeak) mintájára jött létre, ami az 1984 című művében szerepel.

A Toki Pona minimális nyelv (Mint egy pidzsin nyelv, egyszerű szerkezettel): 14 fonémája és 118 alapszava van (egyes tulajdonnevek, például országnevek megfelelőit nem számítva). Például a pipi szó azt jelenti, hogy rovar, de mivel a szavak száma minimális, minden rovarnak ez a neve.

Nem közvetítő nyelvnek készült. Három olyan beszélője van, akik folyékonyan beszélik, és pár tucat még, akik csetelésre használják.

Hangtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toki Pona 9 mássalhangzóból (/p, t, k, s, m, n, l, j, w/) és 5 magánhangzóból (/a, e, i, o, u/) áll.

Mássalhangzók Ajakhang Koronális Dorzális
Orrhang m n
Zárhang p t k
Réshang s
Közelítő hang w l j

Számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számok Toki Pona Magyar
0 ala nulla
1 wan egy
2 tu kettő
3 tu wan három (=kettő egy)
4 tu tu négy (=kettő kettő)
5 luka öt
6 luka wan hat (=öt egy)
7 luka tu hét (=öt kettő)
8 luka tu wan nyolc (=öt kettő egy)
9 luka tu tu kilenc (=öt kettő kettő)
10 luka luka tíz (=öt öt)

Szókincse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toki Pona szókincsének eredete

A Toki Pona nyelv szókincse jórészt a tok pisin, az angol, a finn, a grúz, a holland, az eszperantó, a horvát és a kínai nyelvből és a kanadai francia nyelv egyik dialektusából származik.[1]

Ezek között előfordul az is, hogy egy szó több nyelvhez is köthető, mint például az oko, aki a horvát oko-hoz, az olasz occhio-hoz, az angol ocular-hoz is köthető.

Tok pisin eredetű szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tok pisin maga is angol alapú nyelv, így ezek a szavak tulajdonképpen az angolból is származnak:

insa (insait, angol inside), kama (kamap, angol come up), ken (ken, angol can), lili (liklik 'kis, kicsi'), lon (long '-on, -en, -ön', angol along), lukin (lukim, angol look 'em), meli (meri 'nő', angol Mary), nanpa (namba, angol number), nasa (nasau 'szokatlan, vicces'), open (open, angol open), pakala (bagarap, angol bugger up), pi (bilong '-nak a', angol belong), pilin (pilim, angol feel 'em), pini (pinis, angol finish), poki (bokis, angol box), suwi (swit, angol sweet), taso (tasol 'csak, de', angol that's all), toki (tok, angol talk)

Szintén a tok pisinből származik a pata (brata, angol brother)

Finn eredetű szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ike (ilkeä 'rossz'), kala (kala 'hal'), kasi (kasvi 'növény'), kin (-kin 'is'), kiwen (kiven, a kivi szó tárgyesete, birtokosesete 'követ, kőnek a'), linja (linja 'vonal'; cf. angol 'linear'), lipu (lippu 'zászló, jegy'), ma (maa 'föld, ország'), mije (miehen, a mies szó tárgyesete, birtokosesete 'férfi'), nena (nenä 'orr'), nimi (nimi 'név'), pimeja (pimeä 'sötét'), sama (sama 'ugyanaz'; az eszperantóban is sama), sina (sinä 'te'), suli (suuri 'nagy'), wawa (vahva 'erős'), walo (valko ?, < valkoinen 'fehér' vagy vaalea 'világos')

Eszperantó eredetű szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ilo (ilo 'eszköz', angol/latin rag -il, -ile), ijo (io 'dolog'), la (la 'a, az', francia/olasz la), li (li 'ő', francia lui, olasz egli), mi (mi 'én', angol me, olasz mi), musi (amuzi 'to amuze', francia amuser), mute (multe 'sok'; cf. angol multitude), pali (fari 'csinál, készít'; cf. olasz fare < latin facere), pona (bona 'jó'; cf. angol bona fide), sama (sama 'ugynaz', szintén: finn sama), selo (ŝelo 'bőr, szőr', angol kagyló), suno (suno 'nap', angol sun), tenpo (tempo 'idő', olasz (és angol) tempo), tomo (domo 'ház'; cf. angol. házi)

Angol eredetű szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tok pisin eredetű szókincsen túl, amely maga is angol eredetű:

jelo (yellow) 'sárga', jaki (yucky), mani (money) 'pénz', mi (me; Tok Pisin és eszperantó mi is 'én'), mu (moo!), mun (moon) 'hold', o (O; eszperantó ho, grúz o), sike (circle) 'kör', tawa (towards) 'felé, irányába', tu (two) 'kettő', wan (one) 'egy'

Horvát eredetű szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A testrésznevek a Toki Ponában

Főképp a testrésznevek tartoznak a horvát eredetű szavak közé:

kalama (galáma 'lárma, zaj'; cf. angol clamour), lawa (glava 'fej'), luka (rúka 'kéz, kar'), lupa (rupa 'lyuk'), nasin (náčin 'modor'), noka (nòga 'láb'), oko (òko 'szem'; cf. angol ocular), olin (volim 'akarok, akarom'; cf. angol volition), ona (ona 'ő (nőnem)'), palisa (pàlica 'bod, pálca'; cf. angol palisade), poka (bòka, a bòka birtokosesete 'side, flank'), sijelo (tìjelo 'test, hús'), utala (ùdarati 'üt, ver'; cf. udara ('üt'?)), uta (ústa 'száj')

Grúz eredetű szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ala (არა ara 'nem'), anu (ანუ anu 'vagy'), kili (ხილი xili 'gyümölcs'), mama (მამა mama 'apa'; talán az angol mama is befolyásolta), o (-ო o; eszperantó ho, angol O is), seli (ცხელი tsxeli 'forró'), sewi (ზევით zevit 'fel'), sona (ცოდნა tsodna 'tudni'), soweli (ცხოველი tsxoveli 'állat'), tan (დან dan '-ból, -ből')

Akádiai francia (Kanada) eredetű szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

anpa (en bas 'le'; cf. angol alapon), kule (couleur 'szín'), kute (écouter 'figyel'; cf. angol 'scout, auscultate'), lete (fret/frette 'hideg'; francia froid), len (linge 'linens'), monsi (mon tchu/tchul 'a seggem'; francia mon cul), moli (mourir 'meghal'; cf. angol mortal), pipi (bibitte), supa (surface 'surface'), telo (de l'eau 'a víznek a …-a'; cf. angol gardyloo), waso (oiseau 'madár'; cf. angol enoisel)

Személyes névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toki Ponában három személyes névmás van: mi első személy, sina második személy és ona harmadik személy. ezek egyike sem utal nemre vagy számra. így az ona egyszerre jelenthet őt is meg őket is, ha pedig angolul gondolkodunk, ez lefedi a he, she, it nemeket is. A gyakorlatban azonban, ha többes számról beszélünk, használhatjuk a mute szót, azaz a mi mute így azt jelenti, hogy mi.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • toki Mosijo - magyar nyelv
  • ma Mosijo - Magyarország

Egy szöveg Magyarországról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ma Mosijo li ma lon ma Elopa. ona li poka e ma Lomani e ma Lowenki e ma Lowasi e ma Oselija e ma Sopisi. toki lawa pi ma Mosijo li toki Mosijo. toki Mosijo la nimi ona li Magyarország. ma tomo lawa pi ma Mosijo li ma tomo Putapesi.
[2] azaz: Magyarország egy ország Európában. Szomszédai Románia, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Szerbia. Magyarország lakosainak nyelve a magyar nyelv. Magyarul az ország neve Magyarország. Magyarország fővárosa Budapest.

Kifejezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • toki – Szia! Üdv!
  • kama pona – Isten hozta! Isten hozott!
  • sina pilin seme? – Hogy vagy? Hogy van?
  • nimi sina li seme? - Hogy hívnak? Hogy hívják?
  • nimi mi li ___ - A nevem ___ / ___ vagyok.
  • mi wile – Tessék / Szeretnék…
  • pona – Köszönöm
  • sina sona ala sona e toki Mosijo? – Beszélsz magyarul?

Mama pi mi mute (Miatyánk)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

mama pi mi mute o,
sina lon sewi kon.
nimi sina o sewi en pona.
ma sina o kama.
jan o pali e wile sina en lon sewi kon en lon ma.
sina o pana lon tenpo suno ni e moku tawa mi.
o weka e pali ike mi, sama la mi weka e pali ike pi jan ante.
o pana ala e wile ike tawa mi.
o awen e mi weka tan ike.
ni li nasin.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]