Tavi cankó
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 250 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tringa stagnatilis (Bechstein, 1803) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tavi cankó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tavi cankó témájú médiaállományokat. |
A tavi cankó (Tringa stagnatilis) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Kelet-Európában és Közép-Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába, Indiába és Ausztráliába is. Az ázsiai sztyepptavak , mocsarak lakója.
Megjelenése [szerkesztés]
Átlagos testhossza 22-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 55-59 centiméteres, testtömege 50-85 gramm. Karcsú, hosszúlábú fajta. Csőre vékony és egyenes. Szárnyai sötétek, homloka és a torka fehér. Lábai olajzöldek. Nyugalmi tollruhája világosabb.
Életmódja [szerkesztés]
A vízfelszínről szedegeti vízirovarokból és férgekből álló táplálékát.
Szaporodása [szerkesztés]
A hímek nászrepüléssel csábítják a tojókat. Tavak, mocsarak partján az alacsony fűbe rakja fészkét. A fészkelési időszak május közepétől június derekáig tart. Fészekalja 3-4 tojásból áll.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Egykor rendszeresen költött hazánk néhány pontján, például Ürbőn. Mint fészkelő faj, mára már kihalt a Kárpát-medencében. Rendszeres, de ritka átvonuló, néha átnyaral.
Védettsége [szerkesztés]
Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 forint.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
- Naturia fajleírás
