Tepsifejűharcsa-félék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Porrima (vitalap | szerkesztései) 2020. július 22., 16:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életmódjuk: typo)
Tepsifejű harcsák
Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen
Pterygoplichthys sp.
Pterygoplichthys sp.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes)
Öregcsalád: Loricarioidea
Család: Loricariidae
Rafinesque, 1815
Alcsaládok[1]

Loricariinae
Hypostiminae
Ancistrinae
Hypoptopomatinae
Delturinae
Lithogeneinae
Neoplecostominae

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tepsifejű harcsák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tepsifejű harcsák témájú kategóriát.

A harcsaalakúak rendjének legnagyobb családja, a tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae)[2] több mint 700 fajt számlál, és évről évre újabbakat fedeznek föl. Az összes faj Közép- és Dél-Amerikából származik, könnyen felismerhetők tapadókorong alakú szájukról és lapos testükről.

Előfordulásuk

Az Andok mindkét oldalán elterjedtek, bár az egyes fajok általában viszonylag kis területen fordulnak elő.[3] Costa Rica, Panama és Dél-Amerika területén honosak, az édesvizek lakói. Leggyakrabban gyorsfolyású vizekben élnek, 3 ezer méter tengerszint feletti magasságig,[4] de gyakoriak majdnem minden egyéb vizes élőhelyen is,[5] brakkvizes torkolatokban, alacsony pH-jú fekete vizekben valamint barlangok vizében.[6]

Jegyeik

Döntő többségük bőrét beborítják a csont pajzsok, testük lapos, egyes fajoknak zsír úszója van. Talán legérdekesebb részük a tapadó koronggá alakult szájszervük, amivel erős szívóhatást képesek kifejteni.

Életmódjuk

Természetes körülmények között tiszta gyors folyású vizekben élnek (a lapos test forma is ezt szolgálja). Elég érzékenyek a vízminőségre, infuzóriumokkal dúsult vízben könnyen elpusztulnak. Nagyrészt növényekkel táplálkoznak, így rendszeresen adjunk nekik spenótot, főtt cukkinit vagy növényi anyag tartalmú táplálék tablettákat.

L-számok

Egyre több tepsifejű harcsát fedeznek fel, amíg az új fajok nem kapnak tudományos nevet addig ezekkel a számokkal azonosítják őket (főleg az akvaristáknak van erre igényük). Az L a Loricariidae családra utal, a számozás pedig a felfedezés sorrendjében történik.

Alcsaládok

Hypostiminae
Ancistrinae
Hypoptopomatinae
Loricariinae
Delturinae
Lithogeneinae
Neoplecostominae

Jegyzetek

  1. Checklist of Catfishes, recent and fossil
  2. A tepsifejű harcsa önmagában különíródik, csak a közös utótag miatt írjuk egybe a mozgószabály szerint; a -félék képzőszerű utótag esetéhez l. még OH. 133.
  3. Quevedo, Rodrigo, Reis, Roberto E. (2002). „Pogonopoma obscurum: A New Species of Loricariid Catfish (Siluriformes: Loricariidae) from Southern Brazil, with Comments on the Genus Pogonopoma” (PDF). Copeia 2002 (2), 402–410. o.  
  4. Nelson, Joseph, S.. Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc. (2006). ISBN 0471250317 
  5. Fenner, Robert: Loricariids. WetWebMedia.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
  6. Covain, Raphael, Fisch-Muller, Sonia (2007). „The genera of the Neotropical armored catfish subfamily Loricariinae (Siluriformes: Loricariidae): a practical key and synopsis” (PDF). Zootaxa 1462, 1–40. o. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)  

További információk