Szerkesztő:Rmilan907/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A matematikában a C*-algebra olyan Banach-algebra, mely el van látva egy, az adjungálás tulajdonságaival rendelkező involúcióval.

A C*-algebrákat először a kvantummechanikában alkalmazták megfigyelhető mennyiségek algebráinak leírására, Werner Heisenberg munkája során. A formalizmust matematikailag magasabb szintre Pascual Jordan fejlesztette 1933 körül. Ezt követően a C*-algebrák egyik fontos alosztályával foglalkozott Neumann János, amiket azóta Neumann-algebráknak vagy W*-algebráknak hívunk. Végül a C*-algebrák absztrakt definícióját Israel Gelfandnak és Mark Naimarknak köszönhetjük.

A C*-algebrák fontos eszközei a lokálisan kompakt csoportok unitér reprezentációelméletének, továbbá a kvantummechanika algebrai módszerekkel való kifejezésében. Ezen módszer különösebb sikereket ért el olyan spinláncok tanulmányozásában és általánosításában, mint az AKLT-modell vagy a Majumdar-Ghosh-modell.[1][2]

Alapismeretek és definíciók[szerkesztés]

Komplex asszociatív algebrának nevezünk egy olyan komplex vektorteret, melyen a szorzás asszociatív (átzárójelezhető) és bilineáris. Az algebra egységelemének nevezzük azt az egyedi nemnulla elemet, mely minden -re teljesíti a következőt:

.

Amennyiben az vektorteret az asszociatív algebra struktúrája mellett ellátjuk egy normával, amely szub-multiplikatív, tehát minden elemre teljesül:

,

egy normált algebrát kapunk. Ha ebben a normált algebrában minden Cauchy-sorozat konvergens (tehát teljes), az algebrát Banach-algebrának hívjuk. Amennyiben az algebra rendelkezik egységelemmel, további feltétel, hogy annak normája 1 legyen.

Egy Banach-algebrát egy leképezéssel (ahol ) *-algebrának hívunk, amennyiben:

  • A leképezés minden -re involutív:
,
  • minden -ra:
,
  • továbbá minden komplex -ra:

Egy *-algebrát akkor hívunk C*-algebrának, amennyiben a következő feltétel is teljesül:

Egy C*-algebrák közötti korlátos lineáris operátort *-homomorfizmusnak nevezünk, amennyiben a következők teljesülnek:

és

Egy bijektív *-homomorfizmust C*-izomorfizmusnak hívunk, és amennyiben és C*-algebrák között létezik egy ilyen hozzárendelés, az algebrákat izomorfnak hívjuk.

Példák[szerkesztés]

Operátorok C*-algebrái[szerkesztés]

Az egyik legismertebb példája a C*-algebráknak a komplex Hilbert-téren definiált korlátos lineáris operátorok algebrája (), amennyiben két további feltétel teljesül: topológiai értelemben zárt a norma által indukált topológiában, és minden -ba tartozó operátor adjungáltja is az algebához tartozik. A Gelfand-Naimark-tétel szerint minden C*-algebra *-izomorf egy szubalgebrájával, megfelelő -ra.

Fizikai szerepe[szerkesztés]

Kvantummechanikában lehetséges a fizikai rendszert egységelemmel rendelkező C*-algebrával leírni, melynek önadjungált (azaz olyan elemek, melyekre igaz) elemeit megfigyelhető mennyiségeknek tekintjük. A kvantumállapotot a C*-algebrán definiált pozitív lineáris funkcionál írja le, tehát egy olyan -lineáris , melyre teljesül minden -ra. Amennyiben a rendszer állapotban van, adott mennyiség várható értéke lesz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fannes, M., Nachtergaele, B. & Werner, R.F. (1992). „Finitely correlated states on quantum spin chains”. Commun.Math. Phys. 144, 443–490. o. DOI:10.1007/BF02099178.  
  2. Nachtergaele, B. (1996). „The spectral gap for some spin chains with discrete symmetry breaking”. Commun.Math. Phys. 175, 565–606. o. DOI:10.1007/BF02099509.  

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a C*-algebra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.