Szojuz–21

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szojuz–21
Repülésadatok
Hívójel Bajkal (Байкал)
Hordozórakéta Szojuz hordozórakéta
A repülés paraméterei
Start 1976. június 6.
12:08:45 UTC
Starthely Bajkonur, LC1
Keringések száma 790
Leszállás
ideje 1976. augusztus 24.
18:32:17 UTC
Időtartam 49 nap 6 óra 23 perc 32 mp
Űrhajó tömege 6800 kg
Pálya
Pályamagasság
Föld körül 246 / 274 km
Pályahajlás
Föld körül 51,6°
Periódus
Föld körül 89,7 perc

A Szojuz–21 (oroszul: Союз 21) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. Az űrhajó vitte az első űrhajósokat a Szaljut–5 űrállomásra.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feladat a sokkabinos űrállomás egységeinek: zsilipkamr, lakókabin, vezérlőfülke, laboratórium beüzemelése, berepülése. Az előírt napirendi programok között szerepeltek navigációs, csillagászati, műszaki, légkörkutatási, földfotózási, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási feladatok.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.

1976. június 6-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.7 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 246 kilométer, az apogeuma 274 kilométer volt. Hasznos tömege 6570 kilogramm. Akkumulátorait az űrállomás napelemei által tartották üzemi szinten. Összesen 49 napot, 6 órát, 23 percet és 32 másodpercet töltött a világűrben. Összesen 790 alkalommal kerülte meg a Földet.

A dokkolás automatikus megközelítéssel, majd kézi vezérléssel történt. Az űrhajósok 8 órát aludtak, 3 órát tornáztak, 11 órát dolgoztak, és 2 órát személyes szabadidőként használhattak. A laboratórium az elmúlt űrprogramokban használ és bevált eszközökkel volt felszerelve. A szolgálatot befejezve, a kutatási program eredményeit átrakodva a leszálló kabinba, befejezték az űrállomás lezárást, majd megkezdték a leszállási műveleteket.

Augusztus 24-én levélt az űrállomásról majd belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Kokcsetav városától 200 kilométerrel délnyugatra értek Földet.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mentő személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szojuz–21. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  • Szojuz–21. energia.ru. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  • Szojuz–21. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  • Szojuz–21. kursknet.ru. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  • Szojuz–21. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. március 15.)

Elődje:
Szojuz–20

Szojuz-program
1967–1981

Utódja:
Szojuz–22