Tetráció
A tetráció (más néven exponenciális leképezés, hatványtorony, szuperhatványozás vagy hyper4) valójában iteratív hatványozás, az első hyper operátor a hatványozás után. A tetráció szót Reuben Louis Goodstein alkotta meg a tetra és az iteráció szavakból. A tetrációt nagyon nagy számok jelölésére használják.
A tetráció a hatványozást követi az alábbi módon:
- összeadás
- szorzás
- hatványozás
- tetráció
ahol minden műveletet az előző iterálásával határozunk meg.
A szorzás (
) másképpen B darab A összeadva és következésképpen a hatványozás (
) pedig B darab A összeszorozva. Tehetünk egy további lépést, és a tetráció (
)így B darab A hatványozása.
Fontos megjegyezni, hogy többszintű hatványok kiértékelésekor először a legalsó szintet értékeljük ki (ez jelölésben a legfelső). Másképpen:

nem ugyanaz, mint 
(Ez a műveletek sorrendjének általános szabálya ismételt hatványozásra alkalmazva.)
Tartalomjegyzék |
Jelölés [szerkesztés]
A fenti első eset (a tetráció) általánosításához új jelölésre van szükség (lásd lentebb), viszont a második esetet írhatjuk :
-nak is.
Így az általános forma még mindig hagyományos hatványjelölést használ.
A jelölések, amikkel a tetráció leírható (némelyik magasabb szintű iterációt is megenged), például a következők:
- Standard jelölés:
– először Maurer használta; Rudy Rucker A Végtelen és az elme (Infinity and the Mind) című könyve ezt a jelölést népszerűsítette. - Knuth-nyilas jelölés:
– itt több nyilat is alkalmazhatunk vagy indexelt nyilat - Conway-nyílláncolat:
– a kettes szám növelésével kiterjeszthető (ez azonos a fenti kiterjesztésekkel), vagy erőteljesebben a láncolat meghosszabbításával. - hyper4 jelölés:
– a 4-es szám növelésével terjeszthető ki, az adja a hiper operátorok családját.
Az Ackermann-függvényt így jelölhetjük:
, azaz 
A hatványjel (^) is ugyanígy használható, így a tetráció ASCII jelölése ^^, például a^^b.
A tetrációra igazak a következők:

- monoton növekszik
- folytonos
Példák [szerkesztés]
(A tizedesvesszőt tartalmazó értékek közelítőek).
| n = n↑↑1 | n↑↑2 | n↑↑3 | n↑↑4 |
| 1 | 1 | 1 | 1 |
| 2 | 4 | 16 | 65536 |
| 3 | 27 | 7,63×1012 | ![]() |
| 4 | 256 | 1,34×10154 | ![]() |
| 5 | 3125 | 1,91×102184 | ![]() |
| 6 | 46 656 | 2,70×1036 305 | ![]() |
| 7 | 823 543 | 3,76×10695 974 | ![]() |
| 8 | 16 777 216 | 6,01×1015 151 335 | ![]() |
| 9 | 387 420 489 | 4,28×10369 693 099 | ![]() |
| 10 | 10 000 000 000 | 1010 000 000 000 | ![]() |
A függvény gyorsabban növekszik a szuperhatványfüggvényeknél is, ha például
= 10:




(az egy googol)
(ez egy googolplex)- A függvény
-t
-nál lépi át: 
Kiterjesztés a második operandus kis értékeire [szerkesztés]
A
kapcsolat felhasználásával (ami következik a tetráció definíciójából), kikövetkeztethetjük vagy definiálhatjuk
értékeit, ha
.

Ez megerősíti az intuitív definíciót, miszerint
egyszerűen
. Ilyen minta alapján azonban további iterációval nem lehet további értékeket kikövetkeztetni, mivel
nincs értelmezve.
Hasonlóan, mivel
sem értelmezett (
),a fenti következtetés nem működik, ha
= 1. Ezért
nek is értelmetlennek kell maradnia. (A
kifejezés nyugodtan maradhat 1.)
Néha a
t is értelmetlennek veszik. Ebben az esetben
értékeit sem definiálhatjuk közvetlenül. Azonban
meghatározott és létezik:
Ez a határérték marad negatív
-eknél is.
eszerint határozható meg, és ez összefér azzal, ha
(mivel a 0 páros).
Komplex számok tetrációja [szerkesztés]
Mivel a komplex számokat is lehet hatványozni, a tetráció alkalmazható a
formájú számokra, ahol
‒1 négyzetgyöke. Például ha
, akkor
esetén a tetrációt úgy érjük el, ha alkalmazzuk a természetes logaritmussal való felírást és észerevesszük a kapcsolatot:
Ebből rekurzívan definiálhatjuk
-t, bármilyen
esetén:
Innen kaphatjuk a következő közelítő értékeket, ahol
a rendes hatványozás (tehát
).
A kapcsolat megfejtésével a várt
-t és
-t kapjuk, végtelen eredménnyel a képzetes tengelyen. A komplex számsíkon ábrázolva a sorozat spirálisan tart a
határértékhez, amit úgy értelmezhetünk, mint azt a helyet, ahol
végtelen.
Az ilyen tetrációs sorozatokat már Euler ideje óta tanulmányozzák, de kaotikus viselkedésük miatt nehezen érthetők. A legtöbb publikált kutatás a hatványtorony-függvény konvergensségével foglalkozik. A mai kutatás nagy segítségei a gyors számítógépek fraktál- és matematikai szoftverei. A tetrációról való tudásunk nagy része a komplex dinamika általános eredményeiből és az exponenciális leképezés kutatásából származik.
Inverz [szerkesztés]
Az inverz függvényt hívják szupergyök- vagy hipergyökfüggvénynek, illetve szuper- vagy hiperlogaritmusnak is, a
minden valós számra, így a negatívakra is értelmezett.
A
függvény eleget tesz a következőknek:
Példák:
Végtelen hatványtornyok [szerkesztés]
2-höz tart, így egyenlőnek tekinthetjük azzal. A 2-höz tartás úgy látható be, ha kiértékelünk egy véges tornyot:

Általában az
végtelen hatványtorony
-hez tart. Tetszőleges valós
-re, ha
, legyen
; ekkor a határérték
. Ha
, akkor nincs konvergencia (
maximuma
).
Ezt komplex számokra is kiterjeszthetjük a következő definícióval:
ahol
Lambert W-függvényét jelöli.
Lásd még [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
- Daniel Geisler, Tetration.net
- Daniel Geisler, Tetration.org
- Ioannis Galidakis, On extending hyper4 to nonintegers (dátum nélkül, 2006-os vagy régebbi) (A következő írás egyszerűbb, érthetőbb összefoglalása)
- Ioannis Galidakis, On Extending hyper4 and Knuth's Up-arrow Notation to the Reals (dátum nélkül, 2006-os vagy régebbi)
- Robert Munafo, Extension of the hyper4 function to reals (Kötetlen hangvételű cikk a tetráció kiterjesztéséről a valós számokra)
- Lode Vandevenne, Tetration of the Square Root of Two, (2004). (Kísérlet a valós számokra való kiterjesztésre)
- Ioannis Galidakis, Mathematics, (Hivatkozások a tetráció kutatására, sok információval a W függvényről, Riemann-felszínről és analitikai eredményekről.)
- Galidakis, Ioannis and Weisstein, Eric W. Power Tower
- Joseph MacDonell, Some Critical Points of the Hyperpower Function.
- Dave L. Renfro, Web pages for infinitely iterated exponentials (A sci.math-on feltett kérdések tárgyalása)
- Andrew Robbins, Home of Tetration (Egy végtelen pontosságú kiterjesztés a valós számokra)
- R. Knobel "Exponentials Reiterated." Amer. Math. Monthly 88, (1981), p. 235-252.
- Hans Maurer "Über die Funktion
für ganzzahliges Argument (Abundanzen)." Mittheilungen der Mathematische Gesellschaft in Hamburg 4, (1901), p. 33-50. - Reuben Louis Goodstein "Transfinite ordinals in recursive number theory." Journal of Symbolic Logic 12, (1947).







nem ugyanaz, mint 
– először
– a kettes szám növelésével kiterjeszthető (ez azonos a fenti kiterjesztésekkel), vagy erőteljesebben a láncolat meghosszabbításával.
– a 4-es szám növelésével terjeszthető ki, az adja a 












(az egy 
(ez egy
-t
-nál lépi át: 




















für ganzzahliges Argument (Abundanzen)." Mittheilungen der Mathematische Gesellschaft in Hamburg 4, (1901), p. 33-50.