Szolnoki Olajbányász KK
| Szolnoki Olajbányász KK | |||||
| Adatok | |||||
| Alapítva | 1959 | ||||
| Története | Alföldi Olajbányász (1959–1988) Szolnoki Olajbányász (1988–1993) Szolnoki Olaj KK (1993–2000) MOL Szolnok (2000–2004) Szolnoki Olaj KK (2004–2019) Szolnoki Olajbányász KK (2019–) | ||||
| A csoport tagság | 1989– | ||||
| Stadion | Tiszaligeti Sportcsarnok | ||||
| Város | Szolnok | ||||
| Csapatszínek | piros és fekete | ||||
| Honlap | olajofficial.hu | ||||
| Ügyvezető | Csősz Tamás | ||||
| Vezetőedző | Oliver Vidin | ||||
| Sikerek | |||||
| Bajnoki cím | 8 (1990–91, 2006–07, 2010–11, 2011–12, 2013–14, 2014–15, 2015–16, 2017–18) | ||||
| Kupagyőztes | 10 (2002, 2007, 2011, 2012, 2014, 2015, 2018, 2019, 2022, 2024) | ||||
| Nemzetközi sikerek | EuroChallenge 4. (2012, 2014) | ||||
| Mezek | |||||
| |||||
A Szolnoki Olajbányász[1] nyolcszoros magyar bajnok és tízszeres kupagyőztes élvonalbeli kosárlabda-csapat Szolnok városában. Alapításának időpontja 1959.
Története[szerkesztés]
1959–83[szerkesztés]
A kosárlabda szakosztály 1959 tavaszán alakult meg. Néhány fiatal olajos dolgozó, miközben sportolási lehetőséget keresett – a kosárlabdánál kötött ki. Az alkalmi társulat Lőrincz Andor személyében kitűnő menedzserre akadt, aki jó ismerője volt a szolnoki sportéletnek, illetve a kosárlabdának. A későbbiek folyamán "külső" erősítés is érkezett a csapathoz, zömmel a szolnoki, egyetemet végzett fiatalok köréből.
1959-ben a csapat a városi bajnokságban szerepelt. A városban még egy férfi kosárlabda csapat alakult a Vörös Meteornál az NB I-es női gárda árnyékában. A két férfi együttes között komoly rivalizálás folyt, ám a Vörös Meteor férfi csapata nem bizonyult hosszú életűnek megszűnt a szakosztály. Több játékos átkerült az Olajbányászhoz, amely így megerősödve, 1962-ben mint megyei bajnok részt vehetett a Debrecenben rendezett osztályozón. A csapatnak nem sikerült az előbbrelépés. A következő évben ismét a megyei bajnokságban szerepeltek és újabb osztályozón az NB II-ért Budapesten, a Tüzér utcában. Izgalmas körülmények között kerültek fel az NB II-be.
1964-ben a tavaszi-őszi rendszerű bajnokságban nem tudott a magasabb osztálynak megfelelni az együttes, s a következő évben ismét a megyei bajnokságban játszott. 1968-ban mindkét csapat kivívta a jogot, hogy részt vegyen az NB II-ért rendezett osztályozón. Ezúttal a férfiak sikerrel vették az akadályt.
Az 1969-es NB II-es bajnokságban jól szerepelt az együttes és bentmaradt. Ebben a bajnoki évadban már itt játszott Káplár József és Werovszki Sándor is, valamint a Kunszentmártonból érkezett Kollár József.
A következő esztendőben átszervezték a bajnokságot és az addigi három csoportos NB II-t kettőre szűkítették. A megnövekedett követelményeknek már nem tudott eleget tenni az olajos gárda és kiesett a magasabb osztályból. Balogh Péter lett a csapat edzője, az ő szakmai irányításával újjáformált, megfiatalodott együttes lépett pályára az újonnan kiírt NB III-as bajnokságban. Ugyanakkor több kosárlabdázó befejezte az aktív játékot és sok tehetséges fiatal került a helyükre. A csapat biztosan nyerte a bajnokságot, így 1972-ben újra NB II-es mérkőzések voltak Szolnokon. A szakmai munkát Acsay Attila irányította, mint játékos edző. A fiatal, rutintalan csapat kiesett az NB II-ből, de már ekkor is kitűnt, hogy ez a csapat többre hivatott. 1973-ban veretlenül lettek bajnokok az NB III-ban és a következő évadban biztos bentmaradónak számítottak az NB II-ben.
Ettől kezdve nem volt kiesési gond, jó középcsapat lett az Olajbányász az NB II-ben, egészen 1979-ig. A csapat a dobogós hely megszerzését tűzte ki célul, végül is Eger mögött a második helyen végzett. 1980-ban az NB I-be való felkerülés volt a cél, ezt azonban nem érték el. Időközben az MKSZ megváltoztatta a bajnokság lebonyolítási rendjét, áttértek az őszi-tavaszi rendszerre.
Az 1980–1981-es bajnoki évadra a felkészítés szakmai munkáját Halmos István látta el. A csapat veretlenül nyerte a bajnokságot és kivívta a jogot, hogy az 1982/83-as évadban az NB I-ben szerepeljen. Sajnos búcsút is mondott a legmagasabb osztálynak, de mint a legjobb kiesőt a Magyar Kosárlabda Szövetség visszasorolta az első osztályba, mivel a Budapesti Volán megszüntette NB I-es szakosztályát.
1983–1991[szerkesztés]
Az 1985–1986-os NB I-es bajnokságnak újonc csapata, az Alföldi Olajbányász, összetételében megváltozott. Táskai Gábor személyében egy 32 éves fiatal edző irányította a csapatot. Terveikben a 14. hely szerepelt, a 15-20. helyezett játszhatott a kiesés elkerüléséért. Novemberben a csapat még az 5. helyen szerepelt, de áprilisban már a kiesés ellen küzdöttek. A csapat nem bírta az idegtépő légkört, a rendkívül nagy nyomást, és végül kiesett az NB I-ből. Májusban azonban a BSE-t, aki az NB II-ből elnyerte a feljebb lépés jogát, az elnökség feloszlatta, így mint legjobb kieső, az ősztől az NB I-ben kezdhette meg a felkészülést az olajos gárda.
1986–1987-ben stabil NB I-es csapatot kívánt létrehozni a Szolnok vezetősége, és ebbe nem fért bele a régi edző személye. Új edző érkezett az akkori Jugoszláviából, a vajdasági Földi Sándor személyében, aki később több magyar egyesületnek is a vezetője lett (pl:Körmend, Szombathely, Kaposvár, Cegléd női, Dombóvár). Földi magával hozott kosárlabdázókat is Szolnokra. A cél az NB I-ben maradás volt. Az Olajbányász sokáig a harmadik-negyedik hely körül volt, de lecsúszott a végére a hatodik helyre. Már ekkor elkezdődött a Play-off rendszerű rájátszás. Márciusban sikerült a célt teljesíteni, ugyanis a Kaposvár elleni meccsen győztesen vonultak le az olajosok, így a kiesést elkerülve bebiztosították NB I-es tagságukat.
Az 1987–1988-as évadban a vezetők magasabbra helyezték azzal a lécet, hogy leigazolták az egész ország meghökkenésére az ország egyik legjobb játékosát, a sokszoros válogatott játékost, Berkics Lászlót. Volt klubja, a Budapesti Honvéd megtett mindent, hogy a játékost ellehetetlenítse, végül az első meccseken nem léphetett pályára, de utána már a rohamosan gyarapodó szolnoki szurkolók legnagyobb örömére igen. A cél nem titkoltan a feljutás volt az NB I „A” csoportjába, vagyis a legfelsőbb osztályba. Az alaposan megerősödött csapat az alapszakasz negyedik helyén zárt. Ebben, és már az előző bajnokságban is Play-off rendszerű volt a bajnokság, az Olajbányász a 7-14. helyéért játszott. Nagy volt a várakozás, de nem volt elég ereje a csapatnak a feljutásra. Így a következő évet is a „B” csoportban kezdték. 1988/89-ben már hivatalosan is a feljutás volt a cél a szolnokiak számára, ami reálisan teljesíthető is volt. Minden hazai mérkőzésen garantált volt a telt ház, és a bajnokság végén, hatalmas csatában Kecskeméten, ahol a helyi csarnokot színültig megtöltő vendégszurkolók előtt kiharcolták a feljutást.
Az 1989-es bonyodalmakkal teli évad volt. Ettől az évadtól már nem Alföldi, hanem Szolnoki Olajbányász néven szerepelt az egyesület. 1989–1990 volt az első évad a legfelső ligában. A szakmai munkával, a csapat korábbi játékosát Szalay Ferencet bízták meg. Abeljanov személyében Európa hírű játékost igazoltak le. Az első évad nem úgy sikerült ahogy azt a vezetők eltervezték, és a kiesés ellen kellett küzdeniük. A rájátszás során kiestek az első osztályból, de az Oroszlányi Bányász megszűnése miatt a két legjobb kieső (Szolnok, Sopron) osztályozón dönthették el az NB I „A”-s tagságot, ami a Szolnoknak sikerült, idegenben is legyőzve az akkori egyik legnagyobb riválist hosszabbításban.
1990–1991-ben a szolnoki kosárlabdázók felértek a csúcsra, bajnok lett az Olajbányász. Ehhez hatalmas utat kellett megtenniük Rezák László és Szalay Ferenc tanítványainak. A bajnok Szolnok jóformán egy ötössel játszotta végig a bajnokságot. Két remek külföldi: egy palánk alatt megbízható – igaz „öregedő” center, Rasid Abeljanov, egy életveszélyes magasbedobó, Andrej Tyubin. Mind a kettő játékos az akkor már megszűnőfélben lévő Szovjetunióból érkezett. Volt egy fiatal, de máris igen rutinos center Berkics, egy „rakkolós”, ám remek kezű hátvéd, Tóth Attila, és egy a csapatot szervezni, társakat kiszolgálni tudó, rutinos saját nevelésű, villámgyors irányító, Tóth Zoltán – no persze az edzőket nem számítva – ennyi kellett a Szolnoknak, hogy bajnok, a hazai mezőny legjobbja legyen.
1991–1998[szerkesztés]
Az 1991–1992-es szezonnak a legnagyobb vesztesége Andrej Tyubin volt, aki az Egyesült Államokba költözött. Helyette a szintén orosz Viktor Zsarkov érkezett. Az Olaj ebben az évben indult a Klubcsapatok Európa-bajnokságában, a Klubcsapatok Európa Kupájában és a Szuper Ligában is. A Klubcsapatok Európa-bajnokságában a Partizan Belgráddal játszott, ahol kettős győzelemmel a jugoszlávok jutottak tovább. A sérülésekkel teli szezonban pályaelőnyről esett ki a csapat a Körmenddel szemben és szerezte meg az ötödik helyet.
Az 1992–1993 szezon nagy reményekkel indult. Két jugoszláv játékos érkezett Stojan Ivković és Đurica Stan. A csapatkapitány Hosszú István lett, miután Tóth Zoltán abbahagyta az aktív játékot. A Korać Kupában a harmadik fordulóig jutott a csapat, miután kiesett az Olympique D’Antitbes-szel szemben. A hazai bajnokságban pályahátrányból egy botrányoktól sem mentes párharcban sikerült kivívni a továbbjutást Körmenden, miután ott kétszer is sikerült nyerni. A döntőben az esélyesebb Tungsram-Honvéd 3-0-val győzött, de így is sikeres évet tudhat maga mögött a Szolnok, az első bajnoki illetve magyar kupa ezüstérmével.
1993–1994-ben újabb „ikon” hagyta el a csapatot Berkics László személyében, aki hat évig játszott a csapatban. Első szolnoki szezonjában 29,7 pontos átlaga volt. Ez évben érkezett a csapathoz Antonio Alexe Nagyváradról. A Szuperliga alapszakaszában a második helyen végzett az Olaj, de a rájátszásban végül nem sikerült a legjobb négybe jutni. A magyar bajnokságban szintén pályaelőnyről esett ki a csapat 3-1-re a Sopron ellen. Magyar Kupában az előző évhez hasonlóan Olaj-Körmend döntő volt, ahol ismét második lett a Szolnok.
Az 1993–1994-es évadban különvált a kézilabda és a kosárlabda szakosztály, így a Szolnoki Olajbányász felvette a Szolnoki Olaj KK nevet. A csapatból távozott a csapatkapitány Hosszú István. Továbbra is az Alexe/Ivkovics légiós duóval a soraiban játszott a Szolnok. A negyeddöntőben a Paksot verték ki 3-1-gyel, de az elődöntőben a ZTE volt a jobb 3-0-val. A bronzéremért a Körmend ellen győzött az Olaj, viszonylag simán, viszont a Magyar Kupa döntőben ismét alulmaradtak az elmúlt két évhez hasonlóan. A Körmend kétszeres hosszabbítás után 95-90-re győzött.
Az 1995–1996-os bajnokságban visszatért a korábbi szolnoki játékos Radonjić Siniša ill. Stojan Ivković távozott. Alexe mellé Darko Papać érkezett második légiósként. Az alapszakaszban csak a 8. helyet szerezte meg a csapat. A hetedik helyért a szombathelyi Falco ellen sikerült nyerni 2-0-ra. Magyar kupában a legjobb 16 között esett ki a csapat.
1996–1997-ben visszatért Ivkovics és távozott Góbi. A Csepelből érkezett helyette center, Ecseri Norbert személyében. A csapat az alapszakaszban az ötödik helyen végzett 13-9-es mutatóval. A negyeddöntőben a ZTE verte ki az Olajt 3-2-vel, ahol az utolsó meccs egy hallatlanul izgalmas találkozó volt 91-90-es hosszabbítás utáni végeredménnyel. A bajnokságban végül a 7. helyett sikerült megcsípniük. Magyar Kupában ismét a Körmenddel hozta össze az Olaj a sors, ahol a négy közé a vasiak jutottak.
A következő, 1997–1998-as szezonban új edző érkezett Goran Miljkovics személyében, aki Rezák Lászlót váltotta. A csapatban már magyar játékosként szerepelt Stan és Radonjics is. A csapat magját fiatal szolnokiak alkották Bódi, Boldizsár, Balogh, Mérész Csaba és a rutinos Takács Attila. Az alapszakaszban az ötödik helyet sikerült megszerezniük. A negyeddöntőben a Paksot pályahátrányból sikerült kiverni, majd következett a későbbi bajnok Albacomp, akivel szoros csatában 3-2-ben maradt alul az Olaj. A bronzérem három meccsen dőlt el és a harmadik meccset Körmenden az Olaj nyerte 85-82-re. A Magyar Kupában a 16 között esett ki a Szolnok, miután az első meccset nyerték 67-46-ra, a visszavágón 77-55 lett az eredmény a Zalaegerszeg javára.
1998–2004[szerkesztés]
Az 1998-as szezonban a csapat a megszűnés szélére sodródott, csőd szélén állt. Emiatt tüntetés és aláírás gyűjtés is volt a városban. Az összefogás megszületett, és megalakult a Szolnoki Olaj KK Kft. A csapatba megérkezett az első amerikai játékos, Darryl Parker is. Abban az évben a tiszai árvíz miatt Cegléden játszott néhány meccset az Olaj. Az alapszakaszban hatodik lett a csapat és Falcoval került össze, ahol 3-2-vel kiesett és végül a hetedik helyen végeztek.
Az 1999–2000-es szezon előtt, hat év után távozott Antonio Alexe. Pór Péter lett a másodedző Zoran Kmézics mellett. Az alapszakaszban másodikak lettek. A negyeddöntőben a Kaposvárt 3-1-re, majd a Falco-t 3-0-ra verte ki az Olaj. A Falco elleni meccseket ismét Cegléden kellett rendezni az árvíz miatt. A döntőben az Albacomp ellen maradtak alul 4-2-vel.
A következő bajnokságban a csapat felvette a főszponzora nevét, így a továbbiakban Mol-Szolnokként szerepeltek. Leigazolták a korábban BEK győztes Koprivica-t, de nem váltotta be a reményeket így helyette jött decemberben Bojan Lapov. A csapat indult a Korać Kupában, ahol bejutott a legjobb 32 közé, de a csoportjában végül a harmadik lett két olasz csapat mögött. Az alapszakaszban ismét a Falcoval került össze az Olaj és mivel hatodikak lettek, pályahátrányban voltak. Ennek ellenére sikerült kiverni a szombathelyieket az ötödik meccsen. Az elődöntőben a későbbi bajnok a Kaposvár csapata győzedelmeskedett és végül a negyedik helyen zárt az Olaj a Körmenddel szemben.
2001–2002-ben bevezették az un. középszakaszt, így az alapszakasz legjobb nyolc csapata még egy kört játszott egymással. A középszakaszt harmadikként kezdte az Olaj és negyedikként fejezte be. A negyeddöntőben az Albacompot verték egy öt meccses párharcban, de a döntőbe nem sikerült bejutni a Pakssal szemben. A bronzérmet végül a Falco nyerte. Magyar Kupában ismét bekerült az Olaj a legjobb négy közé. Az elődöntőben a Falcot verte ki, majd a döntőben a Paksot verték meg hazai pályán, így először nyertek Magyar Kupát.
2002-ben megérkeztek az első litván légiósok az Olajba. Rytis Vaišvila és Antanas Vilčinskas. Az edz ő Rasid Abeljanov volt, akit később váltott Pór Péter ill. Zoran Martics. A magyar kupa négyes döntőjébe bekerült a csapat, ahol a bronzmérkőzésen egy ponttal alulmaradt a Körmenddel szemben. A bajnokságban „csak” a nyolcadik helyet sikerült elérni, ami az elmúlt tíz év leggyengébb eredménye.
2003–2004 az Olaj legsikertelenebb szezonja lett, mert abban az évben nem sikerült még a rájátszásba se jutni. Menet közben az összes légióst le kellett cserélni, amire addig még nem volt példa. Ennek ellenére is, csak a 11. helyen végzett az Olaj, amit az alsóházi rájátszásban a 10-edikre javított. Magyar kupában a másodosztályú Eger verte ki a csapatot a legjobb 16 között.
2004–2010[szerkesztés]
A 2004–2005-ös bajnokságban ismét a Szolnoki Olaj KK néven szerepelt a csapat. Ebben a szezonban év közben érkezett a csapathoz Dragan Alekszics. Ebben a szezonban ugyanannyiszor tudott győzni az Olaj idegenben, mint otthon, de a 18-8-as mutató csak a hatodik helyhez volt elég. A rájátszásban a 2-0-s vezetésről estek ki az Albacomp ellenében.
2005-ben jött az első dél-amerikai játékos az Olajba, a brazil Daniel Soares. Ekkor érkezett a volt orosz válogatott Igor Kuraszov, valamint Thomas Kelley is. Az eredmények elmaradása miatt légiós csere volt a télen és leigazolta a Szolnok a litván Andrius Jurkūnast és Donatas Sabaliauskast. A rájátszást éppen sikerült elcsípni, ahol a negyeddöntőben 5 meccsre kényszerítették a sokkal esélyesebb Paksot, akik már a utána nem is kaptak ki a bajnokságban.
A 2006–2007-es bajnokság lett a legfényesebb a Szolnoki Olaj addigi történetében. Az előző évi csapat magját sikerült együtt tartani, majd 18-8-as mutatóval megnyerni az alapszakaszt. Először a Nyíregyházát négy meccsen, majd a Pécset öt meccsen gyűrték le. A döntőben 3-0-ra verték a Körmendet, ezzel másodjára lettek bajnokok. A Magyar Kupát is sikerült elhódítani szintén a Körmend ellen és szintén másodjára.
A következő bajnokságban próbálták együtt tartani a csapatot, de az eredmények elmaradtak az előzetes várakozástól. Az alapszakaszban a hatodik helyen végzett az együttes és a egy drámai párharcban az ötödik meccsen Pécsett sikerült kiharcolni a négybe jutást. A pályaelőny az Olajhoz került, mert az elődöntő másik csapata a Körmend hetedik helyről jutott be. Az ötödik mérkőzésen egy ponttal kapott ki a Szolnok hazai pályán és ezután a bronzcsatában is alulmaradt az Albacomppal szemben.
2008-as évben új légiósokkal felálló Olajt sorban érték a vereségek és az alapszakasz felénél a 11. helyen álltak. Januárban érkezett egy új légiós trió Ronnie Ross, Ken Tutt és az első afrikai játékos Ousmane Barro személyében. Egy hosszú sikeres meneteléssel végül sikerült bejutni a rájátszásba a 7. helyen, ahol a végén zárta is a csapat a bajnokságot.
A 2009–2010 szezon előtt nagy várakozások előzték meg a csapat szereplését, mivel 50 éves volt a klub. De a sérülésekkel teletűzdelt bajnokságban csak a negyedik helyet sikerült megszerezni. A kupában nem jutott az Olaj a nyolc közé.
2010–2019[szerkesztés]
A 2010–2011-es évadban fellendült az Olaj játéka, a bajnokságban, valamint a kupában is elvitték az aranyérmet. A harmadik szintű európai kupasorozatban, az EuroChallenge-ben is indult a csapat, de az első csoportkörben távozni kényszerültek.
A 2011–2012-es szezonban újra elhódították a magyar kupát és megvédték bajnoki címüket. Az EuroChallenge sorozatban pedig negyeddöntőbe jutottak, amely négyes döntőjénak rendezési jogát el is nyerték, a Debreceni Főnix Csarnokkal együttműködésben. A Final Fourban 4. helyet ért el a csapat.
A 2012–2013-as bajnokságban az ABA (Adria) ligában az indult a Szolnoki Olaj, ahol 13. helyen végeztek. A magyar bajnokság alapszakaszában emiatt nem vettek részt, a középszakaszban csatlakoztak. A bajnokságban és kupában egyaránt ezüstérmet szereztek, mindkét sorozatban alulmaradva az Alba Fehérvár ellenében. A szezon közben Pór Pétert az osztrák Neno Ašćerić váltotta.[2]
A 2013–2014-es bajnokságot Neno Ašćerić vezetőedzővel kezdték, de a gyengébb szereplés miatt decemberben a másodedző Dragan Aleksić vette át a csapat irányítását. A magyar kupát Pécsett sikerült elhódítani, illetve a bajnokságban mindössze egy vereséget szenvedett az Olaj, amivel bajnoki címet nyert ismét. Az Adria ligában a 12. helyet érték el. A EuroChallenge kupában ismét bejutottak a négy közé, ahol a bolognai Final Fourban két vereséggel a negyedik helyett szerezték meg.
A 2014–2015-ös bajnokságban immáron a második számú sorozatban, az Eurokupában indult a csapat. A hazai mérkőzéseket a Főnix Csarnokban rendezték. D csoportban 3 győzelemmel és 7 vereséggel a csoport 5. helyén végeztek, és nem jutottak a legjobb 32 csapat közé. A hazai porondon a bajnokságban és a kupában is megvédték címüket, az ABA ligában 7. helyezettek lettek.
A 2015–2016-os szezonban a csapat nem indult az ABA ligában, így újra részt vett a magyar bajnokság alapszakaszában is. A kupában ezüstérmet szereztek, a bajnokságban azonban megszerezték 7. bajnoki címüket. Az Eurokupában immáron Szolnokon játszhattak,[3] az E csoportban 4 győzelemmel és 6 vereséggel a 4. helyen végeztek, és továbbjutottak a legjobb 32 csapat közé, ahol az N csoportban 1 győzelemmel és 5 vereséggel csoportutolsók lettek. A bajnokságot Dragan Aleksić irányításával kezdték, akit októberben váltott Pór Péter, ám januárban ismét edzőt váltott a klub, és Stojan Ivković lett a vezetőedző.[4]
A 2016–2017-es szezonban a csapat az újonnan alakult FIBA-bajnokok ligája sorozatban indult, ahol az E csoportban vett részt. 2017 januárjában lemondott Ivković, utódja Kmézics Zorán lett.[5]
A 2017–2018-as szezonban, immár Dragan Aleksić irányításával megnyerték a magyar kupát és a bajnokságot is.[6][7]
2019. február 16-án a szombathelyi Falco legyőzésével megszerezték a klub nyolcadik kupagyőzelmét.[8] A csapat a bajnokságban a 4. helyen végzett.
2019–[szerkesztés]
2019 nyarán tulajdonosváltáson esett át a klub: a Tóth Zoltán vezette Szolnoki Olaj KK Kft. helyett a Csősz Tamás vezette Olajbányász 2020 Kft. lett a csapat tulajdonosa, miután Nyerges Zsolt Szolnok városának adományozta a klubot. A váltás következtében a csapat neve újra Szolnoki Olajbányász KK lett. A régi kft. utánpótlás-szinten továbbra is versenyezteti csapatait, a klub korábbi honlapját és Facebook-oldalát is üzemelteti.[9][10]
Játékosok[szerkesztés]
Utolsó módosítás: 2023. szeptember 30.[11][12]
| 2023-2024 Szolnoki Olajbányász KK | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távozó(k) Jabril Durham ( Start Lublin), Jimmy Gavin (?), Gilszki Erik (?), Auston Barnes ( Trefl Sopot), Bojan Subotic ( KK FMP Soccerbet), Andre Williamson (DEAC),
|
Eredmények, helyezések[szerkesztés]
Eredmények az NB I/A csoportba jutás óta[szerkesztés]
| Évad | NB I/A csoport | Magyar kupa | Nemzetközi szereplés | Vezetőedző |
|---|---|---|---|---|
| 1989–1990 | 12. hely | Rezák László | ||
| 1990–1991 |  |
Rezák László | ||
| 1991–1992 | 5. hely | Szuperliga, Klubcsapatok Európa bajnoksága, KEK | Rezák László | |
| 1992–1993 |  |
|
Korać-kupa | Rezák László |
| 1993–1994 | 5. hely | |
Szuperliga; Korać-kupa | Rezák László |
| 1994–1995 |  |
|
Szuperliga; Korać-kupa | Rezák László |
| 1995–1996 | 7. hely | Korać-kupa | Rezák László | |
| 1996–1997 | 7. hely | Rezák László | ||
| 1997–1998 | |
Goran Miljković | ||
| 1998–1999 | 7. hely | Tóth Zoltán | ||
| 1999–2000 | |
Kmézics Zorán, Heinrich Róbert | ||
| 2000–2001 | 4. hely | Korać-kupa | Heinrich Róbert | |
| 2001–2002 | 4. hely | |
Goran Miljković | |
| 2002–2003 | 8. hely | 4. hely | Rasid Abeljanov, Pór, Zoran Martić | |
| 2003–2004 | 10. hely | Rezák László | ||
| 2004–2005 | 6. hely | Pór Péter | ||
| 2005–2006 | 8. hely | Pór Péter | ||
| 2006–2007 | |
|
Pór Péter | |
| 2007–2008 | 4. hely | Pór Péter | ||
| 2008–2009 | 7. hely | |
Pór Péter | |
| 2009–2010 | 4. hely | Horváth Imre, Pór Péter | ||
| 2010–2011 | |
|
EuroChallenge | Pór Péter |
| 2011–2012 | |
|
EuroChallenge 4. hely | Pór Péter |
| 2012–2013 | |
|
EuroChallenge, ABA-liga | Pór Péter, Neno Ašćerić |
| 2013–2014 | |
|
EuroChallenge 4. hely, ABA-liga | Neno Ašćerić, Dragan Aleksić |
| 2014–2015 | |
|
Eurokupa, ABA-liga | Dragan Aleksić |
| 2015–2016 | |
|
Eurokupa | Aleksić, Pór, Stojan Ivković |
| 2016–2017 | 5. hely | |
FIBA-bajnokok ligája | Stojan Ivković, Kmézics Zorán |
| 2017–2018 | |
|
FIBA Eurokupa | Dragan Aleksić |
| 2018–2019 | 4. hely | |
FIBA-bajnokok ligája majd FIBA Eurokupa | Dragan Aleksić |
| 2019–2020 | félbeszakadt | elmaradt | Gašper Potočnik | |
| 2020–2021 | |
|
FIBA Eurokupa | Gašper Potočnik |
| 2021–2022 | 5. hely |
|
Gašper Potočnik | |
| 2022–2023 | 5. hely |
|
Gašper Potočnik | |
| 2023–2024 | folyamatban |
|
Miodrag Rajković |
Magyar bajnoki döntők[szerkesztés]
- 1990–1991 Szolnoki Olajbányász – ZTE-Heraklith 3–1 (79–69, 74–92, 84–82, 72–74)
- 1992–1993 Tungsram Honvéd – Szolnoki Olajbányász 3–0 (79–72, 71–67, 100–89)
- 1999–2000 Albacomp – Szolnoki Olaj KK 4–2 (82–80, 72–85, 90–66, 62–64, 77–56, 73–58)
- 2006–2007 Szolnoki Olaj KK – Lami-Véd Körmend 3–0 (92–59, 65–60, 89–54)
- 2010–2011 Szolnoki Olaj KK – Albacomp 3–2 (69–87, 67–88, 76–66, 77–76, 80–72)
- 2011–2012 Falco Szova KC Szombathely – Szolnoki Olaj KK 1–3 (65–78, 74–101, 106–98, 84–102)
- 2012–2013 Alba Fehérvár – Szolnoki Olaj KK 3–2
- 2013–2014 Szolnoki Olaj KK – Atomerőmű SE 3-0 (77-64, 77-71 79-69)
- 2014–2015 Szolnoki Olaj KK – KTE-Duna Aszfalt SE 3-0 (64-43, 79-71, 66-55)
- 2015–2016 Szolnoki Olaj KK – TLI-Alba Fehérvár 3–1 (86–80, 66–91, 91–85, 78–76)
- 2017–2018 Szolnoki Olaj KK – Falco Szova KC Szombathely 3–1 (82–76, 73–76, 89–70, 83–81)
- 2020–2021 Szolnoki Olajbányász – Falco Szova KC Szombathely 3– 2 (80–77, 73–99, 81–77, 76–70, 53 – 74 )
Magyarkupa-döntők[szerkesztés]
- 1993: Körmend Hunor – Szolnoki Olajbányász (80–68)
- 1994: Körmend KC – Szolnoki Olajbányász (68–67)
- 1995: Marc Körmend – Szolnoki Olaj KK (95–90)
- 2002: MOL-Szolnok – Atomerőmű SE (91–82)
- 2007: Szolnoki Olaj KK – Lami-Véd Körmend (80–67)
- 2011: Szolnoki Olaj KK – Albacomp (79–71)
- 2012: Szolnoki Olaj KK – Atomerőmű SE (85–75)
- 2013: Alba Fehérvár – Szolnoki Olaj KK (74–54)
- 2014: Szolnoki Olaj KK – Soproni KC (70–68)
- 2015: Szolnoki Olaj KK – KTE-Duna Aszfalt (67–49)
- 2016: Egis Körmend – Szolnoki Olaj KK (68–55)
- 2017: TLI-Alba Fehérvár – Szolnoki Olaj KK (59–58)
- 2018: Szolnoki Olaj KK – Falco KC Szombathely (82–67)
- 2019: Szolnoki Olaj KK – Falco KC Szombathely (92–83)
- 2022: Szolnoki Olajbányász–SZEDEÁK 100–72
- 2024: Szolnoki Olajbányász–SZEDEÁK 96–80
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ilyen lesz a Szolnok új címere
- ↑ A korábbi osztrák kapitány vette át a szolnoki kosárcsapatot
- ↑ Fel van adva a lecke a szolnoki kosarasoknak
- ↑ Pór lemondott, Ivkovics az új edző Szolnokon. [2017. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 8.)
- ↑ Lemondott Sztojan Ivkovics. [2017. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 8.)
- ↑ Férfi kosárlabda MK – Hetedszer kupagyőztes a Szolnok Archiválva 2018. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2018. február 18.
- ↑ NYOLCADSZOR BAJNOK A SZOLNOKI OLAJ, Origo.hu, 2018. június 18.
- ↑ Férfi kosárlabda Magyar Kupaː A Szolnok megvédte címét, Nemzeti Sport Online, 2019. február 16.
- ↑ Már „élesben” is Szolnok városáé az Olaj bb1.hu
- ↑ Csősz Tamás: Szolnokon mi más lehetne a cél, mint a legjobbnak lenni? bb1.hu
- ↑ Átigazolások – 2023. – KosárStat (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. szeptember 30.)
- ↑ Szolnoki Olaj Rosters - RealGM. basketball.realgm.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 30.)
Források[szerkesztés]
- Az NBI-es szakosztály – szolnokiolaj.hu
- 1959-2009 III. Útban az első címig – uo30.hu
- Acsay Attila: Csak az Olaj!
- Óriási csata, triplaeső, a Szolnoké a kupa – nemzetisport.hu
| Előző bajnok: ZTE-Heraklith |
Kosárlabda magyar bajnok 1990–1991 |
|
Következő bajnok: ZTE-Heraklith |
| Előző bajnok: Atomerőmű SE |
Kosárlabda magyar bajnok 2006–2007 |
|
Következő bajnok: Falco KC Szombathely |
| Előző bajnok: Zalakerámia-ZTE KK |
Kosárlabda magyar bajnok 2010–2011, 2011–2012 |
|
Következő bajnok: Alba Fehérvár |
| Előző bajnok: Alba Fehérvár |
Kosárlabda magyar bajnok 2013–2014, 2014–2015, 2015–2016 |
|
Következő bajnok: Alba Fehérvár |
| Előző bajnok: Alba Fehérvár |
Kosárlabda magyar bajnok 2018 |
|
Következő bajnok: Falco KC Szombathely |
