Sólyom Hungarian Airways
Sólyom Hungarian Airways | |
Típus |
|
Alapítva | 2013 |
Székhely | Magyarország, Budapest |
Vezetők | Hurtyák Róbert Lucsik János |
Magyar cégjegyzékszám | 01-09-177833 |
A Sólyom Hungarian Airways weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sólyom Hungarian Airways témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Sólyom Hungarian Airways egy magyar légitársaság terve volt, mely 2013-ban jelent meg. Az azt üzemeltetni kívánó Sólyom Hungarian Airways Kft. tisztázatlan eredetű, illetve hiányos pénzügyi háttere miatt viszont sosem kapott hatósági működési engedélyt, ezért a cég soha sem működött légitársaságként és nem rendelkezett légijármű üzemeltetésére szóló engedéllyel sem. Az egyetlen, Budapestet is megjárt működőképes repülőgépük is szétbontásra került 2018-ban.
Az üzemeltető Sólyom Hungarian Airways Kft. bejegyzése 2013. június 13-án történt meg, sajtónyilvánosságot elsőként 2013. július 6-án egy Magyar Nemzetben megjelenő tudósításban kapott.[1] A társaság működését hat darab Boeing 737–500-as típusú keskenytörzsű repülőgéppel kívánta megkezdeni, melyek a teljes szervizelés után érkeztek volna Magyarországra. Az első, Álmos vezér névre keresztelt bérelt gépük 2013. augusztus 18-án szállt le a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren.[2]
Az IHO, internetes újság információi szerint tizenhat, a Sólyom Hungarian Airways-hez köthető leányvállalatot alapítottak meg, melyek többek között a légitársaság különböző munkafolyamatainak kiszolgálására, élelmiszer-kereskedelemre, magasépítési munkákra, valamint utazásszervezésre lettek volna hivatottak.[3] 2013. október 10-én a cég közölte dolgozóival, hogy a befektetővel folytatott tárgyalások megakadása miatt fizetésképtelenné vált, és a szeptemberi fizetéseket sem képes folyósítani.[4] Egyes vélemények szerint a felvázolt terveknek nem volt realitásuk,[5] más vélemények szerint pedig valójában nem is légitársaság alapítása, hanem egy céges adatbázis kiépítése volt a valódi cél.[6]
2014. március elejére a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál folyó engedélyeztetési eljárás utolsó fázisba került a légitársaság. A társaság már a Boeing repülőgépgyártól megvásárolta az ilyenkor szokásos műszaki dokumentációkat is.[7] Az év végére viszont megint jelentős anyagi nehézségekről érkeztek hírek, melyek kétségessé tették, hogy a cég valaha képes lesz utazások lebonyolítására.[8] Az utolsó hírek 2015-ben érkeztek a cégről, melyek engedélyek hiányáról és veszteségekről szóltak, azóta pedig semmilyen előrelépés nem történt.[9]
Tervek
A nyilvánosságra került információk alapján a légitársaság 6 gépes flottával kezdte volna meg működését.[10] A tervek között szerepelt 2014-ben tengerentúli járatok indítása is. 2017-re már 50 gépes flottával terveztek. Első évben 700 fővel, majd három év alatt fokozatosan 3000 fősre bővített munkaerővel terveztek belépni a piacra. A Sólyom Hungarian Airways a várakozások szerint a prémium kategóriában kívánt versenybe szállni.[11]
Megállapodás alapján a légitársaság finanszírozási keretét, pénzügyi hátterét ománi és arab emírségekbeli befektetők hosszú távon biztosították volna. A légitársaság augusztus 1-jén közzétette hirdetését a munkatársainak felvételére, beszállítók jelentkezésére. A vezérigazgató tájékoztatása szerint több lízingcéggel is sikerült stratégiai megállapodást kötni. A már bérelt első 6 Boeing 737–500 típusú gép átvételét megkezdik, az első gép augusztus 18-án érkezik Budapestre. Vágó József hangsúlyozta, hogy szerinte van igény a hálózati légitársaság minőségi szolgáltatására. Magyar munkaerővel kívánnak dolgozni,[12] a cég, valamint a munkavállalók is Magyarországon fognak adózni.[13]
A cég 2013. július 24-én a budapesti első sajtótájékoztatóján Vágó József vezérigazgató közölte, hogy a légitársaság kezdetben 6 géppel 22 európai városba repül majd. A gépek 110 székesek lesznek, 12 székes business osztállyal. Sajtóhírek szerint a Sólyom Airways első, menetrend szerinti desztinációi Amszterdam, Brüsszel, Frankfurt, London, Milánó, Párizs és Stockholm lettek volna. A Sólyom Hungarian Airways és a Budapest Airport közös megállapodás alapján a budapesti repülőtér 2. terminálján egy exkluzív, európai színvonalú szolgáltatásokat nyújtó VIP várótermet építtetett volna.[14]
Az egyetlen működő Boeing 737-500-as gép 2013. augusztus 18-án érkezett meg Budapestre, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es termináljára, ahol ünnepélyes keretek között fogadták. A repülőgép a HA-SHA lajstromjelzést kapta, amely a légitársaság nevének kezdőbetűiből áll, illetve az Álmos Vezér nevet kapta. A további repülőgépek is a hét vezér neveit viselték volna a tervek szerint. A Boeing 737-es egy alacsony, a futópálya felett végrehajtott áthúzással mutatkozott be a közönségnek, majd a repülőtér 31L futópályáján landolt.[2]
Álmos Vezér hazatért, elindult a Honfoglalás első napja
Vágó József sajtóérdeklődésre elmondta, hogy a korábban tervezett Avro RJ85-ös regionális gépek beszerzése helyett további Boeing 737 Classic gépeket állítanak szolgálatba a rövid távú útvonalakon, de terveik között szerepelt Airbus A320 és A321-es típusú repülőgépek beszerzése is az elkövetkezendő években.[16] Az első repülőgépek kezdetben charter járatként üzemeltek volna, amíg mind a hat repülőgép meg nem érkezik Budapestre. A vezérigazgató elmondása szerint csak akkor kezdődhettek volna a menetrendszerű járatok beindítása, ha mindegyik gép megérkezik a kelet angliai Bournemouth-ból, ahol felújítják és átfestik a gépeket, ez viszont soha nem történt meg. Az online jegyértékesítést augusztusra, az első menetrend szerinti járat indulását októberre tervezték.[2][16]
A légitársaság 2014-ben állította volna szolgálatba az első széles törzsű, interkontinentális járatát, amely a tervek szerint Airbus A330 vagy A340-500 és/vagy -600-as típussal repültek volna. A flotta összetétele 2017-ig 50 repülőgépből állt volna, 30 közepes hatótávolságú, 10 regionális és 10 interkontinentális gépből.[2]
Cégstruktúra
A légitársaság vezetői és tulajdonosai az alapításkor Vágó József, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának korábbi igazgatója, valamint Lucsik János és Hurtyák Róbert üzletemberek voltak. A négymilliárd eurós vállalkozás ománi és egyesült arab emírségekbeli befektetők támogatásával alakult volna meg a tervek szerint.[17] 2013. októberében Hurtyák Róbert eladta a céget az afrikai Charity March Kft.-nek. A Charity March azonban jogilag nem vált tulajdonossá, miután nem teljesítette a cégbíróság hiánypótlási felszólítását. A Sólyom Hungarian Airways Kft. így újra a Sólyom Holding tulajdonába került. A két tulajdonos Hurtyák Róbert és Lucsik János lett. Vágó József 2014. február 28-i hatállyal lemondott és üzletrészét volt tulajdonostársának, Hurtyák Róbertnek adta el, ezek után Vágó stratégiai partnerként segítette volna a tulajdonosok munkáját.[7][18][19]
Tervezett flotta
A Sólyom Hungarian Airways flottáját 6 darab Boeing 737-500-as típusú gép alkotta volna amelyet az European Aviation Group lízingcég biztosított volna a társaság számára.[20] A gépeket 1990 és 1992 között gyártották, átlagosan 35 ezer repült órával rendelkeztek. Korábban skandináv légitársaságoknál illetve a British Airways-nél is szolgáltak. Két gép korábban az Aeroflot Nord/Nordavia légitársaságnál repült, majd miután az orosz légi fuvarozó kivonta őket a flottából, rövid ideig Budapesten tárolták őket és onnan kerültek a dél-angliai lízingcéghez. A hat repülőgépből hármat VIP géppé alakítottak át, miután a hagyományos légitársaságok kivonták őket a fogalomból.[21] Az egyik, "Álmos vezér"-re keresztelt gép már magyar lajstromban (HA-SHA) 2013. augusztus 18-án tett rövid látogatást Budapesten, majd miután visszatért a lízingcég dél-angliai bázisára, letárolásra került. A második 737-es szintén felfestve, ám hajtóművek nélkül parkolt, HA-SHC lajstromjellel. A maradék négy darab Boeing sosem került leszállításra. Egy 2013. augusztus 18-i, YouTube-ra feltöltött videón jól látható, a két Sólyom gép illetve még két Nordavia 737-500-as valamint egy ötödik, fehér színű gép. Valószínűleg ezeket a 737 Classic gépeket használta volna a magyar légitársaság.[22]
Típus | Darabszám | Férőhelyek száma | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Boeing 737–500 | 6 | 110 (12+98) | nincs átvéve |
Fizetésképtelenség
Hamar kiderült ugyanakkor, hogy a cég nem rendelkezik a működéshez szükséges anyagi fedezettel, mert a sajtónyilvános bemutatkozáskor még nem voltak megkötve azok a befektetői szerződések, amikkel a légitársaság alapítói számoltak, és ilyet később sem kötöttek semmilyen más befektetővel. A budapesti, hat órás időtartamú repülőbemutató üzemanyagköltségét is „baráti kölcsönből” intézték, miközben a gép is csak ennyi időre kapott működési engedélyt az azt tulajdonló brit lízingcégtől. Anyagi biztosítékok hiányában pedig a társaság később sem kapott működési engedélyt.[23]
Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke szerint a cég sajtókommunikációja a befektetőkkel kapcsolatban nem volt teljesen összhangban azzal, amit a hatósághoz iratokon beadtak.[24] A Magyar Hírlap Online értesülései szerint a hatósági engedélyek elhúzódó kiadása miatt a cég pert fontolgatott a Nemzeti Közlekedési Hatósággal szemben.[25]
2013. október 10-én a cég közölte dolgozóival, hogy az ománi befektetővel folytatott tárgyalások megakadtak, emiatt a cég fizetésképtelenné vált, és a szeptemberi fizetéseket sem képes folyósítani.[4]
2013. november 11-én megjelent hír szerint a Charity March nevű dél-afrikai cég vásárolta fel a gyengélkedő légitársaságot, amely mögött az ügyvezető, Welsz Tamás nyilatkozata szerint afrikai magyarok állnak, akiknek „a szívük Magyarországért dobog, és szeretnének »egy nemzeti színekben lévő légitársaságot«”. A nyilatkozat szerint a cég decemberben két géppel indítja el az utaztatást, a cég a hír megjelenésekor már a Sólyom Hungarian Airways Kft. tulajdonosaként volt bejegyezve.[26] Később azonban az afrikai offshore cég nem tett eleget a cégbíróság által kért hiánypótlások felmutatására, így a Charity March nem lett bejegyezve, mint a légitársaság tulajdonosa. Ehelyett újra a Sólyom Holding tulajdonába került a Sólyom Hungarian Airways.[7][18] Ebben közrejátszhatott az is, hogy közben kiderült, hogy a kissé „kalandos” életű Welsz és barátnője ellen Panamában elkövetett csalások miatt az Interpol nemzetközi körözést adott ki (Welsz néhány hónappal később nem egészen tisztázott körülmények közt elhunyt, feltehetően mérgezéstől).[27][28] Korábban már kiderült a Sólyom egy másik üzlettársáról, Kenyeres Sándor Pálról, hogy szintén több nagy értékű csalásban érintett, amikért jogerős ítéletek is születtek vele szemben.[29] Rajtuk kívül számos más egyéb csalásokban érintett személy volt még a Sólyom Airwayshez köthető.[30]
Az anyagi nehézségek következő jele 2013 végén volt, amikor a légitársaságot üzemeltető gazdasági társaság nem tudta fizetni a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren található irodáinak bérleti díját, melynek elmaradása miatt kilátásba került, hogy 2014 januárjában el kell hagyniuk a repülőteret. Ezzel egy időben a cég telefonos vonalain korlátozták a nemzetközi hívásokat is.[31] 2014. márciusában valamelyest javult a helyzet, és a repülőtéri irodák egy részének bérleti költségeit kifizették. Ugyanekkor viszont kiderült az is, hogy eddigre Welsz és Vágó József is kikerült a cég tulajdonosai közül, utóbbi ügyvezető lett, a céget pedig két korábbi társa, Lucsik János és Hurtyák Róbert birtokolta.[32]
Egy 2014. május 18-án megjelent hír szerint a cég egyik befektetője és tulajdonosa, Lucsik János az interneten szeretett volna támogatókat toborozni a Sólyom Airways beindításához szükséges tőke előteremtéséhez. A felhívás szerint 750 000 dollárra lett volna szükség, a támogatások fejében pedig különböző juttatásokat kaptak volna a civil támogatók. A dolog valóságtartalmát árnyalta, hogy nagyjából ennyi volt az az összeg, amit Lucsik elvesztett a légitársaság eladásakor.[33]
Az anyagi nehézségek és a tényleges működés hiányának ellenére a Sólyom Airways 2013-as beszámolója alapján 11,1 millió forint nettó árbevétel mellett 3,4 millió forint adózott eredményt produkált. Ugyanezen beszámoló szerint a cég 378 ezer forint társasági adót fizetett be a költségvetésnek, de az is kiderült, hogy az alkalmazottak ebben az évben egyáltalán nem kaptak bért.[34] 2014 augusztusára azonban olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint a cég 229 millió forint veszteséggel zárta a tavalyi évet és saját tőkéje is mínusz 222 millió forintra süllyedt. Ilyen mutatókkal pedig nem kaphatta meg a járatindításhoz szükséges engedélyeket. Lucsik János ügyvezető, alapító tulajdonos azt mondta, nem tudja garantálni, hogy a Sólyom Airways valaha is repülni fog, azt viszont igen, hogy a cég kifizeti a tartozásait.[8]
Bizonytalan indulás
2014 februárjában Vágó József kijelentette, hogy amint meglesznek az engedélyek, akár egy géppel is megkezdik az üzemelést. Ekkoriban a légitársaságnak még számos engedélyt kellett beszereznie a már meglévők mellé, hogy működni tudjon. Az elmaradt engedélyek oka, hogy a közlekedési hatóság szerint a légitársaság nem tett eleget az azok megszerzéséhez szükséges feltételeknek. A Sólyom eddigi egyetlen repülőképes gépe, mely 2013. augusztus 18-án lett bemutatva, visszatért az angol lízingcég telephelyére, és ott volt a második, Sólyom-színekre festett, ám hajtómű nélküli 737-essel együtt. A gépet üzembe helyezés után is legfeljebb csak charterjáratoknál lehetett volna használni, de a lehetséges úti célokról, ahogy a beígért többi gépről is 2014 februárjában még semmit nem lehetett tudni.[35] Ilyenek végül működő légitársaság hiányában nem is álltak forgalomba.
Utóélet
2014. október 28-án a Sólyom Hungarian Airways megkapta a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalától a Légijármű Üzembetartási Engedélyt (AOC). A cég által beadott dokumentumok szakmailag magas színvonalon kidolgozottak voltak, ezért a Hatóság semmilyen akadályát nem látta az AOC kibocsátásának. Azonban az engedélyt a Légügyi Hivatal fel is függesztette, ugyanis a légitársaságnak egy darab légijármű sem állt rendelkezésére. Ha a légitársaság igazolja legalább egy repülőgép légialkalmasságát és átmegy az ilyenkor szokásos hatósági átvizsgáláson, az AOC újra aktív státuszba kerül.
A társaságnak azonban az Operating Licence (OL) megszerzése már nem sikerült. Az OL kiadásához szükséges egy realisztikus és a hatóság által is elfogadott üzleti terv, amely az üzemelés megkezdésétől 24 hónapig igazolja a társaság működőképességét, pénzügyi hátterét, garanciáját. Feltétele még, hogy a légitársaságnak az üzemelés első három hónapjára fedezettel kell rendelkeznie, amely 0 Ft bevételt feltételezve is fedezi az üzemelés összes költségét. A Sólyom benyújtotta a módosított üzleti modellre vonatkozó új üzleti tervét, az Alapító Okiratát, az aktualizált Üzletszabályzatát és erkölcsi bizonyítványokat, ezen kívül 2014. december 31-ig az üzemszerű működéshez szükséges képzettség, tanfolyam, szaktanfolyam megszerzésének lehetőségét biztosította a személyi állomány részére.[36]
A legutolsó 2015-ös hír szerint a légitársaság számos engedély megszerzése után továbbra sem tudta megszerezni az OL-t, mert nem véglegesítette üzleti tervét, ezért a társaság továbbra sem tudott érdemben továbbhaladni a működés felé, miközben jelentős veszteségeket termelt. Lucsik János tulajdonost pedig nem sikerült elérnie a sajtónak, hogy tőle érdeklődjenek a cég helyzetéről.[9] A cég eközben továbbra is működő cégként van bejegyezve.[37]
2018-ban kiderült, hogy a tervezett légitársaság egyetlen működő gépe, ami Álmos vezér néven 2013-ban nagy sajtónyilvánosság mellett Budapestre is repült, szétbontásra került. A Boeing 737-500-as repülőgép, ami már évek óta állt a Bournemouth repülőtér egyik elhagyatott sarkában, bemutatkozásakor is már 21 éves volt, az eltelt idő közbeni állás miatt pedig tovább romlott az állapota, ezért a tulajdonos a még használható alkatrészek kiszerelése mellett döntött, miután nem talált másik bérlőt a gépre.[38]
Jegyzetek
- ↑ Sólyom lesz a Malév új neve Archiválva 2013. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben mno.hu, 2013. július 6.
- ↑ a b c d AIRportal.hu: Budapesten a Sólyom Airways első gépe, 2013. augusztus 18. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
- ↑ Sólyom, a cégbirodalom iho.hu, 2013. augusztus 26.
- ↑ a b Fizetésképtelenné vált a Sólyom ATV.hu, 2013. október 10.
- ↑ Minden, amit a Sólyomról tudni lehet Index, 2013. augusztus 23.
- ↑ A Sólyom ezen kaszált nagyot Index, 2013. november 20.
- ↑ a b c Varga G. Bábor: Főnixként támad fel a Sólyom?. Népszabadság Online, 2014. március 3. (Hozzáférés: 2014. március 4.)
- ↑ a b Végleg elszállhatott a Sólyom Airways Origo, 2014. augusztus 6.
- ↑ a b Még várja az engedélyt a Sólyom Airways Világgazdaság, 2015. július 6.
- ↑ "Sólyom Airways: hat repülőgépet lízingelnek" nepszava.hu, 2013. július 16.
- ↑ "Sólyom Airways: Hétfőn végleges a lizing" Archiválva 2013. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben magyarhirlap.hu, 2013. július 13.
- ↑ Keresik a Sólyom dolgozóit Origo, 2013. november 12.
- ↑ "Hamarosan megkezdi működését a Sólyom magyar légitársaság" Archiválva 2008. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben mti.hu
- ↑ Sólyom Airways: nem akartuk, hogy az állam lenyúlja az ötletet on YouTube. ATV Egyenes Beszéd, 2013. július 24. Beágyazva 2013. augusztus 20.
- ↑ Hír24: "Álmos vezér hazatért" - leszállt a Sólyom Airways első gépe. YouTube, 2013. augusztus 20. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
- ↑ a b Vágatlan: Így landolt az első Sólyom-gép on YouTube. Köz-hír-hu, 2013. augusztus 19. Beágyazva 2013. augusztus 20.
- ↑ Sólyom Hungarian Airways ch-aviation
- ↑ a b hvg.hu: Figyelő: ismét a Sólyom Holdingé a Sólyom Airways. HVG, 2014. február 27. (Hozzáférés: 2014. március 4.)
- ↑ MHO: Távozott a SÓLYOM ügyvezetője. Magyar Hírlap Online, 2014. március 3. [2014. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 5.)
- ↑ Sólyom-lízing: a winglet opcionális. IHO.hu. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
- ↑ Vasárnap érkezik a Sólyom első gépe. Kreativ.online. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
- ↑ Sólyom Hungarian Airways first take off on YouTube. from Bournemouth, 2013. augusztus 18., Beágyazva 2014. február 16.
- ↑ Így szállt el a Sólyom Airways – parasztvakítás magyar módra ATV, 2013. október 18.
- ↑ A Sólyom előrerohant a kommunikációval HVG.hu, 2013. szeptember 12.
- ↑ Pert fontolgat a Sólyom a hatósággal szember Archiválva 2013. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben MagyarHírlap.hu, 2013. október 9.
- ↑ Afrikai magyarok csaptak le a Sólyom Airwaysre Origo, 2013. november 11.
- ↑ Körözik a Sólyom leendő irányítóját Index, 2013. november 14.
- ↑ A Sólyom-vezér nagy panamai svindlije Index, 2014. január 14.
- ↑ Visszaeső csaló a Sólyom másik üzlettársa Index, 2013. szeptember 25.
- ↑ Lecsukták a Sólyom prémium üzlettársát Index, 2013. augusztus 28.
- ↑ Repül a Sólyom Ferihegyről? nol.hu, 2013. december 12.
- ↑ Újra feltűntek a Sólyom emberei Ferihegyen Origo, 2014. március 3.
- ↑ Közösségi finanszírozással repülne újra a Sólyom Airways Index, 2014. május 18.
- ↑ Bombaüzlet: Nem repült, de nyereséges lett a Sólyom vg.hu, 2014. július 3.
- ↑ Továbbra is kellene a Sólyomnak az engedély Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Napi gazdaság.hu, 2014. február 13.
- ↑ Sólyom: Pár lépéssel közelebb a felszálláshoz. Airportal.hu, 2015. január 13. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Sólyom Hungarian Airways az OPTEN.hu-n
- ↑ Napokon belül sörösdobozként végzi Álmos vezér AIRportal.hu, 2018. augusztus 10.
További információk
- A Sólyom Hungarian Airways honlapja
- Sólyom Hungarian Airways az OPTEN cégadatbázisában
- Kacsa lett a Sólyomból I. – 3 éve érkezett Budapestre a Sólyom Airways első gépe Traveler Circle, 2016. augusztus 19.
- Kacsa lett a Sólyomból II. – a ferihegyi ünnepléstől a Sólyom Airways tragikomikus bukásáig Traveler Circle, 2016. augusztus 21.