Telegdi Csanád

Telegdi Csanád
Született	1280 Csanád vármegye
Elhunyt	1349. december (68-69 évesen) Esztergom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	kanonok katolikus püspök
Tisztsége	megyéspüspök (1322–) esztergomi érsek (1330–) katolikus érsek (1330. szeptember 17. – )
Catholic Hierarchy
Sablon • Wikidata • Segítség

Telegdi Csanád (?, 1280 körül – ?, 1349. december) esztergomi érsek.

Életrajza

Ősrégi előkelő és dúsgazdag család sarja, melynek elei Szent István királlyal voltak rokonságban. 1280 táján született, de már mint félig gyermek, 1295-ben a nagyváradi káptalan éneklő kanonokja lett. 1296-1298-ban István kanonok viselte helyette a hivatalt, de azt 1299-ben ismét Csanádnak adta át, mi arra enged következtetni, hogy Telegdi e három év alatt valamely főiskolán járt, hol csakugyan a «decretorum doctor» koszorúját szerezte meg. 1306-ban olvasó kanonok, 1318-ban pedig prépost volt a váradi káptalanban. Azon kívül a legközelebbi három év alatt a királyi kápolna főnökének, királyi titkárnak és pápai káplánnak hivatala és méltósága által lett kitüntetve. Váradon öt altariát és egy társas káptalant préposttal és hat kanonokkal alapított és adományozott meg dúsan. 1322-ben egri püspökké választotta az ottani káptalan. Először is papságát szedte rendbe, majd székesegyházának javait biztosította és vívta vissza. 1330-ban az esztergomi érseki méltóságra emeltetett. Itt 1331-ben székesegyházát javíttatta ki és két kápolnát építtetett hozzá, mindezt fejedelmi fénnyel. Javíttatta, bővíttette az érseki palotát, a várat és több palotát építtetett a városban. 1336-ban felújította és még egyszer annyival megszaporította a Szent Györgyről nevezett esztergomi társas káptalant és dúsan dotálta; azonkívül 1335-ben saját családi birtokán Telegden zárdát építtetett a Szent Ferenc rendjének. Károly Róbert fiának Istvánnak keresztatyja volt. Ezen királyi kegyek dacára Nagy Lajost atyja életében, mielőtt a nemzet is királlyá választotta volna, megkoronázni Róbert Károly sürgetésére is vonakodott; az egyháznak és érsekségének jogait a király túlkapásai ellen nem egyszer erélyesen védelmezte. Az ország kormányzásának terhe két ízben nehezedett vállaira. Először Nagy Lajos uralkodásának első éveiben 1343-ban, midőn Erzsébet özvegy anyakirályné Olaszországba ment, másodszor, mikor maga Lajos járt Nápolyban, öccsének, Andrásnak meggyilkolását megbosszulandó.

Gyászbeszédet mondott Róbert Károly fölött, egy másik beszéddel pedig a trónra lépő Nagy Lajost üdvözölte. (Az utóbbi beszéd nem maradt reánk. Az előbbinek egyes részeit felvették a dubniczi, budai és Thuróczy-féle krónikák.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar életrajzi lexikon

Előde:
Márton

Egri püspök
1322–1330

Utóda:
Dörögdi Miklós

Elődje:
Dörögdi Miklós

Esztergomi érsek
1330–1349

Utódja:
Vásári Miklós